Az előadás a Látogatóközpontban lesz megtartva 14 órától, angol nyelven.
Diszkutáns: Nagy Márton
Összefoglaló
A GMU létrejöttével a bankok szerepe a transzmissziós mechanizmusban egyre inkább az érdeklődés középpontjába került, mivel a hitelcsatorna országok közötti eltérő jelentősége a monetáris politika eltérő hatásához vezethet a különböző tagországokban. Az euróövezetre vonatkozó eddigi empirikus vizsgálatok konklúziója nem egyértelmű, de a tanulmányok többsége alátámasztja a bankhitelcsatorna létezését. A csatorna erőssége és makrogazdasági jelentősége azonban számos tényezőtől (pl. a bankrendszer szerkezeti adottságaitól, monetáris rezsimtől, és a pénzügyi közvetítés mélységétől) függ és több tanulmány is jelentős eltérésre mutatott rá e tekintetben az egyes tagországok között. Magyarország közelgő euróövezeti tagsága miatt e téma Magyarországon is érdekes lehet.
Elemzésünkben a bankhitelezési csatorna létezésének vizsgálata során - a hitelkereslet és a hitelkínálat változását elkülönítendő - különböző helyzetű (eltérő nagyságú, likviditású, kapitalizáltságú, külföldi tulajdonisi aránnyal rendelkező) bankok eltérő reakcióját elemezzük az irányadó kamat változására. Ezt egy panel-ADL modell segítségével tesszük meg, amelybe bevezetett (bank-specifikus tulajdonságokkal való) keresztszorzatok szignifikanciája (és megfelelő előjele) jelentheti bankhitelezési csatorna létezését. Az elemzés során feltértképezzük, hogy a bankhitelezési csatorna működéséhez szükséges feltételek mennyiben teljesülnek hazánkban és ezekre vonatkozóan milyen jövőbeli tendenciát várunk. Az elemzést elvégezzük különböző hitelaggregátumokra (összes hitel, forint hitel, deviza hitel, vállalati hitel, és vállalati forint hitel). Legtöbb eredményünk alátámasztja a bankhitelezési csatorna létezését Magyarországon.