A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Stabilitási Tanácsa megtárgyalta és elfogadta a 2019-es Fizetési rendszer jelentést. A Tanács megállapítja, hogy az MNB által felvigyázott hazai pénzügyi infrastruktúrák 2018-ban is hatékonyan és biztonságosan működtek, magas rendelkezésre állásukkal támogatták a pénz és tőkepiacok működését, ezzel hozzájárultak a pénzügyi stabilitás erősítéséhez. Folytatódott az elektronikus fizetési módok térnyerése, amelynek hatására évről-évre folyamatosan csökken a készpénz aránya a lakossági pénzforgalomban. Az MNB döntése értelmében az azonnali fizetési rendszer központi infrastruktúrája az eredeti ütemezésnek megfelelően 2019. július 1-jén éles üzembe áll, az ügyfelek számára azonban csak 2020. március 2-án válik elérhetővé a szolgáltatás.
A pénzforgalmi infrastruktúra fejlődését a fizetési kártyás elfogadói hálózat bővülése, valamint az érintéses technológia korábbi évekhez hasonló rohamos terjedése jellemezte 2018-ban. Ezzel párhuzamosan folytatódott az elektronikus fizetési módok térnyerése is, 2018-ban összesen mintegy 1 milliárd 250 millió elektronikus fizetési műveletet hajtottak végre az ügyfelek hazánkban. A legnagyobb növekedést a bankkártyás fizetések produkálták, amelyek száma és értéke is közel 25 százalékkal nőtt, az érintéses vásárlások számának aránya pedig meghaladta a 86 százalékot.
Folytatódott a hazai pénzforgalom hatékonyságának növekedése is, tovább közelítve az európai uniós átlaghoz. Ennek keretében a bankkártyás vásárlások értékének aránya a lakossági fogyasztáshoz viszonyítva 2018-ra a 2012-es érték közel két és félszeresére nőtt. A számlák elektronikus fizetésének aránya pedig öt év alatt csaknem megduplázódott.
A felvigyázott pénzügyi infrastruktúrák 2018-ban hatékonyan és biztonságosan működtek. A hazai rendszerekben lebonyolított forgalom értéke 11,7 százalékkal növekedett, így az éves hazai GDP 40,6-szorosát tette ki, továbbá a tranzakciók száma is három százalékkal nőtt. 2018-ban nem történt olyan érdemi jegybanki és pénzpiaci esemény, ami érdemben befolyásolta a fizetési rendszer résztvevők pénzforgalmi likviditását. A fizetési rendszer szereplőinek likviditása bőséges mértékű volt a megnövekedett fizetési forgalom lebonyolításához.
Az MNB a KELER KSZF nemzetközi engedélyező kollégiumával együttműködve megtárgyalta a KELER KSZF 2018-as tevékenységét melyet az EMIR szabályozás szerint megfelelőnek minősített. A nemzetközi villamosenergia-piacokon végbement turbulens folyamatok negatív hatásainak kiküszöbölése érdekében a KELER KSZF rendkívüli közgyűlése 2018 októberében döntött a Társaság alaptőkéjének felemeléséről. Annak ellenére, hogy 2012 óta 2018-ban volt a legmagasabb a késedelmes teljesítések értéke, a KELER KSZF megfelelően kezelte a kialakult helyzeteket, így sem a résztvevőket, sem a központi szerződő felet nem érte veszteség.
2018-ban a pénzforgalmi hatósági ellenőrzések során a pénzforgalmi szabálytalanságok miatt 106,1 millió forint bírság került kiszabásra, ugyanakkor a 11 vizsgált intézmény esetében általános tapasztalat, hogy a vizsgált pénzforgalmi szolgáltatók működése alapvetően megfelelő. Az ellenőrzések leggyakrabban az ügyfelek tájékoztatásához, a keretszerződés módosításához és megszüntetéséhez, valamint a fizetési művelet összegének haladéktalan jóváírásához kapcsolódó jogszabályszegéseket tártak fel, illetve rávilágítottak arra, hogy a szigorított felelősségi és kárviselési szabályokat a pénzforgalmi szolgáltatók eltérően és sok esetben helytelenül értelmezték.
Az MNB és a GIRO tartotta az azonnali fizetési rendszer bevezetésére történő felkészülés menetrendjét, így a központi infrastruktúra az eredeti ütemezésnek megfelelően 2019. július 1-jén működésbe áll. Az MNB szorosan figyelemmel kísérte a rendszertagok felkészülését, amelynek alapján megállapítást nyert, hogy jelentős részük ugyan megfelelően haladt, azonban néhányuk esetében számottevő csúszás került azonosításra. Erre tekintettel az MNB úgy döntött, hogy az azonnali fizetési szolgáltatás egységesen 2020. március 2-tól lesz elérhető teljes funkcionalitással minden hazai banki ügyfél számára. Az MNB további lépéseket tett az azonnali fizetésre épülő innovatív fizetési szolgáltatások fejlesztésének előmozdítására, a főbb fizetési helyzetekben alkalmazható azonnali fizetési folyamatokra vonatkozó útmutató kidolgozásával, valamint egy hazai QR-kód szabvány létrehozásával.
Nemzetközi összehasonlításban magas a hazai pénzforgalmi szolgáltatások költségszintje, és a magyar bankok árazásában több kedvezőtlen sajátosság is fellelhető. Hazánkban jellemzően az átutalások számával vagy értékével arányos tranzakciós díjak dominálnak, szemben a nemzetközi szinten legjobb gyakorlatnak tekinthető csomagárazással. Az MNB célja, hogy a lakossági ügyfelek a havi számlavezetési díjak megfizetése mellett korlátlan számban és értékben indíthassanak azonnali átutalásokat. A tranzakciós díjak eltörlése a bankok versenyképességének elengedhetetlen növelését is támogatná.
Célegyenesbe ért a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló új Pénzforgalmi irányelv (PSD2) által a legnagyobb változást hozó szigorú ügyfélazonosítás bevezetése, valamint az ügyfélszámlákhoz történő hozzáférés biztosítása a harmadik fél szolgáltatók részére. Az innováció és a harmadik fél szolgáltatók megjelenésével újfajta biztonsági kockázatkezelésre lesz szükség, amelyet az MNB figyelemmel kísér. Az új technikai, biztonsági követelmények betartását, illetve az új részletesebb adatszolgáltatás ellenőrzését az MNB 2019 szeptemberétől megkezdi.