Budapest, 2015. március 16. – A
Magyar Nemzeti Bank 500 milliárd forintos keretösszeggel elindítja a Növekedési
Hitelprogram Plusz (NHP+) konstrukciót, amellyel a jegybank célja a Növekedési
Hitelprogramból kiszoruló mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutási
lehetőségeinek javítása. Az új monetáris politikai eszköz keretében a
hitelintézeteknek nyújtott likviditáshoz kockázatmegosztás kapcsolódik: a
kockázatosabb vállalkozások számára történő hitelezés ösztönzése érdekében a
jegybank – időben és összegben korlátozott mértékben – megtéríti a hitelintézet
hitelezési veszteségét. Az MNB a bankokkal egyeztetve kialakította a konstrukció
részletes feltételeit, amelyet a most közzétett terméktájékoztató
tartalmaz.
A hosszú távú, fenntartható gazdasági növekedéshez szükséges tartós hitelezési
fordulat elérésének elősegítése érdekében a jegybank a mai nappal elindítja az
NHP-val számos feltétel tekintetében megegyező, de attól különálló NHP+
konstrukciót. Jelenleg számos hitelképes mikro-, kis- és közepes vállalkozás
(kkv) nem jut finanszírozáshoz az NHP keretében, az NHP-n kívül pedig még a
jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben is csak rövid futamidőn, indokolatlanul
magas kamatok mellett kap hitelt. Az MNB a KKV hitelpiac ezen torzulásának
csökkentését kívánja elérni a vállalkozások még szélesebb körének hitelhez
jutási lehetőségeinek elősegítésével. Az MNB az NHP+ konstrukció 2015. február
18-i meghirdetése óta több egyeztetést folytatott a hitelintézetek szakértőivel,
és a részletszabályokat a konzultációk során kapott visszajelzések figyelembe
vételével alakította ki.
Az NHP+ 500 milliárd forintos keretösszege erejéig a hitelintézetek által a
jegybanktól igénybe vehető 0 százalékos refinanszírozási hitelek az NHP-hoz
hasonlóan kkv-k hitelezésére fordíthatók, maximum 2,5 százalékos kamatláb
felszámítása mellett, azonban az NHP+ keretében nyújtott jegybanki
likviditásnyújtáshoz korlátozott mértékű jegybanki kockázatátvállalás is társul.
Az MNB az 5 éven belül nemteljesítővé váló ügyletek vonatkozásában téríti meg az
elszenvedett hitelezési veszteség felét, az összes térítés azonban
portfóliószinten is korlátozott: egy hitelintézet esetében sem haladhatja meg az
általa a konstrukció keretében nyújtott hitelek fennálló állományának 2,5
százalékát évente, 5 éven keresztül.
A jegybanki veszteségtérítést a hitelintézetek abban az esetben kérhetik,
amennyiben a hitel első részletének folyósításától számított 5 éven belül, de
legkésőbb 2020. december 31-ig a KKV adós nem képest lejárt tarozásának eleget
tenni, vagy egyéb olyan esemény következik be, amelyből eredően a
hitelintézetnek az ügylet kapcsán tőkevesztesége valószínűsíthető. A veszteség
megtérítésére akkor kerülhet sor, amikor az összes biztosíték érvényesítésre
került, azaz további térülés nem várható, és a követelést a hitelintézet leírja.
Az NHP+ keretében csak új hitel nyújtható, meglévő hitelek kiváltására nincs
lehetőség. A nagyobb növekedési hatás érdekében a konstrukció a beruházások
finanszírozását helyezi előtérbe, így az egy KKV-nak nyújtott hitelek minimum 70
százalékának új beruházási hitelnek (ideértve a pénzügyi lízinget is) kell
lennie, a forgóeszköz-jellegű finanszírozás a KKV-nak nyújtott hitelek
legfeljebb 30 százalékát teheti ki.
Annak érdekében, hogy az NHP+ keretében minél több kisebb, kockázatosabb
vállalkozás jusson finanszírozáshoz, a nyújtható hitelek alsó és felső határa
egyaránt alacsonyabb az NHP-ban meghatározott értékeknél: az új konstrukcióban a
legalacsonyabb hitelösszeg 1 millió, míg a maximális hitelösszeg 500 millió
forint lehet.
Az NHP + feltételeit tartalmazó terméktájékoztató itt érhető el.
Magyar Nemzeti Bank