Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Az MNB a rendszerkockázati tőkepuffer felülvizsgálata útján ellenösztönzi a deviza projekthitelekből eredő rendszerkockázatok kialakulását

nyomtatás

Budapest, 2019. szeptember 16. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának döntése alapján módosul a jegybank rendszerkockázati tőkepufferre (Systemic Risk Buffer, SyRB) vonatkozó előírása. A tőkekövetelmény számítása során az MNB a jövőben a problémás projekthitel-állományok mellett a nem problémás deviza projekthiteleket is figyelembe veszi annak érdekében, hogy ne épülhessen fel újra egészségtelen szerkezetű kereskedelmiingatlan projektfinanszírozásból fakadó rendszerkockázat. A 2020. január 1-jével életbe lépő módosítások preventív jellegűek, a kezdeti időszakban várhatóan egy intézménynek sem kell tőkepuffert képeznie.

2020. január 1-től új kockázatokra is kiterjed az MNB által előírt rendszerkockázati tőkepuffer kalibrációja: a jelenleg is figyelembe vett problémás kitettségek mellett a problémásnak nem minősülő, de devizában denominált projekthitelek is beszámításra kerülnek a tőkepufferráta meghatározásakor. Annak érdekében, hogy a tőkepuffer a hitelezési folyamatokat indokolatlanul ne gátolja, a kezdeti időszakban alacsony, 5 százalékos súly mellett kerülnek figyelembevételre a nem problémás deviza kereskedelmiingatlan-finanszírozási projekthitelek. Ezzel egyidejűleg a mentesítési küszöböt jelentő de minimis limit is módosul: a problémás és problémásnak nem minősülő deviza projekthitel-állomány összegére vonatkozó limit 20 milliárd forintra emelkedik a rendszerkockázati szempontból nem jelentős állományokat kezelő intézmények mentesítése érdekében.

2016 óta ismét dinamikusan nő a kereskedelmiingatlan-piaci projekthitelezés, intézményi és földrajzi szempontból koncentrált módon, elsősorban külföldi devizában. E hitelek magas kockázatot hordozhatnak azon esetekben, amelyekben a kereskedelmi ingatlanokat bérbe vevő, devizában denominált bérleti díjat fizető cégek nem rendelkeznek természetes devizafedezettel, így a hitelfelvevők közvetetten árfolyamkockázatnak vannak kitéve.

Eddig a rendszerkockázati tőkepuffer előírás a nemteljesítő, az átstrukturált, de még nemteljesítőnek minősülő projekthitelekkel, valamint a mérlegre vett kereskedelmiingatlanokkal (az ún. problémás állományok) kapcsolatos rendszerkockázatok mérséklésére irányult. Mivel a hatályos rendszerkockázati tőkepuffer ösztönzésével és kedvező piaci körülmények között a célzott, problémás kitettségekkel kapcsolatos rendszerkockázat érdemben csökkent, a változó kockázati környezetben időszerűvé vált az eszköz felülvizsgálata. Az előírás módosítása az esetleges túlzott mértékű deviza projekthitel-kiáramlás esetén a sokkellenálló képesség megerősítését szolgálja, valamint hozzájárulhat a túlzott kockázatvállalás ellenösztönzéséhez is.

A módosítás preventív jellegével összhangban várhatóan nem lesz olyan intézmény, amelynek a 2019 harmadik negyedéves adatokon végzett rátamegállapítás szerint 2020. január 1-től rendszerkockázati tőkepuffert kell képeznie. Ennek megfelelően az eszköz, miközben ellenösztönzi a problémás állományok kialakulását, az egészséges szerkezetű hitelezésnek nem szab gátat.

A felülvizsgált általános határozat itt található.

Magyar Nemzeti Bank

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem