Budapest, 2020. december 21. – Az MNB által vizsgált indikátorok alapján a ciklikus rendszerkockázat szintje, különösen a koronavírus-járványra és annak negatív pénzügyi-gazdasági hatásaira tekintettel alacsony. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa ezért az anticiklikus tőkepufferráta mértékét 2021. január 1-jétől továbbra is 0 százalékon tartja.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) a hazai kitettségek esetében alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát 0 százalékon hagyta. A döntés alapjául szolgáló fő indikátor, az ún. hitel/GDP rés gyorsuló záródást mutat, azonban ez nem értékelhető a túlfűtöttség jeleként. A mutató alakulása ehelyett a hitelállományok folytatódó, de lelassult növekedésével, a nominális GDP járvány miatti visszaesésével, valamint a hitel/GDP becsült trendjének csökkenésével volt magyarázható. Az MNB számos egyéb információt tömörítő ciklikus rendszerkockázati térképének túlfűtöttségi és sérülékenységi indikátorkészlete összességében a hitelezési aktivitás fennmaradása és a koronavírus-járványból eredő konjunkturális sokk mellett is a ciklikus rendszerkockázat enyhén növekvő, de még mindig alacsony szintjét jelezték. A tőkekövetelmény növelése ezek alapján nem indokolt, beavatkozás szükségességét jelző folyamat nem észlelhető. Az elérhető adatok alapján a gazdaság hitelezése nem túlfűtött, a hitelállomány bővülését a fizetési moratórium, valamint az egyéb állami és jegybanki hitelösztönző eszközök támogatják.
A 2020 márciusára világméretűvé vált koronavírus-járvány terjedése és annak első hulláma súlyosan negatív gazdasági-pénzügyi következményekkel járt. A jelentkező gazdasági sokkhatás hazánkban is a 2020. második negyedévi GDP jelentős kontrakcióját eredményezte, és a Kormány által bevezetett fizetési moratórium mellett is érdemi fékező hatást fejtett ki a banki hitelállomány növekedésére is. A járvány eddigi és bizonytalan jövőbeli hatásai jelentős mértékben érintik mind az üzleti, mind a pénzügyi ciklus állapotát és változását is. Ez az anticiklikus tőkepufferrel kapcsolatos döntéseket megalapozó indikátorokra és a ráta meghatározására vonatkozó döntésekre is hatással van.
Az MNB rendszeresen figyelemmel kíséri és értékeli a hazai bankrendszer számára jelentős Európai Unión (EU) kívüli harmadik országok ciklikus rendszerkockázatait is. Egyrészt ezen országok pénzügyi folyamatai is hatással lehetnek a magyar bankrendszer kockázatainak alakulására, másrészt ezen országok hatóságai az EU-s tagállamokétól eltérő jogi és prudenciális keretrendszerben működnek. A 2020. évi felülvizsgálat keretében az MNB a hazai bankrendszer tekintetében jelentős harmadik országok körén (Albánia, Montenegró, Oroszország, Szerbia és Ukrajna) nem változtatott. Az MNB – és az EU szinten is jelentős Oroszország esetében az Európai Rendszerkockázati Testület – értékelése alapján a ciklikus rendszerszintű kockázatok szintje jelenleg ezen országokban alacsony. Hasonlóan a hazai helyzethez, a világjárvány hatásai ezen országok üzleti és pénzügyi ciklusait is befolyásolják, így az effektív tőkekövetelmény meghatározásának szükségessége ezeken a piacokon is várhatóan későbbre tolódik. A hazai bankok számára ezért az EU-n kívüli harmadik országokban lévő féllel szembeni kitettségekre vonatkozóan anticiklikus tőkepuffer előírása továbbra sem indokolt.
Az anticiklikus tőkepuffer célja a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló képességének növelése. A hazai kitettségekre alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát az MNB negyedévente vizsgálja felül.
Magyar Nemzeti Bank