Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Termelékenységi Jelentés: új megközelítésben vizsgálja a Jegybank a 21. század fenntartható növekedésének alappillérét

nyomtatás

Gazdaságtörténeti tapasztalatok szerint a hosszú távú eredményes felzárkózás kulcstényezője a termelékenység növelése. Korlátos erőforrások mellett kizárólag ez képes biztosítani a hosszú távú, fenntartható fejlődést a gazdaság számára. Míg korábban szinte kizárólag a munkatermelékenységet vizsgálták a hasonló elemzésekben, addig mára egyértelmű, hogy a környezeti erőforrások korlátai miatt szükséges kiterjeszteni a vizsgálódást az ökológiai hatékonyságra is, továbbá a munkatermelékenység nem választható el a digitalizáció és az innováció hatékonyságától.

A Magyar Nemzeti Bank legújabb, éves kiadványának célja, hogy átfogó és objektív képet adjon hazánk termelékenységi helyzetéről, ezért a munkatermelékenység hagyományos megközelítésén túlmenően a termelékenység 21. századi pilléreit is vizsgálja: az innovációs rendszer és a digitalizáció termelékenységét, valamint az ökológiai hatékonyságot. Hazánkban 2017 óta termelékenység-alapú gazdasági növekedés figyelhető meg, de a termelékenység és hatékonyság valamennyi pillérében jelentősek még a növekedési tartalékok. Ezen tartalékok megfelelő szakpolitikákkal felszabadíthatók, amelyhez a Termelékenységi jelentés úgy kíván hozzájárulni, hogy segít megérteni a gazdasági növekedés és felzárkózás kulcstényezőjének mozgatórugóit.

Jelentősen nőtt Magyarországon a kkv szektor termelékenysége, de még mindig számottevő a különbség a nagyvállalatokhoz képest. Magyarország 2013 és 2019 közötti gyors gazdasági növekedése kezdetben elsősorban a foglalkoztatás bővülésén alapult, majd 2017-től felgyorsult a munkatermelékenység növekedése, elsősorban a kis-és középvállalati szektorban. A hazai munkatermelékenység az EU átlagos szintjének 62 százalékán áll, míg a legjobb 5 EU tagország átlagának 42 százalékát éri el.

A 21. századi megatrendekkel összhangban újfajta dualitás alakul ki az innovációra és a digitalizációra kész vállalatok és az e folyamatokat nélkülöző cégek között. Magyarországon jelentős a hagyományos dualitás, tehát a kis- és nagyvállalatok termelékenysége közötti különbség. Ahhoz, hogy ez a különbség csökkenjen, a kis- és középvállalatoknak az élenjárók között kell lenniük a digitális fejlődésben. A fejlődési potenciált jelzi, hogy míg Magyarországon a vállalatok csupán harmada számít digitálisnak, addig az uniós átlag 40 százalék körüli, a legjobban teljesítő 5 ország átlaga pedig közel 60 százalékos. A hazai digitalizációs hatékonyság átlagosan 63 százaléka az EU értékének, míg az öt legjobb tagállam átlagának mindössze 48 százalékán áll.

Az innovációs célú kiadások emelkedtek Magyarországon, azonban ezek felhasználásának hatékonysága mérséklődött. Az innovatív vállalatok aránya csökkenő trendet mutat, és csökkent a szabadalmi jogok bejegyzése is. Sikerült ugyanakkor jelentős javulást elérni a tudományos idézettség terén, valamint az üzleti oltalmak számában. A gyors növekedésű vállalatokat megragadó ún. gazella indikátor ugyancsak kedvező irányú változást jelez. A magyarországi innovációs hatékonyság az EU átlag 60 százalékát teszi ki, míg a legjobb 5 EU-s tagországhoz viszonyítva 46 százalékon áll.

Az ökológiai termelékenység alapja a természeti erőforrások hatékony felhasználása, amelyben Magyarország viszonylag jól teljesít. A természeti értékek megőrzése biztosítja, hogy a hosszú távú gazdasági pálya környezetileg is fenntartható maradjon. Minél kisebb környezeti szennyezés mellett tudjuk előállítani ugyanazt a termék és szolgáltatásmennyiséget, annál magasabb az ökológiai hatékonyság. Magyarországon az egységnyi szén-dioxid kibocsátásra jutó hozzáadott érték jelentősen nőtt az elmúlt időszakban, és megközelíti az EU-átlagát. A teljes ökológiai hatékonyságban Magyarország teljesítménye az EU átlag 75 százalékán áll, míg a TOP5 EU-s országhoz viszonyítva 42 százalék.

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem