Budapest, 2020. február 24. Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank valamennyi lejáraton 19,3 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1943 milliárd forintot tesz ki.

Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott hétfőn a Magyar Nemzeti Bank. Valamennyi futamidőn a meghirdetett mennyiség 57 millió euro (19,3 milliárd forint) volt, melyre a bankok egy hónapon 517 millió euro (174,9 milliárd forint) értékben, három hónapon 350 millió euro (118,4 milliárd forint) értékben, hat hónapon 735 millió euro (248,7 milliárd forint) értékben, míg tizenkét hónapon 335 millió euro (113,3 milliárd forint) értékben nyújtottak be ajánlatokat. Az MNB minden lejáraton 19,3 milliárd forint értékben kötött üzletet a bankokkal. Az egy, három, hat és tizenkét hónapos swaptenderen 7, 6, 7, illetve 6 bank vett részt.

A szerdai lejáratot és a tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 2020. február 26-án 1943 milliárd forintot tesz ki. Ebből az egy hónapos eredeti futamidejű állomány 34,0 milliárd forintot, a három hónapos eredeti futamidejű állomány 212,8 milliárd forintot, a hat hónapos eredeti futamidejű állomány 597,3 milliárd forintot, a tizenkét hónapos eredeti futamidejű állomány pedig 1098,5 milliárd forintot tesz ki.

A Monetáris Tanács 2019. december 17-i döntésével a 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul legalább 300-500 milliárd forintban határozta meg. A Monetáris Tanács rögzítette, hogy a jegybanki swapeszközök állományát a megcélzott kiszorítási hatás figyelembevételével határozza meg.

A Magyar Nemzeti Bank mind korábbi közleményeiben, mind pedig kapcsolódó szakmai kommunikációjában jelezte, hogy kész az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítani annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a Monetáris Tanács döntésének megfelelően alakuljon. Mindez azt is jelenti, hogy az MNB a jegybanki swapeszközt a megcélzott kiszorítási hatás elérése érdekében az autonóm likviditási hatások ellentételezésére használja, így önmagában a swapállomány változása monetáris politikai szempontból nem értelmezhető.

Az MNB 2020. január végi szakmai kommunikációjában arra is felhívta figyelmet, hogy a bankrendszeri likviditás a jegybanktól független autonóm tényezők következtében érdemben csökkenni fog az első negyedév hátralevő részében.