Budapest, 2018. április 12. – A magyar gazdaság külső finanszírozási képessége 2017-ben a GDP több mint 4 százalékát tette ki, így továbbra is jelentősen meghaladja a régiós országokban jellemző szintet. Az előző évhez képest mérséklődő hazai megtakarítás elsősorban az erős belföldi kereslet mellett csökkenő – de továbbra is magas – külkereskedelmi többletből ered, amit részben ellensúlyozott az emelkedő EU-transzfer felhasználás. A kedvező külső pozíció mellett tovább mérséklődött az ország külső adóssága (a bruttó adósság 2010 óta csaknem a felére, a GDP 60 százalékára, míg a nettó adósság a GDP 13 százalékra esett), így folytatódott a hazai gazdaság külső sérülékenységének csökkenése.
Magyarország külső finanszírozási képessége 2017 negyedik negyedévében meghaladta a GDP 4 százalékát, ami továbbra is jelentős mértékben csökkentette az ország külső sérülékenységét. A külkereskedelem többlete elsősorban az importintenzív beruházások és a lakossági fogyasztás erőteljes bővülésének köszönhetően – és a régió többi országához hasonlóan – mérséklődött, miközben hazánk exportpiaci részesedése emelkedést mutatott. A külső pozíció mérséklődését fékezte, hogy az EU-transzferek felhasználásának eredményeként jelentősen javult a transzferegyenleg. A továbbra is magas külkereskedelmi többletnek és az EU-források felhasználásának köszönhetően Magyarország külső finanszírozási képessége és folyó fizetési mérlegének többlete továbbra is jelentősen meghaladja a régiós országokban tapasztalható értékeket. A magas hazai megtakarítás elsősorban a háztartások jelentős pénzügyi megtakarításához és a költségvetés visszafogott hiányához köthető.
A számottevő mértékű 2017-es külső finanszírozási képesség, illetve a továbbra is jelentős – éves szinten közel 2 milliárd eurós – nettó FDI-beáramlás támogatta az ország külső adósságának mérséklődését. Ennek hatására az ország bruttó külső adóssága2010 óta csaknem a felére GDP 60 százalékára, míg a nettó külső adósság 42 százalékpontot mérséklődve a GDP 13 százalékra esett vissza – utóbbi mutató már kisebb, mint a lengyel vagy a szlovák szint. A külső sérülékenység szempontjából kiemelten fontos éven belül lejáró külső adósság historikusan is alacsony szintre (16,4 milliárd euróra) csökkent, miközben a devizatartalék az év végén növekedett – így annak nagysága továbbra is jelentősen meghaladja a befektetők által elvárt szintet.