Példátlan szakmai tévedéseket tartalmaznak, és minden alapot nélkülöznek azok a közelmúltban megjelent hírek, miszerint a Magyar Nemzeti Bank 2016 végén eladta az aranytartalékot. A hasonló jellegű, objektivitást nélkülöző hírek alapot adhatnak Magyarország pénzügyi stabilitásának veszélyeztetésére.
Az aranytartalék érdemi leépítése a nyolcvanas évek végén kezdődött meg és 1992-ben zárult le, amikorra a korábbi 60 tonna feletti készlet mintegy 3 tonnára mérséklődött. Az ország aranytartaléka az elmúlt közel 25 évben stabilan alakult. A Magyar Nemzeti Bank az aranytartalék zömének eladásából származó, ellenértékként kapott devizát alapvetően biztonságos, likvid és magasabb várható hozammal rendelkező külföldi állampapírokba fektette.
Az ország külső sérülékenysége szempontjából nem önmagában az aranytartalék mérete számít, hanem a nemzetközi tartalékok együttes állománya tölt be kiemelt szerepet. A Magyar Nemzeti Bank devizatartalékai jelenleg megfelelő szinten állnak. A 2016 végén több mint 24 milliárd eurót meghaladó tartalékszint érdemben meghaladja a befektetők, elemzők által is szoros figyelemmel kísért tartalékmutatókat.
A sérülékenyebb országoknak nagyobb devizatartalékot kell tartaniuk, miközben az erősebb és stabilabb országok esetén az alacsony, de megfelelő szintű devizatartalék tartása indokolt. Az elmúlt évek gazdaságpolitikájának eredményeként Magyarország sérülékenysége érdemben mérséklődött: a külső adósság és az államadósság folyamatosan csökkenő pályára állt, egészségesebb adósságszerkezet alakult ki, kivezetésre kerültek a lakossági devizahitelek, sikeres fiskális konszolidáció és monetáris politikai fordulat ment végbe és megtörtént a növekedési fordulat. Ezeket az eredményeket immáron elismerik a hitelminősítők is, amely tükröződik Magyarország befektetésre ajánlott hitelminősítésében is. Ezzel megnyílt a lehetőség az alacsonyabb, de biztonságos devizatartalék tartására, ami egy jelentős eredménynek tekinthető.
A tartalékok elmúlt két évben lezajlott mintegy 10 milliárd eurós csökkenése önmagában évente mintegy 25-30 milliárd forinttal javította az MNB eredményét. Az alacsonyabb tartalék szint így jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az MNB tavaly be tudott fizetni 50 milliárd forint osztalékot a költségvetésbe.
A Magyar Nemzeti Bank ahogyan eddig is, Magyarország devizatartalékainak kezelése során ezután is kiemelt figyelmet fordít a befektetéseinek biztonságára és a devizatartalék megfelelő szintjének mindenkori fenntartására.
*megjegyzés: Az aranytartalék szintje az év végi adatokat tükrözi
**megjegyzés: A függőleges elválasztó vonalak a jegybankelnökök mandátumát jelölik