Budapest, 2023. október 19. –
2023 második negyedévében tovább javult a magyar gazdaság külső pozíciója: a
folyó fizetési mérleg negyedéves egyenlege 1 százalékot meghaladó többletbe
fordult. A jelentős pozitív elmozdulás cserearányaink javulására, a belső
kereslet szűkülésére, illetve kisebb részben az export növekedésére vezethető
vissza. A nettó külső adósságráta enyhén emelkedett, miközben a bruttó
adósságmutató kissé mérséklődött. A nemzetközi tartalék állománya
historikusan magas szinten alakult.
2023 második negyedévében a folyó fizetési mérleg – rövid távú folyamatokat tükröző – szezonálisan igazított negyedéves egyenlege a GDP 1,1 százalékát mutató többletbe fordult az előző negyedévi 2,1 százalékos hiányból. A külső egyensúlyi mutatók javulása a külkereskedelmi egyenleg növekedésére vezethető vissza. A külkereskedelem többlete a második negyedévben meghaladta a 3,3 milliárd eurót, amihez több tényező is hozzájárult. Egyrészt az év elején visszaeső energiaárak mellett a 2022-es évhez képest számottevően javult a cserearány. Másrészt a belföldi kereslet általános szűkülése mellett jelentősen csökkent az import. Végül elsősorban az akkumulátor- és járműgyártásnak köszönhetően az export fokozatos bővülése is hozzájárult a külkereskedelmi egyenleg javulásához.
A külső finanszírozási igény mérséklődése a magánszektor emelkedő nettó pénzügyi megtakarítása mellett alakult ki, miközben az államháztartás hiánya a negyedév során enyhén növekedett. A lakosság és a vállalatok javuló pénzügyi pozíciója döntően a fogyasztás és beruházás, illetve a készletszintek csökkenésére vezethető vissza. Az államháztartás emelkedő hiányához a magas inflációs környezetben a tervezettől érdemben elmaradó áfa-bevételek és a magasabb kamatkiadás járult hozzá.
Az adósságjellegű források beáramlása és a GDP jelentős nominális bővülése mellett a bruttó külső adósságráta enyhén mérséklődött, míg a nettó külső adósságráta kismértékben emelkedett – ugyanakkor a nettó külső adósság GDP-arányosan 14,6 százalékos értéke historikus összevetésben továbbra is alacsony. A nemzetközi tartalék állománya a második negyedév végén is historikus csúcs közeli szinten, 40 milliárd euro közelében alakult, továbbra is számottevően meghaladva a befektetők által kiemelten figyelt rövid külső adósság szintjét.