Budapest, 2017. augusztus 14. Az MNB gazdálkodása 2013 óta nyereséges, aminek köszönhetően 2017-re 162,2 mrd forintos, nagy biztonságot jelentő eredménytartalékot tudott képezni, továbbá a 2015. évi eredményéből 50 mrd forint osztalékot fizetett be a költségvetésbe 2016 folyamán. E kettő összege magasabb, mint a forintosításhoz kapcsoló átváltáson realizált 136 mrd forintos árfolyameredmény. Hamis ezért az a Magyar Nemzet című napilap hétvégi számában megjelent híresztelés, miszerint a jegybank a devizahitelek kivezetésekor keletkezett árfolyamnyereségét költi különféle célokra. Emellett a jegybanki lépések segítségével 2017-ben 600 mrd forinttal lettek alacsonyabbak a költségvetés kamatkiadásai, 2013 óta pedig több mint 1600 mrd forint az állami kamatmegtakarítás.
A rendszerváltás óta a legszélesebb körre kiterjedő, legmélyebbre gyűrűző pénzügyi veszélyt a devizahitelezés jelentette. A pénzügyi válság, a svájci frank árfolyamának erősödése és a hitelkamatok egyoldalú emelése tízezrek lakhatásának elvesztésével fenyegetett. A devizahitelezés kivezetését a 2014. évi forintosítás és a bankok által tisztességtelenül felszámolt költségek elszámolása jelentette. A forintosítás nem lett volna lehetséges, ha az MNB nem bocsátja rendelkezésre devizatartalékából az ehhez szükséges 8 milliárd eurót. Az elszámolás körülbelül 1000 milliárd forinttal csökkentette a háztartások adósságát. Jó időzítéssel a devizahitelek konverziós árfolyamát még azelőtt sikerült rögzíteni, mielőtt a svájci frank tovább erősödött volna. A korábbi svájci frank alapú lakáshitelek átlagos havi törlesztőrészlete így 25 százalékkal csökkent, és a gazdaság és több tízezer háztartás megszabadult a devizahitelek által okozott hatalmas tehertől és fenyegetettségtől. A jegybank a forintosításhoz kapcsolódó átváltáson keletkezett árfolyameredményénél (136 mrd forint) nagyobb összeget helyezett eredménytartalékba (162,2 mrd forint) illetve fizetett be a költségvetésbe (50 mrd forint). A jegybank tartalékok képzése helyett ugyan befizethette volna a korábbi évek eredményét a költségvetésbe, azonban ezt az európai uniós elszámolási szabályok miatt a kormány nem fordíthatta volna a devizahitelesek megsegítésére anélkül, hogy a költségvetési hiány drasztikusan meg ne emelkedett volna - pontosan ugyanannyival, mint jegybanki befizetés nélkül. A devizahitelesek közvetlen megsegítésére a jegybanknak nem volt törvényi felhatalmazása.
Az 50 mrd forintos osztalékfizetés mellett az MNB más csatornákon is segítette a költségvetést. A jegybanki alapkamat inflációs cél elérése érdekében 7 százalékról 0,9 százalékra mérséklése és az MNB Önfinanszírozási programja segítségével végbement állampapírpiaci hozamcsökkenés hatása ugyanis a költségvetési adatokban is tükröződik. A kamatkiadások 2013-ról 2017-re a GDP 4,3 százalékáról 2,6 százalékra mérséklődtek, ami csak 2017-ben mintegy 600 milliárd forint megtakarítást jelent. A kamatkiadások csökkenésének kezdete óta összesen több mint 1600 milliárd forint a megtakarítás ahhoz képest, mintha a korábbi magas hozamszintek fönnmaradtak volna.