Rövidített beszámoló a Magyar Nemzeti Bank 2008. évi eredményeiről és gazdálkodásairól

Az MNB várhatóan május közepén hozza nyilvánosságra 2008-as éves jelentését. Mivel azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben a közintézmények gazdálkodása kiemelt figyelmet kap, fontos, hogy a közvélemény már a jelentés megjelenése előtt is tájékozódhasson arról, hogy hogyan és milyen módon gazdálkodott a jegybank az adófizetők pénzével.

Az MNB 2008. évi eredményének alakulása

A Magyar Nemzeti Bank eredményének alakulását döntően a monetáris politika céljai és az elérésükhöz szükséges eszközök, nem pedig azok MNB eredményére gyakorolt hatása határozza meg. A jegybank működési költségeivel kiemelten takarékos és racionális módon gazdálkodik.

Az MNB 2008. évi eredménye 5,5 milliárd forint veszteség volt, ami 2007-hez képest 11,1 milliárd forint pozitív irányú változást jelent.

A deviza kamat- és kamatjellegű eredmény jelentősen, 20 milliárd forinttal javult.

Ezen belül a nettó forint kamat- és kamatjellegű eredmény 11,7 milliárd forinttal romlott. A devizakamat-eredmény változása döntően a devizatartalékok utáni kamatbevételek 18,6 milliárd forintos növekedésével magyarázható, mely a devizatartalék megemelkedett állományának, valamint a 2008-ban magasabb átlaghozamnak köszönhető.

A forintkamat ráfordítások növekedése az éves átlagban 88 bázisponttal magasabb jegybanki alapkamattal, valamint az alapkamathoz kötött kamatozású forintkötelezettségek (költségvetés forintbetétei, kötelező tartalék, likviditást lekötő instrumentumok) éves átlagállományának közel 30 milliárd forintos emelkedésével magyarázható.

A devizatartalékban lévő értékpapírok eladásakor, illetve lejáratakor – a piaci árváltozás hatásaként – keletkező nyereség 2008-ban 3,8 milliárd forint volt, szemben a 2007. évi 4,5 milliárd forintos veszteséggel.

2007-ben és 2008-ban közel azonos nagyságú (9 illetve 9,2 milliárd forint) devizaárfolyam-nyereség realizálódott. A 2008 második, de még inkább harmadik negyedévében a jellemzően igen erős forint-euro árfolyam következtében az MNB árfolyamveszteséget realizált, míg az első és negyedik negyedévekben a devizaárfolyam-változásból nyeresége származott.

A banküzem működési költségei, bevételei, ráfordításai, a bankjegy- és érmegyártás költségei, valamint a jutalékból származó és egyéb eredményből adódó nettó ráfordítások előző évhez viszonyított 5,7 milliárd forintos növekedése alapvetően a céltartalék emelkedésének következménye, mely a későbbi potenciális veszteségek fedezetéül szolgál. Ezen belül a legjelentősebb tétel a kötvénykölcsönzéssel kapcsolatos befektetések piaci értékváltozása alapján képzett céltartalék.

A forintárfolyam változásából származó nem realizált eredmény 2007. év végéhez képest 186,4 milliárd forintal emelkedett. Ennek oka alapvetően a hivatalos forintárfolyam és az átlagos bekerülési árfolyam közötti eltérés növekedése, vagyis a korábbi éveknél gyengébb forint árfolyam, de ezirányba hatott az átértékelésre kerülő devizaállományok (a nettó devizapozíció) emelkedése is. A forintárfolyam változásából származó nem realizált eredmény így 2008. év végére 236,3 milliárd forintra nőtt.

A deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartaléka az eurohozamok előző év végéhez képest bekövetkező jelentős visszaesése következtében 2008. év végére 46,7 milliárd forint nem realizált nyereséget mutatott.

Az MNB 2008. évi gazdálkodása

• Előző évhez (2007) képest nominálisan 2,3%-kal növekedtek a jegybank működési költségei.
• A 2008-ra vonatkozó terv 16,2 milliárd forint volt, tehát az eredetileg tervezetthez képest csaknem 8%-ot takarított meg az MNB év közben.
• Figyelembe véve az infláció éves átlagos értékét (6,1% volt 2008-ban), reálértéken 3,6%-kal csökkentek a Magyar Nemzeti Bank működési költségei.
• Az elmúlt években reálértékben folyamatos csökkenés volt a jellemző, 2001-hez képest reálértékben több mint 30%-kal csökkent az MNB működési költségei, ezen belül 2006-hoz képest reálértékben 12%-kal csökkentek a működési költségek. 

Költségek alakulása költségnem-csoportonként

• A személyi költségek a tavalyi évben szinten maradtak.
• IT és üzemeltetési költségek 10% feletti növekedésének oka a Logisztikai Központ beruházás és üzembe helyezése.
• Egyéb költségek jelentősen, 16,5%-kal csökkentek, ezen belül legnagyobb arányban a következők:
• Reprezentáció (47,6%)
• Újság-, szakkönyvvásárlás (31,6%)
• Kommunikáció (30,5%)
• Közgazdasági tanácsadás, adatvásárlás (26%)
• Konferenciák (22,7%)

Az MNB 2008. évi gazdálkodásának kiemelt részterületei

Logisztikai Központ

2008. június 30-án az MNB üzembe helyezte Soroksáron Logisztikai Központját. A Logisztikai Központ Európa legmodernebb, világszínvonalú technológiával rendelkező jegybanki logisztikai bázisa, amely a mai kor igényeinek megfelelő, biztonságos, és hatékony jegybanki készpénzforgalmazást biztosít. A Logisztikai Központ fő funkciója a készpénzterületre koncentrálódik (pénztárolás, minőségellenőrzés és disztribúció), de ugyanide költözött át az MNB tulaj¬donát képező Magyar Pénzverő Zrt. is, korábbi, Könyves Kálmán körúti telep¬helyéről. A logisztikai központ hosszú távon megfelel majd az euro-pénz¬cserével összefüggő kihívásoknak is.

• Az MNB igazgatósága 2001 szeptemberében fogadta el a Logisztikai Központ kialakításának alapelveit és 2003 júniusában döntött a beruházás megvalósításáról. A beruházást az MNB 2008. június 30-án fejezte be.
• A projekt a jóváhagyott az előirányzaton belül valósult meg, a tényleges költség mintegy 11 milliárd forintot tett ki.
• A Logisztika Központ üzemeltetése miatti többletköltség kb. nettó 220 millió forint, amely a központ üzemeltetési költsége és a máshol történő megtakarítások egyenlege; az MNB működési költségeinek 1,5%-a.

A Magyar Nemzeti Bank parlamenti pártok által delegált tagokból álló Felügyelő Bizottsága 2009. március 26-án elfogadta a Felügyelő Bizottság összefoglaló jelentését az MNB Logisztikai Központ létesítéséről.

Az FB végkövetkeztetése

„A Felügyelő Bizottság a rendelkezésére álló információk és tanúsítványok alapján összefoglaló jelleggel megállapítja, hogy a vitatott körülmények között elhatározott Logisztikai Központ beruházás (ideértve a projekt kiegészítéseit) alapvetően rendezetten, szervezetten, jól irányítottan és a kitűzött céloknak megfelelően, azaz összességében eredményesen valósult meg. A beruházás költségei az előirányzott kereteken belül maradtak, azok túllépésére nem került sor. A létesítmény és annak berendezései kielégítik a korszerűség, a hatékonyság és a biztonság követelményeit. Az eredetileg tervezett és egyes további funkciók jól elláthatók. A Központ alkalmas nemcsak a jelenlegi, hanem az euró bevezetése utáni feladatok nemzetközi szinten megfelelő megvalósítására is.”

A feleslegessé vált ingatlanok átadása

Az elmúlt években MNB a feleslegessé vált ingatlanjainak használatát megszüntette és átadta a Magyar Állam részére:

• Hold u. 4. sz. épület,
• Regionális emissziós központok,
• Vadász u. 16. sz. épület,
• A volt stratégiai készpénztároló.

Az MNB vezetésének döntése alapján 2010-től a jelenlegi Hold u. 7. sz. épület használati joga a Magyar Államkincstárhoz kerül, az MNB kiköltözik az épületből, melynek éves üzemeltetési költsége mintegy 200 M Ft.

Év közben leállított, 2008-ra tervezett beruházások

• a stratégiai készpénztároló megszüntetése következtében összességében 263 M Ft értékben maradtak el beruházások;
• egy időközben – más megvalósult fejlesztések miatt – feleslegessé vált beruházás (Adattárház III.) év közben visszavonásra került (80 M Ft);
• a szakterületi (pl.: Pénzforgalom és értékpapír-elszámolás) stratégiák 2008. évi kialakítása miatt több, a felhasználók által tervezett beruházás elmaradt, összességében 120 M Ft értékben;
• az informatikai eszközök használati idejének évközi felülvizsgálata következtében a tervezett számítógép- és szerverbeszerzések egy része nem került megvalósításra (összesen: 76 M Ft);
• a 2008-ra tervezett bútorozási program egy része.

A 2008. évi működési költségek csökkentése érdekében tett tudatos vezetői intézkedések:

• Személyi: az önkéntesen távozók, jogi állományba kerülők pozíciójának betöltése részben a szervezeten belüli feladat-átcsoportosítással valósul meg, ami „spontán” létszámcsökkenéssel járt;
• Irodafenntartás: a nem tervezett, jelentősebb értékű javítási, ingatlan-fenntartási igények korábbiaknál szigorúbb kontrollja;
• Hardver: az eszközgazdálkodás racionalizálása érdekében a PC- és szervercserére tervezett beruházási igé­nyek mérséklése (melynek költségcsökkentő hatása az értékcsökkenési leírásban jelentkezett);
• Szoftver: az infrastrukturális szoftverek tervezett támogatásának egy része felülvizsgálatra került, mely által a következmény nélkül elhagyható beszerzések nem történtek meg, s így ezek működési költségvonzata sem merül fel;
• Kommunikáció: a média-megjelenések felsővezetői elvárásra történt csökkentése.

A működési költségek csökkentését célzó kezdeményezések

Szemléletváltás a beruházások döntés-előkészítésében (üzleti esettanulmányok)

2008-ban kidolgozásra került az üzleti esettanulmány-készítés módszertana, ami által a beruházások döntés-előkészítésénél szemléletváltás kezdődött el: a pénzügyi és nem pénzügyi hasznok, a költségek, az előnyök és hátrányok, valamint a várható kockázatok számbavételével, a költséghaszon értékeléssel ellátott alternatívák részletes bemutatásával megalapozottabb döntések hozhatóak. A nettó jelenérték számításon alapuló esettanulmányok tartalmazzák a nem pénzügyi szempontok kvalitatív hasznosságának pontozásán alapuló értékelést is.

A 2009. évi pénzügyi tervbe történő bekerüléshez előfeltétel volt a 30 millió Ft-ot meghaladó beruházások esetében komplex, a 10 és 30 millió Ft közötti beruházások vonatkozásában egyszerűsített üzleti esettanulmányok megléte.

Bérezési politika

Bérezési politikáról is elmondható, hogy 2006. év óta folyamatosan az infláció alatti az átlagos bérfejlesztés. Ezen túlmenően 2009. évben nem volt általános béremelés. Az előléptetésekhez kapcsolódóan átlagosan, banki szinten 1,5% béremelés történt. Bónusz kifizetésére csak az előirányzott céloknak megfelelő teljesítés függvényében, a bónusz szabályzat és a munkaszerződésekben meghatározott módon és mértékig került sor. A személyi költségek az év során nem növekedtek.

Hatékonyságjavító projekt

A Magyar Nemzeti Bank vezetése 2008. elején (tehát a magyar gazdaság jelenlegi állapotától függetlenül) döntött úgy, hogy átfogó vizsgálatot indít a jegybanki működés hatékonyságának feltérképezésére. A jegybank bár független intézmény, de mégis – közvetett módon az adófizetők forintjaival gazdálkodva – minél hatékonyabban és eredményorientáltabban kell működnie. Az átvilágításra, amely az MNB teljes szervezetét érintette, nyílt közbeszerzési eljárás során 392 millió Ft+ÁFA összegben a McKinsey nemzetközi tanácsadó céget választottuk. Mivel a tanácsadó cég által ajánlott szolgáltatás egy részét a jegybank végül nem vette igénybe, így a teljes átvilágítási folyamat 280 millió Ft + ÁFA egyszeri kiadást jelentett a jegybank számára.

A tanácsadó cég által kidolgozott, nemzetközileg elismert módszertannal szisztematikusan áttekintetésre került a Magyar Nemzeti Bank működésének minden területe. A vizsgálódás kiterjedt a jegybank valamennyi tevékenységére, azok emberi, anyagi erőforrás, idő stb. igényére, majd javaslat készült arra, hogyan lehet az eddigieknél is hatékonyabban végezni munkánkat.

A hatékonyságvizsgálat eredményeképpen éves szinten az MNB a következő években, éves szinten mintegy 1,7 milliárd forintot, a bank működési költségének 11%-át fogja megtakarítani. Az összeg a hatékonyabb munkaszervezésből, a működési költségek csökkentéséből és a személyi költségek csökkentéséből jön össze.

Az intézkedések egy része érinti a bank létszámát, a kompenzációt és a juttatási rendszert, melyek bevezetésekor folyamatosan szem előtt tartjuk, hogy az MNB eddigi szakmai tevékenysége a jövőben is magas színvonalú maradjon, sőt fejlődhessen az intézményi stratégia megvalósításával. Ehhez igazodóan a költséghatékony működési feltételek biztosítása a cél, a jegybank nem önmagában a létszám csökkentésére törekszik. Ezek alapján a jegybank a munkavállalóinak a számát a 2009-2010-ben 91 fővel (14%-kal) tervezi csökkenteni, így 2010 végére a bank létszáma a jelenlegi 652 fős létszámkerethez képest várhatóan 561 fő lesz. A végkielégítések tervezett összege 111 millió Ft.

MNB gépkocsi parkjával kapcsolatban hozott döntés

Az MNB Vezetői Bizottsága március 10-i ülésén tárgyalta az MNB gépkocsi-juttatásának gyakorlatát. A döntés értelmében márciusi 31-i hatállyal 4 évről 5 évre emelkedik az elnök, alelnökök, ügyvezető igazgató és szervezeti egység vezetők gépkocsi használati ideje, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2009-ben már negyedik éve forgalomban lévő gépjárművek csak egy évvel később kerülnek lecserélésre.

Az eddigi gyakorlat szerint ugyanakkor a bank nem minden szervezetiegység-vezető részére biztosított személyi használatú gépkocsit. Négy szervezetiegység-vezető a gépkocsival történő munkába járáshoz költségtérítést kapott. A bankok gyakorlatának megvizsgálását követően és a szervezetiegység-vezetők egységes kompenzációja érdekében, a Vezetői Bizottság döntése értelmében 2010-től minden szervezeti egység vezető jogosult gépkocsi-használatra, ezzel párhuzamosan viszont megszűnik a gépkocsi-költségtérítés.

A használati idő meghosszabbításával – a gépkocsik számának növekedése ellenére – a bank évente mintegy másfél millió forintot takarít meg.

A Bank 2009. évben 24 db személygépkocsit üzemeltet, az alábbiak szerint: 1 elnök, 2 alelnök, 1 ügyvezető, 14 szervezetiegység-vezető, 4 szolgálati (BBT, MSZ, KPL, Logisztika), 1 kulcsos, 1 értékesítés alatt.

Az MNB kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok gazdálkodása

A Pénzjegynyomda Zrt. 2008. évi gazdálkodása

A leányvállat a 2008. üzleti évet – az előző éveket meghaladó – kimagasló eredménnyel zárta. A terven felüli árbevétel, a fokozott költségtakarékosság, és néhány – az előző évek üzletmenetétől eltérő – gazdasági esemény hatására a Társaság főbb gazdálkodási mutatói a tervezett szintet jelentősen meghaladták.

Az adózás előtti eredmény 1 354,6 millió Ft, árbevétel arányos mértéke 16,9 %. A tárgyévi adózás előtti eredményből 230 millió Ft a Diósgyőri Papírgyár Zrt. osztaléka, és 135,1 millió Ft bankjegygyártó berendezésekre elszámolt 679,4 millió Ft terven felüli értékcsökkenés és a korábbi években megképzett 800 millió Ft-os céltartalék állomány felszabadítás eredményhatása.

A bázis és tervhez mért összehasonlíthatóság érdekében az adózás előtti eredmény korrigálásra kerül a Diósgyőri Papírgyár Zrt. osztalékával, a céltartalék képzés és felszabadítás, valamint a terven felüli értékcsökkenés elszámolás eredmény hatásával. A korrigált eredmény 989,5 millió Ft, mely eredmény 6,3%-kal, 58,9 millió Ft-tal magasabb, mint a bázis, a tervezett eredménynél 23,3%-kal 187,0 millió Ft-tal több.

Az eredményt a Társaság 8 008,4 millió Ft nettó árbevétellel érte el, mely bázisnál 124,7 millió Ft-tal, tervnél 226,2 millió Ft-tal magasabb. A biztonsági nyomdaipari termékek, a különböző kártyák és szolgáltatások értékesítéséből származó forgalom az összes bevétel 51,1 %-a, 4%-kal nőtt mind bázis, mind terv vonatkozásában.

A bankjegy-értékesítés mennyiség és minőség szempontjából is megfelelt az előírt követelménynek, a tervezett 115 millió db-os mennyiség címlet szerinti megoszlása év közben módosult a 200 Ft-os címlet forgalomból való kivonása, valamint az 1000 Ft-os címleten lévő hologram fólia lecserélése miatt.

A bankjegyen kívüli termékértékesítés forgalom növekedésében az egységárak változása a releváns (az árváltozás hatása 226,3 millió Ft), a terven felüli bevételi többlet a volumen növelésével volt elérhető (volumen változása hatása 172,3 millió Ft).

A költségszint a szigorú költségracionalizálás eredményeként csökkent. A szolgáltatások piaci áremelése az éves bérfejlesztés és a többlet bónusz költségnövelő hatása ellenére az üzemi és a vállalati általános költségek bázisnál és tervnél is alacsonyabb szinten realizálódtak.

A Társaság 1 159,9 millió Ft adózott eredménye 1 120 millió Ft osztalék megfizetését teszi lehetővé a Tulajdonos részére.

A mérleg szerinti eredmény 39,9 millió Ft, mely Tulajdonosi döntés szerint az eredménytartalékba kerül.

A Magyar Pénzverő Zrt. 2008. évi gazdálkodása

Az árbevétel tervezetthez viszonyított növekedésében meghatározó szerepe volt a kereskedelmi árbevétel kiemelkedő nagyságának és a sajáttermék- és szolgáltatás-értékesítés növekedésének.

A pénzérme-gyártás árbevétele 9,5%-kal lett kisebb a tervezettől, elsősorban a volumenváltozások hatására. A forgalmi pénzgyártás volumene 15,6%-kal elmaradt a tervezettől, a készpénzforgalom mérsékeltebb igénye, az új telephelyre való költözés és az üzempróba alatti feladatok megvalósítása és a kapacitások egyenletesebb terhelése a gyártási feladatok 2009. évre történő átütemezését tett lehetővé és célszerűvé.

Az emlékpénzérme-gyártás árbevétele 15,5%-kal haladta meg a tervezettet a számítottól magasabb kereslet és kibocsátási darabszám hatására.

A kereskedelmi árbevétel kimagasló értékének meghatározó eleme az MNB-től 2007. végén megvásárolt érmekészlet sikeres értékesítése, amit elősegített az arany és a numizmatikai termékek iránti fokozott befektetői kereslet, az intenzív és sikeres piackutatás, a nemzetközi árverés kimagasló szakmai előkészítése. A többletértékesítés elkerülhetővé tette a készletfinanszírozáshoz szükséges rövidlejáratú hitelfelvételt, ami a pénzügyi eredmény alakulására is pozitív hatással volt.

A sajáttermék- és szolgáltatás-értékesítés a piaci lehetőségek feltárása, a munkaidőalap bővítése és hasznosítása révén 32,1%-kal nőtt.

Kiemelkedő feladat volt a 200 forintos forgalmi érme gyártás előkészítése, valamint az MNB készpénzforgalmi prognózisa és tulajdonosi döntése alapján a hatékonyság javítására kidolgozott szervezetkorszerűsítési, üzemszervezési és létszámcsökkentési program előkészítése és végrehajtásának megkezdése.

Összességében a 2008. évi gazdasági folyamatok, a kedvező gazdasági teljesítmény és a racionális költséggazdálkodás együttesen 324,5 millió Ft adózás előtti eredmény elérését eredményezte, ami 259,8 millió Ft osztalék kifizetését tette lehetővé.