Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Tüzelőanyagok a háztartásban

nyomtatás

Tüzelőanyagok a háztartásban

A háztartásunkban használt tüzelőanyagok fajtája mind kiadásaink, mind egészségünk szempontjából az egyik legjelentősebb tényező. Háztartási tüzelőanyagok közé sorolunk minden olyan anyagot, melyet a háztartásban égetés során fűtésre, főzésre, világításra, tisztálkodásra használunk.

Tüzelőanyagok
Halmazállapotuk szerint csoportosítva az alábbi tüzelőanyagokat különböztethetjük meg:

  • szilárd: fa, tőzeg, lignit, szén, koksz, fabrikett, pellet, mezőgazdasági tüzelőanyagok (trágya), kukoricaszár;
  • folyékony: olaj, petróleum, pakura, spiritusz, bioetanol;
  • légnemű: földgáz, PB gáz, hidrogén.

Eredetük szerint lehetnek természetes tüzelőanyagok, mint a fa, tőzeg, barnaszén, kőszén, kőolaj, földgáz, vagy mesterségesek, mint a benzin, gázolaj, PB, hidrogén.

Bár a fejlett országokban a klímavédelem jegyében központi szabályozás is sürgeti a természetet legkevésbé károsító tüzelőanyagok használatát, a világon jelenleg leggyakrabban fosszilis tüzelőanyagot alkalmazunk. Fosszilis tüzelőanyagnak nevezzük azokat a természetes energiahordozó anyagokat (pl. szén, kőolaj, földgáz), melyek a bomlás folyamata során megkövült növényi és állati maradványokból jöttek létre évmilliók alatt. Kitermelésük, felhasználásuk károsítja a környezetet és rengeteg munkába kerül, ezért többnyire az áruk is magas. Felhasználásuk során a belőlük felszabaduló óriási mennyiségű szén-dioxid az egyik felelőse a Föld jelenlegi természeti állapotának. A fosszilis energiahordozók mennyisége véges, a készlet belátható időn belül elapad. Ezért mindannyiunk feladata és érdeke új megoldásokat felhasználni az energiaszükséglet biztosítása érdekében.
A tüzelőanyag és a tüzelés módja olyan komoly tényező, amelyet a WHO is vizsgál.
Mintegy hárommilliárd ember él olyan körülmények között, hogy már a fűtés és főzés során komoly beltéri egészségügyi károsodásnak (mérgezésnek, daganatos betegségeknek) van kitéve.

Szálló por
Téli időben, a háztartások fűtésénél a fosszilis tüzelőanyag használatakor a levegőbe nem csupán a felszabaduló káros gázok jutnak, de a felhasználás során megmaradó apró részecskék is. A szálló por ingerli a nyálkahártyát, köhögést vált ki, hosszú távon asztmát, szív-, és érrendszeri betegségeket, légzőszervi megbetegedéseket, tüdőrákot okoz. A szállópor még a legalacsonyabb koncentrációban is káros. A növények fotoszintézisét is megakadályozza. Központi intézkedések szükségesek, amennyiben a szálló por eléri a megadott határértéket a levegőben. Ezért nemcsak a pénztárcánkat és a környezetünket kíméljük, ha megújuló erőforrásokra támaszkodunk, de az egészségünk szempontjából is kiemelten fontos. Lakóhelyünk szerint itt ellenőrizhetjük a szálló por szintjét.

Megújuló energiaforrások
A megújuló energiaforrások közé tartozik a szél- a víz- és a napenergia, a biomassza (bizonyos feltételek mellett), a geotermikus energia, a tenger hullámzásából nyerhető energia. Ezek használata nem károsítja a környezetet, mindenki számára elérhetőek. A problémát ezekkel kapcsolatban egyrészt az okozza, hogy a belőlük nyert energia tárolását gyakran nehéz megoldani. Másrészt a használatukhoz szükséges berendezések előállítása terheli a környezetet. Vannak olyan lehetőségek, amelyek pedig egyszerűen negatívan hatnak az élővilágra, mint például a vízerőművek, amelyek gyakran teszik tönkre a folyók ökoszisztémáit. A megújuló energiaforrások emellett kevésbé kiszámíthatóak (pl. időjárási viszonyok miatt), mint a fosszilis források. Mindent összevetve, mégis sokkal kevésbé károsítja a környezetet, és hosszú távon a havi költségeinket is mérsékli a megújuló energiaforrások használata, ezért az áttérés elkerülhetetlen.

Mivel fűt Magyarország?

Magyarországon a fűtésre fordítjuk átlagosan a legtöbb energiát, 66%-ot, ezt követi a meleg vízhez, majd az ételek előállításához szükséges energia.

2019-es adatok szerint Magyarországon a háztartások mintegy 60%-a földgázzal fűt, 13% pedig még mindig tűzifával. A lakosság 18%-a a távfűtési rendszerhez kapcsolódik, 6% fűt szénnel vagy vegyes tüzeléssel. Elenyésző 1% fűt olajjal vagy elektromos árammal.

Sokféle tüzelőberendezés van, amelyek körül választhatunk, ha földgázzal fűtünk. Van, amelyik több gázt használ, és van, amelyik takarékosabb, érdemes tájékozódni vásárlás és csere előtt. Azonban, ha beruházunk, mindenképp javasolt a megújuló energiával működő berendezéseket előnyben részesíteni. Ezek egyszeri beruházási költsége nagyobb lehet, mint a földgázzal működő rendszereké, de megtérülésüket ki lehet kalkulálni.
A távfűtés egy igen környezetbarát megoldás, az egyéni fűtésrendszerekhez képest sokkal kevésbé járul hozzá a levegő szennyezettségéhez. További előnye, hogy ára versenyképes a gázfűtéshez képest.

Mit tegyünk, ha a fával fűtűnk és a természetet is védeni akarjuk?
Keressük meg azt a használati megoldást, ami a legkevésbé károsítja a környezetet! 

  • Fűtsünk olyan fával, melynek magas a fűtőértéke (pl. bükk, tölgy, gyertyán)! Emellett arra is figyeljünk, hogy felelős erdőgazdálkodásból származó tűzifát vásároljunk! 
  • Nedves fával való fűtés gazdaságtalan, mert kevesebb égéshőt termel. Légszennyezése is nagyobb, kormoz. Hagyjuk a fát kiszáradni tűzifatárolóban legalább 12 hónapig!
  • Használjunk fabrikettet – azaz természetes anyagokból préselt, kimagaslóan magas hőértékű tüzelőanyagot –, ami vegyestüzelésű berendezésben, cserépkályhában, valamint kandallóban is alkalmazható, és nem kormoz! Figyeljünk arra, hogy kötőanyag nélküli legyen vagy természetes eredetű kötőanyagot (enyv) tartalmazzon! 
  • Használjunk pelletet! Ezt a kis darabokból álló fűtőanyagot forgács, fűrészpor, szalma, valamint egyéb növények ledarálásából és préseléséből hozzák létre. Kizárólag minősített pelletet vásároljunk! A pelletkazán automatikus vezérléssel folyamatosan tud működni. 
  • Figyeljünk a gazdaságos begyújtásra (a kezdő farakás kialakítására, meggyújtására), a megfelelő utántöltésre (brikettet csak utántöltésre használjunk)!
  • Soha ne égessünk hulladékot, PET-palackot, kezelt fát, bútorlapot, színes papírt, ruhát vagy üzemanyagot!

Az egyik legolcsóbb, de legkárosabb tüzelőanyag a szén (feketeszén, barnaszén, lignit). Ennek égetése során egyrészt szén-dioxid keletkezik, amely üvegházhatású gáz, másrészt kén-dioxid, amely kénsavvá alakulva igen komoly egészségügyi kockázatokkal bír. Ezt tehát mindenképp érdemes kerülni, javasolt más tüzelőre áttérni.

Fűtési rendszerünkön tehát sok múlik, tervezéskor érdemes szakértő bevonásával kalkulálni a bekerülési és üzemeltetési költségeket, hogy a lehető legjobb megoldást válasszuk. Emellett az is fontos, hogy a tüzelőberendezést szakember segítségével helyezzük üzembe, és rendszeresen gondoskodjunk annak felülvizsgálatáról és karbantartásáról, saját és környezetünk egészsége érdekében.

Egy háztartás energiahatékonyságáról bővebben Az otthonunk energiahatékonysága című cikkben olvasható részletes tájékoztató, míg a környezetbarát tüzelésről, a tüzelőberendezések jellemzőiről, valamint az ezekkel kapcsolatos jogszabályokról az Agrárminisztérium "Fűts okosan!" honlapján található bővebb információ.

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem