A MNB vezetése a jegybanktörvénnyel összhangban megfogalmazott Alapokmányábanfoglaltak szerint arra törekszik, hogy a monetáris politika felelős irányításával hozzájáruljon a fenntartható gazdasági növekedés feltételeinek megteremtéséhez, és a társadalmi jólét növeléséhez. Az MNB – fenntartható pozitív eredmény esetén, annak mértékéig – a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat betartva szabadon dönt arról, hogy ezt a stratégiáját miként valósítja meg. A jegybank nyeresége a közösség pénze, amelyet az MNB közösségi célokra fordít, ezzel közösségi, nemzeti vagyont teremtve.

A Magyar Nemzeti Bank ingatlanvásárlási gyakorlata megegyezik a központi bankok nemzetközi gyakorlatával. A német jegybank több üdülőt, Berlinben vendégházat és két képző- és tréningközpontot üzemeltet, emellett művészeti gyűjteménnyel, valamint érem- és bankjegygyűjteményt tartalmazó pénztörténeti központtal rendelkezik. Az osztrák jegybank sport- és tréningközpontot, illetve banktörténeti múzeumot működtet Bécsben, míg a lengyel központi bank három üdülő- és szabadidő központot tart fent. A Bank of England művészeti gyűjteménye mellett nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, és a Központi Banki Tanulmányok Központjának üzemeltetésével támogatja a brit pénzügyi képzést. Ugyancsak képzési céllal hozta létre oktatási intézetét a francia központi bank is.

Az elmúlt hetekben több hazai médiumban is számos alkalommal bírálta az MNB ingatlanvásárlásait a jelenleg a Magyar Liberális Párt színeiben politizáló Bodnár Zoltán, aki korábban a jegybank alelnökeként is tevékenykedett. Bodnár Zoltán jegybanki alelnöki működésének időszakában az MNB lényegesen több saját tulajdonú ingatlannal rendelkezett, mint most: 1995 és 1998 között a jegybank 18 darab, a dolgozók rekreációját szolgáló üdülőtulajdonnal rendelkezett, melyek között két horvátországi ingatlan is volt.

Ehhez képest az MNB jelen pillanatban 4 saját tulajdonú ingatlannal rendelkezik, két ingatlan esetében pedig az adásvételi szerződés már aláírásra került, de a birtokbavétel még nem történt meg.

Miközben Bodnár Zoltán felelőtlen költekezést vizionál a közvagyon gyarapítása kapcsán, az általa vezetett, állami tulajdonú Eximbank – az exporthitelezés történetében egyedülálló csalássorozat keretén belül - 2008-ban 124,2 millió euró hitelt adott egy offshore cégnek egy nem létező moszkvai pláza megépítésére. A „moszkvai fantompláza” néven elhíresült ügy 27 milliárd forintnyi magyar adófizetői pénzt emésztett fel, és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentése alapján jelenleg is nyomozás folyik az ügyben hűtlen kezelés, csalás és költségvetési csalás alapos gyanúja miatt.

A jegybanktörvény értelmében az MNB a törvényben foglalt feladatai végrehajtása során csak a jogszabályoknak van alárendelve, így ingatlanvásárlásra vonatkozó, illetve más döntéseit a kormánytól, az ellenzéki pártoktól és a pénzpiaci lobbiktól függetlenül hozza meg. Az MNB minden, a függetlenségét sértő, vagy korlátozni próbáló pártpolitikai nyomásgyakorlást visszautasít.

Magyar Nemzeti Bank