Budapest, 2020. október 7. – 2020 második negyedévében a gazdaság külső finanszírozási képessége a GDP 1,1 százalékát tette ki, ami a régiós átlagnál kedvezőbb értéket jelent. A folyó fizetési mérleg hiánya növekedett, amely a külkereskedelem – koronavírus-járvány hatására – csökkenő többletéhez kötődött. A nettó FDI-beáramlás folytatódása mellett az ország nettó külső adóssága a GDP 8 százaléka körül, továbbra is igen alacsony szinten alakult. A devizatartalék jelentős mértékben, mintegy 10 milliárd euróval haladta meg a rövid külső adósságot.
A negyedéves adatközléssel végrehajtott revízió hatására visszamenőlegesen – 2019-ben nulla közelébe – emelkedett a folyó fizetési mérleg egyenlege. A módosítás elsősorban a külföldi tulajdonú vállalatok nyereségét mérsékelte, aminek hatására jelentősen csökkent a jövedelemegyenleg hiánya. A revízió hasonló mértékben érintette a külső finanszírozási képességet is, így a külső egyensúlyról kialakult kép kedvezőbbé vált, miközben a GNI és GDP közötti rés is mérséklődött.
A gazdaság négy negyedéves külső finanszírozási képessége 2020 második negyedévében a GDP 1,1 százalékát, a folyó fizetési mérleg egyenlege -1,1 százalékát tette ki. A külső egyensúlyi mutatók mérséklődése a járvány miatt csökkenő külkereskedelmi többletre vezethető vissza, amit részben ellensúlyozott a külföldi vállalatok alacsonyabb nyeresége miatt javuló jövedelemegyenleg, illetve az alacsonyabb olajár miatt kedvezőbb cserearány. Az EU-transzferek magas felhasználása továbbra is jelentősen hozzájárul a finanszírozási képességhez.
A finanszírozási adatok alapján a második negyedévben is folytatódott a nettó FDI-beáramlás, miközben a külső adósságmutatók enyhén emelkedtek, de továbbra is igen alacsony szinten állnak – a nettó külső adósság a GDP csupán 8 százalékát tette ki. A devizatartalék szintje továbbra is stabilan és jelentősen meghaladja a befektetők által elvárt, biztonságos szintet.
A finanszírozási képesség mérséklődése döntően az állam – csökkenő adóbevételek és a jelentős egészségügyi beszerzések miatt megugró – nagyobb hiányára vezethető vissza, miközben a magánszektor pénzügyi megtakarítása emelkedett. A fogyasztás mérséklődése és óvatossági motívumok erősödése miatt emelkedő lakossági megtakarításon belül a hosszabb lejárat felé eltolódó, emelkedő lakossági állampapír-állomány mérsékli a külső sérülékenységet. Eközben a vállalatok finanszírozási igénye is csökkenni tudott.