Budapest, 2021. április 13. – 2020 során a hazai gazdaság külső egyensúlyi mutatói a járvány hatásai ellenére javultak: a folyó fizetési mérleg egyenlege többletbe fordult, miközben a külső finanszírozási képesség a GDP 2 százaléka fölé emelkedett. A gazdaság nettó külső adósságrátája historikusan alacsony szint közelében stabilizálódott. Magyarország külső finanszírozási képessége 2020-ban is meghaladta a régióban jellemző átlagos szintet.
A gazdaság négy negyedéves folyó fizetési mérlege 2020 végére kismértékű többletet mutatott, míg a külső finanszírozási képesség a GDP 2,1 százalékára emelkedett. A járvány negatív gazdasági hatásai ellenére kialakult kedvező folyamatot a jövedelemegyenleg javulása és az egy évvel korábbit meghaladó EU-forrás felhasználás mellett az év második felében a külkereskedelmi aktívum növekedése is támogatta. Az év első felében a járvány gazdasági hatásai – visszaeső turizmus, ellátási nehézségek miatt lassuló exportdinamika és az egészségügyi beszerzések importigénye – a külkereskedelmi egyenleg romlását eredményezték. A járvány második hulláma miatt az év második felében is csökkent a szolgáltatásegyenleg többlete, azonban ennek hatását több mint ellensúlyozta a csökkenő belföldi felhasználásból eredő alacsonyabb importigény, illetve az élénkülő ipari termelés melletti exportbővülés és a javuló cserearány. Eközben a jövedelemegyenleg hiányának – alacsonyabb vállalati profithoz köthető – mérséklődése és az EU-transzferek előző évit meghaladó felhasználása javította a külső finanszírozási képességet.
A finanszírozási adatok alapján 2020-ban az alapfolyamatok szerint közel 2,4 milliárd euróval bővültek a közvetlentőke-befektetések Magyarországon, míg a nettó mutató – a hazai vállalatok emelkedő kifektetése mellett – nem változott jelentősen. 2020 decemberében a nettó külső adósságráta a historikus mélypont közelében, 8 százalék körül stabilizálódott. A devizatartalék a rövid külső adósságnál nagyobb mértékben, 33,7 milliárd euróra emelkedett, így 2020 végén a devizatartalék jelentősen – több mint 12 milliárd euróval – meghaladta a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.
A járvány miatt mérséklődő adóbevételek, illetve az egészségügyi védekezés költségei és a gazdaság újraindítására fordított források mellett az állam finanszírozási igénye jelentősen emelkedett. Ennek hatását ugyanakkor ellensúlyozta a magánszektor pénzügyi megtakarításának növekedése: a visszafogott fogyasztás, a járványügyi korlátozásokkal együtt járó kényszermegtakarítás és az óvatossági motívumok erősödése továbbra is magasan tartja a lakosság pénzügyi megtakarítását, miközben a vállalatok finanszírozási képessége is emelkedett.