Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Otthonunk energiahatékonysága

nyomtatás

Otthonunk energiahatékonysága

Otthonunk energiafogyasztása az egyik legjelentősebb tényező az ökológiai lábnyomunkban.

Az elektromos berendezések megválasztásán sok múlik, a háztartásunkban található eszközök (hűtőszekrény, fagyasztószekrény, mosógép, mosogatógép) korszerűsítésével hazánkban akár évente 2 millió tonnával is csökkenhet a szén-dioxid-összkibocsátás. Emellett azok karbantartása és takarékos használata is további megtakarítást és kibocsátáscsökkentést jelent. Az elektromos berendezések mellett azonban otthonunk szigetelése és fűtési rendszere is meghatározó, pénztárcánk és a környezetterhelés szempontjából egyaránt. Hazánkban még igen elterjedt a fosszilis tüzelőanyagok használata, a megújuló energiaforrások térnyerése azonban már világszinten jellemző, és a fenntartható fejlődés elkerülhetetlen velejárója.

Ha elhagynánk a fosszilis tüzelőanyagot…
Az EU épületenergetikai elvárásai – amelyek a közel nulla energiaigényű épületeket preferálják – nagy hangsúlyt helyeztek az elmúlt években a megfelelő fűtési és melegvíz-előállító rendszerek, valamint a megújuló energiaforrások fontosságára. Uniós szinten jelenleg a szélenergiát hasznosítjuk a leggyakrabban, azonban a napenergia felhasználásának térnyerése a legmarkánsabb. Lakossági szinten a napkollektor és a napelem segítségével hozzájárulhatunk a fűtési rendszer környezetkímélő működéséhez. A természeti adottságok hazánkban mérsékelten teszik lehetővé a nap-, a víz- és a szélenergia hatékony használatát, a geotermikus energia mennyisége azonban kiemelkedő, és Magyarország vezető országnak számít ennek hasznosításában. Sokan a megújulók közé sorolják a biomassza alapú fűtést is. Amennyiben az otthonunk energiaigénye megfelelően alacsony (szigetelés, nyílászárók), és a faanyag fenntartható gazdaságból származik, úgy valóban megújuló energia. Ez azonban ritkán valósul meg, és a fatüzelésnél jóval hatékonyabb és kényelmesebb rendszerek is léteznek már.

Napelem
A megújuló energiaforrások közül a napenergia az egyik legköltséghatékonyabb. A napkollektorok a víz melegítésére alkalmasak, ugyanakkor költségük és energiatermelésük alapján a napelemes rendszerek jóval hatékonyabbak. Ez utóbbihoz azonban villamos energia alapú rendszer szükséges. Sok lehetőség közül választhatunk: az elektromos radiátor, az infrapanel, az elektromos padlófűtés, vagy a hőszivattyús rendszer egyaránt működhet napelemről. Ezek közül a hőszivattyús rendszer a leggazdaságosabb: a többi rendszerhez akár négyszer annyi napelemre is szükség lehet, mint a hőszivattyús fűtés esetében.

Geotermikus hőszivattyú
A geotermikus fűtést a háztartásokban egy hőszivattyú végzi, ami a talaj vagy a talajvíz hőmérsékletéből nyeri a hőt. A hő elnyeréséhez szondák, kollektorok szükségesek, ezeket lehet vízszintesen és függőlegesen is elhelyezni. A vízszintes elhelyezésnek nagy a területigénye: körülbelül háromszor akkora területet kell csövekkel befedni, mint amekkorát fűteni szándékozunk. Az itt nyerhető energia erősen függ a külső hőmérséklettől, ezért ingadozóbb a kinyert geotermikus energia mennyisége, mint a függőleges szondaelhelyezésnél. A függőleges kialakításnál mélyre (50-100 méterre) kell ásni, ezért engedélyköteles. A talajból nyert hőt a zárt szivattyúrendszer a csöveken keresztül a lakásba juttatja, a hideg levegőt pedig a földbe. Nyáron ugyanez megfordítható, így a geotermikus energia hűtésre és fűtésre is alkalmas. A rendszer hátránya, hogy elektromos energia szükséges a használatához. Ezt beleszámítva még így is 50%-kal kevesebb kiadást jelent havonta, mint a gázfűtéses rendszer. Napelemmel kombinálva pedig jelenleg a leghatékonyabb megújuló energia alapú rendszer. Ha nincs lehetőség geotermikus hőszivattyúra, akkor levegős vagy vizes hőszivattyú is szóba jöhet. Ezek beruházási költsége alacsonyabb, ugyanakkor hatékonyságuk is elmarad a geotermikusétól, de megfelelő adottságok hiányában tökéletes helyettesítői lehetnek. Ha a levegőből nyerjük ki az energiát, és levegő a közvetítő közeg, akkor levegő-levegő hőszivattyúkról (avagy fűtőklímáról) beszélünk, míg ha víz a hőt közvetítő közeg, akkor levegő-víz típusúról beszélünk. Ha a földfelszín alatti energiákat víz segítségével nyerjük ki, és a fűtendő oldalon is víz a hőközvetítő közeg, akkor víz-víz fajtájúról beszélhetünk. A levegőt, mint környezeti hőt hasznosító hőszivattyúk telepítése talán a legkönnyebb, de mára a talajszondás rendszerek telepítése is jelentősen leegyszerűsödött. A hőszivattyúkról bővebben itt olvashat. 

Szigetelés
Bármilyen fűtéssel rendelkezik az otthonunk, a fogyasztás minimalizálására kell törekednünk. Ehhez pedig a megfelelő szigetelés elengedhetetlen. A nem megfelelő szigetelés következtében a hő akár 50%-a is elszökhet, ez pedig komoly költségeket jelent. Így, ha semmi egyéb beruházást nem tervezünk, akkor is érdemes legalább a szigetelésbe befektetni, hiszen ez akár 2-4 év alatt is megtérülhet. A megfelelő szigetelés a falak, a homlokzat, a padló és a tető esetében is elengedhetetlen. Ez átlagosan 12-15 cm vastag homlokzati hőszigetelést és minimum 20 cm padlásfödém szigetelést jelent. A szigetelőanyag sem mindegy. A hőszigetelő anyagok összehasonlításakor a hővezetési képességüket érdemes megnézni, emellett pedig azt is figyelembe kell vennünk, hogy mennyi károsanyag-kibocsátással járt az anyag előállítása. A polisztirol helyett például választhatunk kőzetgyapot hőszigetelést vagy alternatív megoldásokat (pl. szalma).
A falak, tető, padló szigetelése mellett a nyílászárók szerepe is nagy a hőmegtartásban.

A nyílászárók kiválasztása
A nyílászárók alapvető célja, hogy fény jusson be az otthonunkba. Ugyanakkor az energiahatékonyság szempontjából az is fontos, hogy minél kevesebb hő jusson ki, vagyis megfelelően szigeteljenek az ablakok és ajtók. Ha a nyílászárókat jól választjuk meg, és tájolásuk is kedvező (déli), akkor még energiatermelőként is funkcionálhatnak. A nyílászárók megválasztásakor érdemes tehát megnézni, hogy mennyi energiát engednek be és ki: az a jó, ha minél kevesebbet ki, és minél többet be.

A fűtési rendszerünk megválasztásán és a szigetelésen túl még a használat is hatással van a havi számlánkra. Akármilyen fűtéssel rendelkezünk, nem érdemes túlfűteni otthonunkat sem egészségünk, sem az energiahatékonyság szempontjából. Ha csak 1 fokkal csökkentjük a hőmérsékletet a megszokotthoz képest, akár 10%-kal is csökkenthetjük a havi fűtésszámlát.

Világítás
Az otthonunk energiafogyasztását befolyásolja még az is, hogy a világításhoz mit és hogyan használunk. A legtakarékosabbak a LED-izzók, ezek élettartama háromszor hosszabb és harmadannyi a szén-dioxid-kibocsátásuk, mint a hagyományos energiatakarékos izzóknak. Még ezek használatakor is figyeljünk arra, hogy kapcsoljuk le a világítást, ha épp nem tartózkodunk a szobában, mert így az izzók élettartama is hosszabb lesz, és ezt pénztárcánkon is megérezzük.

Korszerűsítésre igénybe vehető állami támogatások
Otthonunk korszerűsítésére állami támogatást is igénybe vehetünk a 2014-ben indult Otthon Melege Program keretében. A különböző években az alábbi alprogramokra lehetett pályázatot benyújtani: háztartásigép-csere, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés, konvektorcsere, családi házak korszerűsítése, társasházak korszerűsítése, valamint okos költségmegosztás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tájékoztatása szerint a program indulása óta 310 ezer háztartásnak biztosított energetikai korszerűsítést, és közel 70 milliárd forint összértékű beruházást generált. Aktuálisan futó pályázati lehetőségekről a www.kormany.hu internetes oldalon érhető el tájékoztatás.
Emellett 2021-ben új otthonfelújítási támogatás is indult: január elsejétől a gyermeket nevelő családok otthonának felújítási, korszerűsítési költségeinek felét – maximum 3 millió forintot – átvállalja az állam. Ennek részletei itt tekinthetőek meg.

2021. február 22-től 2021. május 10-ig Budapesten és Pest megyében található ingatlanokra igénybe vehető támogatás, amely energiahatékonysági, vagy megújuló energiás beruházásokat tesz lehetővé.  További részletek itt olvashatók.

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem