Budapest, 2021. december 22. – Folyóiratunk idei decemberi számának jövőképünket érintő esszéi az Európai Unió centripetális és centrifugális erőivel, valamint reflexió jelleggel az euro bevezetésének kérdéskörével foglalkoznak. A megjelenő tanulmányok a vállalatikötvény-piacról, a zöldkötvényekről, a pénzügyi kirekesztődésről, illetve az ingatlanokról létrehozandó adatbázisról szólnak. A szakmai cikkek az inflációval, a felzárkózással és a biztosítási piaccal foglalkoznak. Podcast ez alkalommal a mindenkit érintő aktuális témáról, az inflációról készül.
Szapáry György esszéjében azt vizsgálja, hogy a 21. század gazdasági válságai milyen kihívások elé állították az Európai Unió egységességét. A kezdeti erős centripetális erőket új, nem várt centrifugális erők feszítik. Vajon szembe tud nézni az EU a nem várt kihívásokkal? Nem létezhet erős, befolyásos egységes Európa a migrációs válságra minden tagország által elfogadott megoldás nélkül, egy jobban összehangolt költségvetési és külpolitika nélkül, valamint a nemzetállamok szuverenitását biztosító kimondott és egységesen elfogadott értelmezés nélkül.
Az euro bevezetésének időpontja visszatérő kérdés a 2004 óta csatlakozott tagállamok erre vonatkozó kötelezettségvállalása és a kétévenkénti előmeneteli jelentése miatt. Gottfried Péter a szeptemberi számban arról értekezett, hogy ha már megfelelünk a kritériumoknak, akkor mikor és hogyan érdemes csatlakozni. Ezeket tovább gondolva Terták Elemér esszéje szerint két ok miatt is indokolt ezzel foglalkozni: egyfelől a később belépett Horvátország és Bulgária rövidesen csatlakozik az euroövezethez, másfelől Svédország régebbi EU-tagként, szintén kötelezett a csatlakozásra, lényegében minden kritériumot teljesít, egyelőre mégsem tervezi az eurót bevezetni.
Tanulmányukban Bécsi Attila, Bognár Gergely és Lóga Máté a vállalatikötvény-piac növekvő jelentőségét mutatják be. Rámutatnak, hogy egy fejlett piacon a vállalati kötvények a bankhitelek mellett reális forrásbevonási alternatívát jelentenek, és hatékonyak lehetnek a válságkezelés eszközeként is. Áttekintést kapunk a nemzetközi kötvénypiacok elmúlt két évtizedes fejlődéséről, valamint arról, hogy a vezető jegybankok miért egészítették ki nem konvencionális monetáris politikai eszköztárukat vállalatikötvény-vásárlási programokkal. A szerzők bemutatják, hogy az MNB 2019-ben indított Növekedési Kötvényprogramja hogyan segíti eredményesen a hazai piac regionális felzárkózását.
A fenntartható befektetések a klímaváltozásból fakadó nehézségek pénzügyi finanszírozásának fontos eszköze. Egyes befektetők hajlandóak lemondani a hozam egy részéről a környezeti célok javára, egyfajta „zöld” prémium (greenium) fizetésével. Németh-Durkó Emilia és Hegedűs Anita tanulmánya alátámasztja a greenium létezését, azonban a Sharpe- és a Sortino-mutatókból a zöldkötvény-alapok átlagos pénzügyi teljesítményének folyamatos javulása is látszik. Megállapításuk, hogy a zöld stratégia hasznot is hozhat a befektetőknek, ugyanis a vizsgálat utolsó évében, 2020-ban a zöldkötvény-alapok felülteljesítették a piacot, eltűnt a greenium.
Somogyvári Márta tanulmánya rámutat arra, hogy a digitális fizetési lehetőségekhez a társadalom szociálisan és pénzügyileg sérülékeny csoportjai sokszor nem férnek hozzá. Az így létrejövő pénzügyi kirekesztődést meghatározó legfontosabb tényezők közé tartozik a gazdasági és az intellektuális hozzáférés nehézsége, a digitális és pénzügyi jártasság alacsony szintje, de a bankok üzletpolitikája is. A pénzügyi kirekesztődés mérséklésében segíthet a digitális hozzáférés szubvencionálása, a különböző nevelési oktatási programok, valamint azok a fejlesztések, amelyek mesterséges intelligencia segítségével helyettesítik a személyes kapcsolatot.
A statisztikai értékbecslések alkalmazása a lakossági hitelezésben csökkentheti annak költségeit, az eljárást pedig jelentősen gyorsíthatja minden érintett számára. Ugyanakkor megfelelő adatok nélkül pontosságuk megkérdőjelezhető. Az elérhető hazai adatbázisok széttagoltak és korlátozottak, ezért Grosz Gabriella, Herbert Evelyn, Izsák Gábor és Szász Katinka tanulmányukban egy olyan központi adatbázis létrehozására tesznek javaslatot, melyben az adatok egységesen, naprakészen állnak rendelkezésre, elősegítve a statisztikai értékbecslések elterjedését, mely a banki verseny erősítésén túl támogatja a digitalizáció további térnyerését is.
Balogh András szakmai cikkében gazdaságtörténeti példákon keresztül vizsgálja, hogy milyen tényezők járulnak hozzá a magas infláció kialakulásához, különös tekintettel a gazdaságpolitika szerepére. Az írás röviden bemutat egy feltörekvő közgazdasági megközelítést is, a modern monetáris elméletet, rámutatva annak inflációval kapcsolatos üzeneteire.
Ifj. Becsey Zsolt és Máté Áron a cseh gazdasági fejlődést elemezve rámutattak arra, hogy az elmúlt 20 évben a növekedés forrása a javuló munkaerőpiaci folyamatok és a kedvező beruházási ráta volt. A növekedést többek között a magas hazai tulajdonarány, a digitalizáció, az egészséges regionális szerkezet és a humántőkébe való befektetések támogatták.
G. Szabó András és Nagy Koppány esszéjükben a magyar biztosítási szektor helyzetét, méretét, közelmúltbeli folyamatait mutatják be. Kitérnek a pandémia hatásaira, továbbá lehetséges növekedési pályákat vázolnak fel a jövőre nézve, rámutatva a biztosítók, mint intézményi befektetők egyre erősödő államadósság- és gazdaságfinanszírozó szerepére.
A Hitelintézeti Szemle decemberi száma a fentieken kívül két könyvismertetést és két konferenciabeszámolót is tartalmaz.
A kiadvány és a podcast megtekinthető a Hitelintézeti Szemle honlapján:
https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/
Jó olvasást kívánunk!
Magyar Nemzeti Bank