Az utóbbi időben újra felerősödtek azok a hangok, melyek különböző megfontolásokból próbálnak félinfomációkat hitelesként bemutatni a jegybanki alapítvány üzleti döntéseivel kapcsolatban. A Magyar Nemzeti Bank az alábbiak szerint szeretné tájékoztatni a félinformált újságírókat.
A Magyar Nemzeti Bank működésének törvényes kereteit az Alaptörvény és az MNB törvény jelöli ki. Utóbbi szerint a jegybank - elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül - a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a gazdasági növekedést és a Kormány gazdaságpolitikáját [MNB törvény 3. § (2) bekezdés]. Ezért a jegybank deklarált stratégiai célja 2013 óta, hogy elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül a korábbi időszakoknál aktívabb szerepet vállaljon a gazdaság élénkítésében és így a közjó szolgálatában. Ez egy olyan segítő jegybanki politikát jelent (például az idén 250 milliárd forintot fizetett be a jegybank központi költségvetésbe), amely a törvény megfogalmazásából következően nem csak lehetőség, hanem jogszabályi kötelezettsége is a jegybanknak.
Ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank, mint nemzeti intézmény a törvényen alapuló lehetőségével élve és az össztársadalmi céljai megvalósításának hangsúlyosabb továbbvitele érdekében hozta létre a Pallas Athéné Alapítványokat, amelyek az MNB Társadalmi Felelősségvállalás Programja és az annak keretén belül meghirdetett Közgondolkodási Program mentén kezdték meg működésüket 2014-ben. Az MNB - élve a törvényben biztosított lehetőséggel - az elmúlt években, évtizedekben számos különböző célú alapítványt hozott létre, az alapítványi célok megvalósítása érdekében pedig alapítói vagyont biztosított.
A hazai és nemzetközi példák egyaránt azt mutatják, hogy a támogatott célokat megvalósító alapítványi működés csak akkor lehet hatékony és eredményes, ha a finanszírozás igazodik az alapítványok által indított programok működtetésének évtizedekre szóló, stabil finanszírozási igényéhez. Ezért az alapítványok tekintetében olyan finanszírozási modell került kialakításra, amely az alapítói vagyon nagyságát a célok hosszú távú megvalósításához igazítja, azzal azonban, hogy az alapítói vagyon alapító okiratban meghatározott részének csak a hozamát engedi meg az alapítványi célokra felhasználni. Ezzel ugyanis hosszútávon kiszámítható finanszírozás biztosítható az alapítványok által ellátott feladatokra.
Az alapítványi vagyonrendelés finanszírozási hátterét a 2013 óta folytatott sikeres monetáris politika adta, hiszen az időben meghozott, szakmai (kamatcsökkentési sorozat, célzott intézkedések), döntéseknek köszönhetően az MNB már 2013-ban nyereséges lett, amit azóta is rendre tart. Mindez lehetővé tette egy nagyszabású közgondolkodási program megindítását és ennek érdekében az alapítványok létesítését. A jegybank pozitív eredménye tehát nem adófizetésből származó vagyon, hiszen az nem a költségvetésből ered, hanem a saját eredményes gazdálkodásából. Természetesen ez ettől még a magyar társadalom közösségéé, a közösség vagyona, hiszen a jegybank végeredményben egy speciális állami vállalat, de az eredmény felhasználásáról a jegybank Igazgatósága dönt, mint tette az elmúlt években az osztalékfizetések esetén is.
Sokan tehát kétségbe vonják, de a Magyar Nemzeti Bank újra nyomatékosítja, hogy a Polgári Törvénykönyv szerint egy alapítvány a megalapítását és a bírósági bejegyzését követően önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely független az alapítójától, és amelynek ügyvezetését a kuratórium látja el. A Magyar Nemzeti Bank, mint Alapító tehát az alapszabály elfogadását, az alapítványi célok meghatározását, az alapítvány szervezetének kialakítását és az ezek megvalósításához szükséges vagyonrendelést követően csak annyiban rendelkezik az alapítványai tevékenysége felett jogosultságokkal, amennyire azt a jogszabályok, így különösen a Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi. Így a Magyar Nemzeti Bank, mint Alapítói jogai nem terjednek ki az alapítványok cél szerinti tevékenységéhez kapcsolódó konkrét üzleti döntések meghozatalára, befolyásolására.
Természetesen az MNB és az Alapítványok működése a teljes körű nyilvánosság biztosítása mellett szigorú ellenőrzés mentén zajlik, melyet az Állami Számvevőszék és az ügyészség is gyakorolja, továbbá az alapítványok működését saját felügyelőbizottságuk is rendszeresen ellenőrzi.
Ezekben az alapelvekben 2020-ban sem történt változás, így a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, valamint a tulajdonában lévő gazdasági társaságok továbbra is önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetek, amelyek függetlenek az alapítótól és ennek megfelelően az üzleti döntéseiket is a Magyar Nemzeti Banktól teljesen független tisztségviselőik hozzák.
Az elmúlt napok félrevezető cikkeivel ellentétben a GTC S.A. nevű lengyel cég, szigorúan ellenőrzött, varsói tőzsdén jegyzett vállalat, melyet a lengyel pénzügyi felügyelet is rendszeresen monitoroz, így a felelős befektetői döntéseiket – például a Növekedési Kötvényprogramban való részvételt is – a jogszabályi lehetőségeik mentén tudják megtenni. A Magyar Nemzeti Bank pedig minden sikeres vállalatot támogat, ami a magyar gazdaság és így a magyar közjó fejlődését szolgálja. Minden ezzel ellentétes vélekedés pedig piaci spekuláció, ami alkalmas felesleges hangulatkeltésre és mások félrevezetésére.