Budapest, 2022. március 21. - A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jegybankok és a hazai pénzügyi szervezetek körében is elsők között készítette el klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi (TCFD) jelentését. A jelentés célja, hogy az MNB operatív működésével és pénzügyi eszközeivel kapcsolatos klímakockázatokat a lehető legszélesebb körben feltárja, mérje és transzparens módon publikálja, ezáltal is irányt mutasson ezzel a hazai pénzügyi szektor szereplőinek.
A környezeti fenntarthatóság elérése a 21. század egyik legnagyobb kihívását jelenti. Egyértelművé vált, hogy a természet kárára ma már nem lehet a növekedést erőltetni. Mivel az éghajlat változása hatással van az árstabilitásra, a pénzügyi stabilitásra és a fenntartható felzárkózásra, így a kérdést a jegybankoknak is kiemelten kell kezelniük.
Meggyőződésünk, hogy mérés nélkül nem képzelhető el zöld fordulat, hiszen a környezeti fenntarthatóság alapvető feltétele a transzparencia mind a kiindulópont, mind pedig a megtett lépések hatásának visszamérése tekintetében. A pénzügyi szektor központi jelentőségéből adódóan az MNB-re, mint monetáris és pénzügyi felügyeleti hatóságra ebben a tekintetben is kulcsszerep hárul. 2021 nyara óta a jegybanktörvényben tételesen is rögzítésre került, hogy az árstabilitási cél elsődlegessége mellett az MNB támogatja a környezeti fenntarthatóság elérését. Ennek jegyében készült el az MNB első átfogó klímakockázati jelentése, melynek fő motivációja a jegybanki működés áttekintése, illetve a jegybankmérleg klímakockázati értékelése mellett a nemzetközi gyakorlat támogatása, valamint a hazai pénzügyi és állami szereplők számára történő példamutatás voltak.
A jelentés elkészítése során az MNB elsősorban a G20-ak Pénzügyi Stabilitási Tanácsa által létrehozott, éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport (TCFD) ajánlásaira támaszkodott. A TCFD-ajánlások a szervezeti működés négy fő pillére mentén - vállalatirányítás, stratégia, kockázatkezelés, mutatószámok és célkitűzések - adnak iránymutatást az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatok közzétételére, amit az MNB jelentése is követ. A jegybank jelentésében a pénzügyi eszközportfóliók klímakockázati kitettségét az éghajlatváltozással összefüggő két fő kockázati kategória, az átállási és fizikai kockázatok szerint vizsgálta portfóliók szerinti bontásban, a nemzetközi gyakorlatban elterjedt mutatókon keresztül, egyes eszközkategóriákban ezt saját becslésekkel, kitekintő elemzéssel kiegészítve. A klímakockázatok mérésekor az MNB a nemzetközi ajánlások mellett áttekintette és felhasználta a meglévő jegybanki példákat és gyakorlatokat, valamint figyelembe vette saját pénzügyi eszközportfólióinak sajátosságait is.
A magyar pénzügyi rendszer szisztematikus zöldítésének kulcsfontosságú lépése az MNB klímakockázati jelentésének publikálása, amit éves gyakorisággal tervez a jegybank megjelentetni ezzel is ösztönözve a hazai pénzügyi és állami rendszer szereplőit a gyakorlat követésére.