Budapest, 2021. július 9. – 2021 első negyedévében Magyarország folyó fizetési mérlege enyhe többletet mutatott, és külső finanszírozási képessége is tovább, a GDP 2 százaléka fölé emelkedett. Az ország nettó külső adóssága alacsony szintet, a GDP 8,6 százalékát tette ki. A nemzetközi tartalékok szintje továbbra is stabilan és jelentősen meghaladja a rövid külső adósság mértékét.
2021 elején a magyar gazdaság négy negyedéves folyó fizetési mérlegének többlete a GDP 0,2 százalékára, külső finanszírozási képessége a GDP 2,1 százalékára emelkedett. A külső egyensúlyi mutatók javulása elsősorban az áruegyenleg többletének növekedésére vezethető vissza, amihez többek között a külső kereslet és az ipari termelés felfutása melletti exportnövekedés és a cserearányok alakulása is hozzájárult. Az exportbevételekkel párhuzamosan a külföldi tulajdonú vállalatok nyeresége is emelkedett, ami a jövedelemegyenleg hiányának enyhe emelkedésében tükröződött. A továbbra is magas EU-s forrás-lehívás a transzferegyenlegen keresztül javította a gazdaság külső egyensúlyi helyzetét.
A finanszírozási adatok alapján 2021 első negyedévében a tőkekifektetések növekedése mellett a nettó külső adósságmutató a GDP 8,6 százalékát tette ki. 2021 márciusában az ország nemzetközi tartalékai 32 milliárd eurót tettek ki, így továbbra is jelentősen, 10 milliárd eurónál nagyobb mértékben meghaladja a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.
A külső finanszírozási képesség növekedése döntően a magánszektor növekvő pénzügyi megtakarításához köthető, miközben az államháztartás hiánya – a járvány elleni védekezés, a gazdaságvédelmi intézkedések és a visszafogottabb adóbevételek mellett – tovább emelkedett. A lakossági megtakarításon belül ismét jelentős volt az állampapír-vásárlások nagysága, ami külső sérülékenységi szempontból változatlanul kedvező folyamat.