Budapest, 2016. szeptember 2. – Sokadszorra fogalmaz meg tudatlanságon alapuló állításokat az egyik napilapban egy közgazdász, a felszámolással terhelt Széchenyi Bank volt vezetői tanácsadója. A felügyelési rendszert gyengíteni kívánó kísérletek ellenére tény: a jegybank – a felügyeleti jogkör átvételét követően – új felügyelési módszertanának köszönhetően leleplezte az évtizedes brókervisszaéléseket.
Újabb, súlyos, az ügyfeleket megtéveszteni próbáló szakmai tévedéseket fogalmazott meg – ezúttal a brókerügyek kapcsán a pénzügyi felügyelet szerepéről – a Magyar Nemzet című napilapban Torba Tamás közgazdász. A felszámolás alatt álló Széchenyi Kereskedelmi Bank volt vezetői tanácsadójának személyes motivációja érthető – a bank tevékenységi engedélyét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vonta vissza, s az tett büntető feljelentést is – de el nem fogadható. A jegybank így nem is a közgazdász elfogultsága kapcsán, hanem – hiszen tény, hogy az MNB sikeres vizsgálata tárta fel az évtizedes visszaélést, és a korábbi felügyeletek munkájának értékelése nem feladata a jegybanknak – a tisztánlátás érdekében foglalja össze a legfontosabb tényeket.
Torba állításával ellentétben hat-nyolc évvel ezelőtt az akkori pénzügyi felügyeletnek nem álltak, állhattak rendelkezésre a vonatkozó adatbázisok, így semmiféle olyan informatikai szoftvere sem lehetett, amellyel valamennyi magyarországi banki tranzakciót, pénzmozgást, részvénytranszfert ellenőrizhetett volna, s ezáltal tranzakció alapon kiszűrhette volna a visszaéléseket.
A közgazdász ismereteivel szemben a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megakadályozásáról rendelkező törvény előírása szerint a hazai hitelintézeteknek – a gyanús ügyletek kiszűrésére elsődlegesen hivatott intézmények – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának gyanúja felvető ügyleteket nem az akkori pénzügyi felügyeletnek vagy az MNB-nek, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal keretein belül működő Pénzmosás Elleni Információs Irodának (NAV PEII) kell(ett) jelenteniük. Ezt megelőzően pedig a Nemzeti Nyomozó Irodán belül működött az e gyanús pénzügyi tranzakciók kivizsgálására hivatott kompetenciaközpont.
A csaló brókercégek esetében ráadásul jelentős volt a készpénzes – tehát a banki pénzforgalmi átutalási rendszereken, a Giro-n vagy a Viber-en egyáltalán nem is látható – tranzakciók aránya is (úgy, hogy az elkövetők akár a pénztárból vihettek el nagy összegű készpénzt, illetve – a piramisjátékok logikája szerint – a követeléssel jelentkező ügyfeleket az épp rendelkezésre álló friss befizetésekből fedezték). A brókercégek külföldre történő utalásai – amelyet a lap szintén gyanús elemként említ – is egyrészt gyakoriak, szokványosak akkor, ha egy befektetési vállalkozó ügyfelei megbízásainak teljesítése kapcsán külföldi letétkezelő partnerének küld ki pénzeket. Másrészt a cikk azt a látszatott kelti, mintha a visszaélések során az MNB által felügyelt intézmények közvetlen külföldi átutalásokkal tulajdonították volna el a hiányzó összegeket. Ezzel szemben a vizsgálatok szerint nem ez volt a gyakorlat.
A Buda-Cash, Quaestor és Hungária befektetési szolgáltatóknál történt visszaéléseket az MNB tárta fel, amely a pénzügyi felügyeleti jogosítványok átvétele után alig másfél évvel, nyomozati eszközök nélkül, új felügyeleti eszközök alkalmazásával leplezett le egy több mint tíz évig fennálló bűncselekmény-gyanús visszaélés-sorozatot. Torba Tamás félrevezető, a felügyelési rendszert gyengíteni kívánó állításai alkalmasak arra, hogy anyagi károkat okozzanak az ezeket esetleg valósnak vélő, s ennek nyomán döntéseket hozó fogyasztóknak.
Magyar Nemzeti Bank