Budapest, 2022. december 21. – Bár a lakáspiacon továbbra is túlértékeltség látható, a lassuló lakáshitelezésre és az ingatlanpiaci kereslet mérséklődésére is tekintettel az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa az anticiklikus tőkepufferráta mértékét 2024. január 1-jétől változatlanul 0,5 százalékban állapítja meg.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) a magyarországi kitettségek esetében alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát 2024. január 1-jével változatlanul a 2023. július 1-jétől hatályba lépő 0,5 százalékos mértékben állapítja meg.
Bár a lakáspiaci túlértékeltség továbbra is historikusan magas szintű, az MNB értékelése szerint a háborús fejlemények és az európai energiaválság miatt romló növekedési kilátások, valamint az emelkedő kamatkörnyezet együttesen a hitelezés lassulása, ezzel együtt a lakás- és hitelpiaci kockázatok enyhülése irányába mutatnak. Mindezeket figyelembe véve a PST a hazai kitettségek tekintetében az anticiklikus tőkepufferráta 2024. január 1-jétől való változatlan, 0,5 százalékos szinten hagyásáról döntött. A ráta jövőbeli emelésről vagy a növekedési és pénzügyi helyzet további romlása miatt esetlegesen szükségessé váló csökkentésről a PST negyedévente, vagy feloldás esetén rendkívüli helyzetben azonnal, a kockázatok alakulásának függvényében határozhat.
Az MNB monitorozza és évente egyszer értékeli a hazai bankrendszer számára jelentős, Európai Unión (EU) kívüli, ún. harmadik országok ciklikus rendszerkockázatait is. Egyrészt ezen országok pénzügyi folyamatai is hatással lehetnek a magyar bankrendszer kockázatainak alakulására, másrészt ezen országok hatóságai az EU-s tagállamokétól eltérő jogi és prudenciális keretrendszerben működnek. A 2022. évi felülvizsgálat keretében az MNB a hazai bankrendszer tekintetében jelentős harmadik országok körén (Albánia, Montenegró, Oroszország, Szerbia és Ukrajna) nem változtatott. Az MNB értékelése szerint a ciklikus rendszerszintű pénzügyi kockázat szintje egyik vizsgált országban sem indokolja anticiklikus tőkekövetelmény előírását. A hitel/GDP résekre, a rendelkezésre álló kiegészítő indikátorokból számított kompozit indikátor értékekre, valamint az egymást követő járványhelyzettel és háborúval összefüggő reálgazdasági és pénzügyi sokkok vizsgált hatásaira tekintettel a hitelpiaci túlfűtöttség kialakulásának kockázata mindegyik vizsgált ország esetében alacsony.
Az anticiklikus tőkepuffer célja a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló képességének növelése. A hazai kitettségekre alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát az MNB negyedévente, a jelentős harmadik országokra vonatkozó rátákat pedig évente egyszer vizsgálja felül. Az MNB a 2022. júniusi rátafelülvizsgálat során döntött a hazai kitettségek vonatkozásában alkalmazandó tőkepufferráta mértékének 2016 óta első alkalommal való emeléséről, amit a ciklikus rendszerkockázatok és a lakáspiaci túlértékeltség magas és emelkedő szintje indokolt.
Tudnivalók az anticiklikus tőkepufferről, valamint annak működéséhez kapcsolódó egyéb információk
Magyar Nemzeti Bank