Budapest, 2018. szeptember 25. – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának idei szeptemberi számában megjelent tanulmányok elsősorban a hazai munkaerőpiaccal, a hitelminősítések átláthatóságával, a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) és a bruttó hazai termék (GDP) közötti eltérés alakulásával a visegrádi régióban, valamint a külföldön dolgozók hazautalásaival és a diszkontálás etikai vonatkozásaival foglalkoznak.
Telegdy Álmos a magyarországi bérkülönbségek alakulását elemzi az 1994 és 2016 közötti időszakban a modern információs és kommunikációs technológiák (IKT) munkaerőpiaci hatásait magyarázó elméletekre és vizsgálatokra támaszkodva. Bemutatja, hogy hogyan változtak a bérek a különböző képzettségi és foglalkozási csoportok között, és egyben dokumentálja a foglalkozási csoportok helyzetének változását is. A szerző Magyarország példáján azt is bemutatja, hogy az aktív bérpolitikának valamint az oktatás fejlesztésének mekkora szerepe lehet a bérdinamika alakulásában.
Hajnal Gábor és Szűcs Nóra a Moody’s, a Standard and Poor’s és a Fitch Ratings módszertani leírása alapján értékeli Magyarország hitelminősítésének rekonstruálhatóságát, megvizsgálva, hogy az előállított besorolások milyen mértékben magyarázzák a tényleges minősítéseket. Következtetésük szerint az intézetek transzparenciája javult az elmúlt években, az adott minősítések azonban így is jelentős bizonytalanság mellett rekonstruálhatóak csak. A szerzők szerint akkor történhetne érdemi előrelépés, ha a modellek magyarázó változóit (indikátorait) minden esetben ismert adatforrásból és ismert módszertannal kalkulálnák a minősítők.
Balogh Eszter, Boldizsár Anna, Gerlaki Bence és Kóczián Balázs a GDP és a GNI közötti eltérés alakulását vizsgálják hazánkban és a visegrádi régióban. Több szempontból elemzik a gazdasági szektorok jövedelemváltozását, feltérképezik az eltérést meghatározó tényezőket. A tanulmány a felzárkózó gazdaságok példáit áttekintve külön elemzi a GDP és a GNI közti eltérés és a gazdaságok fejlettsége között fennálló kapcsolatot. A szerzők megállapítják, hogy egy felzárkózó pályán a magas FDI állománnyal rendelkező gazdaságokban az ún. GNI-GDP rés a külföldi tulajdonú vállalatok jövedelmének várható emelkedése miatt rövid távon növekedhet, hosszú távú alakulása pedig a gazdasági felzárkózás finanszírozási modelljétől (azaz, hogy külső vagy belső megtakarításokon alapszik-e) függ.
Kajdi László az MNB és a KSH együttműködésében megvalósuló, külföldön dolgozók hazautalásait vizsgáló adatfelvétel első eredményeiről számol be, mely először nyújt lehetőséget arra, hogy a makrostatisztikákon alapuló becsléseket kiegészítve, a hazautalások mögöttes tényezőit, a küldő személyek és a fogadó háztartások jellemzőit is jobban megismerhessük. A szerző eredményei többek között arra mutatnak rá, hogy a külföldön élők ötöde, míg Magyarországon több mint 65 ezer háztartás érintett.
Somogyvári Márta tanulmánya a diszkontálás etikai vonatkozásait vizsgálja az intertemporális döntések előkészítése során, valamint ennek befolyását a közösségi beruházások költség-haszon elemzésére. A diszkontálást megalapozó gazdaságfilozófiai és etikai megfontolásokat középpontba helyezve a szerző megkísérli a különböző etikai felfogások közötti logikai ellentét feloldását, valamint megállapítja, hogy sem a társadalmi, sem a piaci diszkontráta meghatározásának gyakorlata nem alkalmas a hosszú távú közösségi, illetve környezetterhelő magánbefektetések értékelésére.
A Hitelintézeti Szemle szeptemberi száma ezen kívül még két könyvismertetést és egy konferenciabeszámolót is tartalmaz.
Jó olvasást kívánunk!