2022. november 15. Budapest - Magyarország versenyképessége a 17. helyet foglalja el az Európai Unióban 2022-ben, ami egy pozíciós javulás 2021-hez képest és továbbra is kedvezőbb a visegrádi versenytársaink átlagánál. Az uniós átlaggal összevetve azonban kisebb, a legfenntarthatóbb öt északi uniós tagállam versenyképességével összehasonlításban jelentős hazai felzárkózási tartalék azonosítható. A Magyar Nemzeti Bank Versenyképességi jelentésének célja, hogy átfogó és objektív képet nyújtson Magyarország versenyképességéről 160 mutató alapján. A vizsgált versenyképességi mutatóknak csak töredékére érhető el 2022. évi adat, így az idei rendkívüli gazdasági változásokat kiadványunk nem tükrözi.
Annak érdekében, hogy az eddigi sikeres, alapvetően mennyiségi tényezőkön alapuló növekedési modell fenntartható, minőségi tényezőkön alapuló modellé válhasson, teljes versenyképességi fordulat szükséges. Egyes mennyiségi mutatókban a hazai gazdaság az EU átlagához képest is jobb teljesítményt nyújt, miközben a minőségi mutatókban számottevő a tér a fejlődésre. A koronavírus-járvány erősebb hullámait követően a magyar gazdaság ismét elérte a teljes foglalkoztatást, azonban a munkatermelékenység alacsonynak számít az EU-n belül. A beruházások GDP-hez viszonyított mennyisége igen magas, azonban a beruházásokon belül mérsékelt a szoftver, kommunikációs és más IT beruházások aránya. A magas exportarány és a kivitt termékek magas komplexitása versenyképes exportszektort jelez, azonban alacsony az exportált termékek hazai hozzáadott értéke.
A tudás- és technológiavezérelt növekedési modell akkor válhat fenntarthatóvá, amennyiben az átállás időszakát a digitalizáció széleskörű elterjedése és a zöld fordulat kíséri. A hazai digitális infrastruktúra nemzetközi összevetésben versenyképes, azonban kihasználtsága ehhez képest mérsékelt. A kihasználtság növeléséhez a felhasználói készségek javítása, a vállalati digitalizáció terjedése és egy állam által is támogatott adatreform egyaránt szükséges. A magyar gazdaság energiaintenzitása magas, ami EU-s összehasonlításban átlag feletti energiaimportot tesz szükségessé. A megújuló energia aránya a felhasználásban az EU átlagánál kevésbé emelkedett, 14 százalékra.
A fenntartható egyensúlyi felzárkózás záloga humán tőke versenyképessége. A termékenységi ráta 2011 óta hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben az Unióban, amihez a nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő családtámogatási kiadások érdemben hozzájárultak. A magyar lakosság egészségi állapota nem éri el az EU átlagot, ami többek között az egészségtudatosság és megelőzés széleskörű elterjedésével javítható. A jövő munkaerőpiaca a közoktatásban a modern készségátadás megerősítését, a felsőoktatásban a létszám és minőség egyidejű emelését, valamint a felnőttképzés folyamatos fejlesztését igényli.
A SAJTÓPREZENTÁCIÓ IDE KATTINTVA ELÉRHETŐ