Budapest, 2020. október 2. – Az elmúlt években felépített makroprudenciális keretrendszernek köszönhetően a hazai bankrendszer stabil állapotban nézett szembe a koronavírus-járvánnyal, és továbbra is képes betöltetni gazdaságfinanszírozó szerepét. A lakossági hitelállomány adósságfék szabályok és a Minősített Fogyasztóbarát keretrendszer által támogatott egészséges szerkezete, valamint a tavasszal felszabadított tőkepufferek hozzájárulnak a bankok hitelezési kapacitásának fenntartásához. A jövőre vonatkozóan az MNB vizsgálja a zöld célok prudenciális ösztönzőkön keresztül való elérésének lehetőségeit, első körben a jelzáloglevél-piac kapcsán.
Az MNB 2020. évi Makroprudenciális jelentése az elmúlt több mint másfél év makroprudenciális intézkedéseit, a piaci szereplők alkalmazkodását és a szabályozói lépések szélesebb körű gazdasági hatásait mutatja be. A jelentés különös hangsúlyt fektet arra, hogy milyen hatása volt a korábbi szabályozásoknak a járvány miatt kialakult mostani kockázatokra, valamint a pandémia kapcsán megtett lépések is részletesen bemutatásra kerülnek. Kiemelt témaként foglalkozik a pénzügyi szabályozás uniós keretrendszerének változásaival, a klímaváltozás és a zöld tranzíció lehetséges pénzügyi stabilitási következményeivel, valamint a minősített fogyasztóbarát termékkör bővítésének hatásaival.
A 2020-as kiadvány a következő fő üzeneteket tartalmazza:
1. A 2015 óta érvényben lévő adósságfék szabályok jelentősen mérsékelték a koronavírus-járvány negatív hatásait azzal, hogy biztosították egy jövedelmi és fedezeti szempontból is sokkellenálló hitelállomány felépülését. A fennálló lakossági hitelállomány közel 80 százalékát már a jövedelemarányos törlesztőrészletre (JTM) és a hitelfedezeti mutatóra vonatkozó előírásnak megfelelően folyósították. Ezzel megfelelő jövedelmi puffer képződött a hitelfelvevők oldalán, míg a hitelnyújtók egy esetleges ingatlanár-korrekció hatásaival szemben is jelentős részt védve vannak. Az MNB folyamatosan monitorozza a moratóriummal élő közel 1,6 millió háztartási és 60 ezer vállalati adós sérülékenységének alakulását, esetleges kockázatait.
2. A bankrendszer likviditási pozíciója továbbra is stabil, a likviditásfedezeti rátára (LCR) vonatkozó előírást a bankok – főként az MNB likviditásbővítő intézkedései hatására – jelentősen növekvő megfeleléssel teljesítik. A koronavírus-járvány banki finanszírozásra gyakorolt potenciális hatásainak ellensúlyozása érdekében az MNB a devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) és devizaegyensúly mutató (DEM) esetében márciusban átmeneti, 2020. szeptemberig fenntartott szigorítást hajtott végre. Az eszköztár követelményeit a bankrendszer megfelelő tartalékokkal teljesíti, nem látható a külső sérülékenység érdemi növekedése.
3. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóra (JMM) vonatkozó szabályozás bevezetése és fokozatos szigorítása a stabil forint források arányának növelése mellett hatékonyan támogatta a hazai jelzáloglevél-piac fejlődését. A 2016 végén forgalomban lévő 679 milliárd forintos jelzáloglevél-állomány 2020. június végére 1440 milliárd forintra nőtt, a kötvények futamidejének növekedése mellett. Az MNB 2020 tavaszán a koronavírus hatásainak enyhítése érdekében a JMM számításban alkalmazott keresztfinanszírozási korlátozó szabályok átmeneti felfüggesztése mellett döntött.
4. A bankok az elmúlt években jelentős tőkepuffereket építettek fel az MNB előírásai alapján, amelyeket a pufferek céljainak megfelelően a jelenlegi helyzetben felhasználhatnak a hitelezési aktivitásuk növelésére. A koronavírus-járvány okozta rendkívüli körülményekre tekintettel a jegybank úgy döntött, hogy 2020. július 1-jétől ideiglenesen feloldja a hazai rendszerszinten jelentős hitelintézetekre (O-SII) vonatkozó tőkepuffereket. Így a korábban 2020-ra előírt tőkepufferrátákat 2022-2024 között fokozatosan kell újra felépíteniük az érintett bankoknak. Továbbá 2020-ban a jegybank nem vizsgálja felül a rendszerkockázati tőkepufferrátákat (SyRB), az esetlegesen a járványhelyzettel összefüggésben növekvő nemteljesítő projekthitel-állomány miatt megképzendő puffer negatív hitelezési hatásainak elkerülése érdekében. A feloldások támogatják a hazai hitelintézetek hitelezési kapacitásának, ezáltal a reálgazdaságot finanszírozó szerepüknek a fenntartását.
5. A pénzügyi intézmények prudenciális követelményeit meghatározó Egységes Európai Szabálykönyv 2019-es módosítása miatt a makroprudenciális szabályozás keretei is módosulnak 2021-től. A változások leginkább a tőkepuffer-előírások alkalmazását érintik: a rendszerkockázati tőkepufferrel kapcsolatban újdonság a lefedhető kockázatok körének bővülése és a szektorális alapon történő előírás lehetősége, a hazai rendszerszinten jelentős intézményekre előírható tőkepufferek kapcsán pedig a kivethető ráta emelkedése. Az MNB a jövőben vizsgálja majd előírásainak ezen változásokhoz való igazításának szükségességét.
6. Az MNB megkezdte feltárni a hazai pénzügyi rendszer éghajlatváltozás miatt előálló potenciális rendszerkockázatoknak való kitettségét. Emellett a jegybank vizsgálja a bankrendszert a zöld finanszírozás irányába terelő ösztönzők kialakításának lehetőségét a makroprudenciális szabályozásban is, elsőként a zöld jelzáloglevelek hazai megjelenésének támogatása tekintetében, a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóra vonatkozó előírás keretében.
7. Az MNB a bankrendszeri verseny erősítése érdekében 2017 júniusában vezette be a Minősített Fogyasztóbarát minősítési keretrendszert a lakáshitelek piacán a verseny élénkítése, valamint a pénzügyi stabilitási és fogyasztóvédelmi szempontok érvényesítése céljából. Ezek a hitelek már az új banki lakáshitel-folyósítások több mint háromnegyedét teszik ki, és érdemi szerepet töltöttek be a hosszabb távra kamatfixált új lakáshitelek térnyerésében. A minősített termékek körének bővítése a lakáshitelek után a lakásbiztosítási piacon valósult meg 2020 elején. A személyi hitelekre vonatkozó minősítési kereteket 2020 nyarán tette közzé az MNB. A magas kamatfelárak mérséklését és a digitális hitelezési folyamatok elterjedését támogató termékek 2021 januártól lesznek elérhetők.