Budapest, 2017. december 13. –Kettős eseménynek ad helyszínt a Magyar Nemzeti Múzeum Díszterme. Sor kerül a Magyar Nemzeti Bank 2017. évben kibocsátott érméi és bankjegyei múzeumi példányainak ünnepélyes átadására, majd ezt követően mutatjuk be a nyáron megjelent Tündérkert ezüstje - Erdélyi tallérgyűjtemény a Magyar Nemzeti Bankban című katalógus és tanulmánykötet angol nyelvű változatát.

Az MNB társadalmi felelősségvállalása keretében már évtizedek óta – mintegy múzeumi példányként – átadja a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának az adott évben kibocsátott összes forgalmi pénz, emlékérme, bankjegy, illetve ezek próbavereteinek (bankjegyek esetében minta-bankjegyeinek) egy-egy példányát. 1999-ben hivatalos szerződés rögzítette a kibocsátott pénzek átadását, mely alapján évente hozzávetőlegesen 8-10 millió forintnyi értékű műtárgyanyag kerül a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe.

A műtárgyak kiemelkedő jelentőségű, művészi darabjai az emlékérmék illetve azok próbaveretei, amelyek ritkaságuknál fogva jóval értékesebbek a rajtuk szereplő címletjelölésnél. A Magyar Nemzeti Bank 1968 óta rendszeresen bocsát ki emlékérméket az ország jelentős történelmi-, tudományos-, kulturális eseményei, évfordulói és nemzetközi események kapcsán. Az emlékérme hazánk törvényes fizetőeszköze, de nem forgalmi célokat szolgál, elsődleges szerepe a megemlékezés, a figyelemfelkeltés. Idén 10 témában 19 emlékérme jelent meg. Ebből 2 arany, 7 ezüst és 10 színesfém emlékpénz.

Három emlékérme sorozat folytatódott idén: a hazai nemzeti parkokat bemutató sorozat a Bükki Nemzeti Park emlékérmékkel; a magyar tudósoknak, feltalálóknak dedikált sorozat az Irinyi János emlékérmékkel, (az érme felületén megjelenő szivárványhatással igazi technikai érdekesség); és a nemzeti emlékhelyeket felvonultató sorozat a Kossuth tér emlékérmével bővült. 2017-ben egy új, arany érmesorozatot is indított a jegybank az Árpád-házi Szentek tiszteletére, az 50 000 Ft névértékű Szent Margit emlékérmével, az idei érmekibocsátási program legmagasabb címletű darabjával. A program másik különlegessége a kivételesen nagy méretű, 52,5 mm átmérőjű Kiegyezés emlékérme.

Emlékérme-kibocsátással tisztelgett a jegybank olyan neves évfordulók előtt is, mint a Pécsi Tudományegyetem alapításának 650., a reformáció kezdetének 500.; Kossuth Zsuzsanna és Arany János születésének 200., Lajtha László születésének 125. évfordulója. A teljes idei emlékérme-kibocsátási program innen tölthető le.

Az érmék- és bankjegyek átadását követően kerül sor a The Silver of Fairyland. A Transylvanian Thaler Collection in the Magyar Nemzeti Bank című könyv hivatalos bemutatójára. Az MNB 2015-ben az Értéktár program keretében vásárolta meg Törő István 220 darabos 16–17. századi erdélyi tallérgyűjteményét, amelyet feldolgozás és bemutatás céljából öt évre az MNM Éremtárában helyezett el letétbe. Ez a minden tekintetben párját ritkító műtárgyanyag 2016 nyarán került bemutatásra a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd a jegybank a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen – az ország hat városába tervezett vándorkiállítás keretében, első állomásként 2017 tavaszán Székesfehérváron mutatta be a gyűjteményt. A vándorkiállítás második állomásaként a Tündérkert ezüstje - Fejedelmeink mesés kincsei címmel – kiegészülve más érem- és tárgyritkaságokkal – Nyíregyházán a Jósa András Múzeumban látható 2018. február 28-ig.

A két évvel ezelőtt megkezdett munka egyik mérföldkövének tekinthető ez, a magyar után immár angol nyelven is megjelent katalógus, amely tartalmazza mind a 220 darab érme és érem (tallér, féltallér, negyedtallér és emlékérem) részletes leírását és méretazonos fényképét.

Ugyanakkor jelen kötet sokkal több, mint egy egyszerű gyűjteményi katalógus, hiszen – a numizmatika segítségével – valóságos kortörténeti hátterét nyújtja az Erdélyi Fejedelemség másfél évszázados történelmének. Szakavatott kutatók – régészek, történészek, művészettörténészek és numizmatikusok – írtak hozzá tanulmányokat, amelyek felölelik az erdélyi pénzverés történetének szinte minden vonatkozását. Olvashatunk benne a fejedelemség bányászatáról, a korabeli pénzforgalomról és pénzérték-viszonyokról, végigkövethetjük a fejedelmek uralkodói címeinek változásait a kezdetektől a fejedelemség végnapjaiig.

Részletes tanulmányokból ismerhetjük meg a pénzek éremképi elemeinek a hátterét: a változatos portréábrázolásokat, a különféle heraldikai elemeket, és azt is, miként jelenítette meg a vésnök a fejedelmi jelképeket és egyben fegyvereket (páncél, buzogány és szablya) a tallérokon. Végül, de nem utolsósorban megismerkedhetünk azzal a – Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő – különleges verőtőgyűjteménnyel, amely eredeti 17. századi erdélyi verőtöveket is őriz.

 

Értéktár program

A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése. Az Értéktár program vezetője dr. Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A program koordinálását, a műkincsek eredetiségének, művészettörténeti jelentőségét és értékének meghatározását a hazai országos közgyűjtemények vezetőiből és más neves szakértőkből, valamint a jegybank alelnökéből álló Tanácsadó Testület végzi. Az Értéktár program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig.