Budapest, 2020. november 30. — A vállalati hitelállomány 2020 harmadik negyedévében 250 milliárd forinttal bővült, ezzel az éves hiteldinamika közel 8 százalékot ért el. A kkv-szektor hitelezése előzetes adatok alapján éves szinten 10 százalékot meghaladó mértékben növekedett, melyben az NHP Hajrá keretében a negyedév során megkötött 570 milliárd forint értékű szerződés meghatározó szerepet játszott. A lakossági hitelállomány harmadik negyedéves közel 300 milliárd forintos bővülése 16 százalékos éves hiteldinamikát eredményezett, melyhez a babaváró hitelek stabil kibocsátása érdemben hozzájárult. Az államilag támogatott hitelkonstrukciók a járványhelyzet idején is támaszt adnak mind a lakossági, mind a vállalati hitelezésnek, emellett a fizetési moratórium, melyben a jogosult vállalati hitelállomány 41 százaléka és a lakossági hitelállomány 57 százaléka vett részt szeptemberben, továbbra is nagymértékben támogatja a hitelállomány fennmaradását. A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok szigorítottak a vállalati hitelezési feltételeken a negyedév során, miközben a vállalati és a lakossági hitelek iránti kereslet élénküléséről számoltak be.
A vállalati hitelállomány 2020 harmadik negyedévében tranzakciós alapon 250 milliárd forinttal növekedett. Az elmúlt egy évben 650 milliárd forintnyi állománybővülés valósult meg, amely 7,8 százalékos éves növekedésnek felel meg. A márciusban bevezetett fizetési moratórium – melyben a vállalati hitelállomány 41 százaléka vesz részt – a törlesztések csökkentésén keresztül mérsékelte a hitelállomány leépülését, míg az új szerződéskötésekre a koronavírus gazdasági hatásainak tompítása érdekében elindított jegybanki és állami hitelprogramok hatottak pozitívan. A vállalatok a negyedév során mintegy 830 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket, amely 29 százalékkal haladja meg 2019 azonos negyedévének kibocsátását. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelállománya előzetes adatok alapján több, mint 10 százalékkal nőtt 2019 és 2020 harmadik negyedéve között. Az 1 000 milliárd forint szerződött összeg felett járó NHP Hajrá jelentősen támogatta a kkv-hitelezést: a program keretein belül megkötött 570 milliárd forint értékű szerződés 2020 harmadik negyedévében a vállalati hitelkibocsátás 69 százalékáért és azon belül a kkv-k új hitelszerződéseinek túlnyomó részéért felelt.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján a bankok 31 százaléka szigorított a harmadik negyedévben a vállalati hitelek feltételein, a legtöbb bank a megkövetelt fedezet nagyságában hajtott végre szigorítást. Az intézmények többsége az iparágspecifikus problémákat, a gazdasági kilátások romlását és a kockázati tolerancia megváltozását jelölte meg, mint szigorítás irányába ható tényezőt. A válaszadó intézmények eközben az előző negyedévhez képest mind rövid, mind hosszú lejáraton élénkülő keresletről számoltak be. A felmérésben részt vevő bankok 2020 negyedik és 2021 első negyedévében minden vállalatméret-kategóriában, valamint az üzleti célú ingatlanra nyújtott hitelek feltételeiben is további szigorítást terveznek, ám ezzel együtt is a kereslet további élénkülését vetítik előre.
A lakossági hitelállomány a negyedév során közel 300 milliárd forinttal bővült a folyósítások és törlesztések hatására, ezzel az éves növekedési ütem 15,6 százalékra lassult a második negyedévi 19,6 százalékról. Az állomány bővülését a lakossági hitelállomány 57 százalékát érintő fizetési moratórium hatására lecsökkent törlesztések érdemben támogatták. Kedvezően hatott az is, hogy a koronavírus-járvány első hullámát követő gazdasági normalizálódás az új hitelkibocsátások élénkülését eredményezte. 2020 harmadik negyedévében a hitelintézetek 522 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződéseket a háztartásokkal, mely 35 százalékkal elmarad a 2019 harmadik negyedévi volumentől, amiben a koronavírus hatásán túl jelentős szerepe volt a babaváró hitelek tavalyi, program elindítását követő hónapokban megfigyelhető magas kibocsátása miatt fellépő bázishatásnak. Az izolációs lépések feloldását követően a lakáshitelpiac fokozatosan élénkült, a negyedéves kibocsátás 9 százalékkal meghaladja az előző év azonos időszaki szintet, a személyi hitelpiac ugyanakkor még jelentősen elmarad a koronavírus előtti méretétől. Az államilag támogatott hitelkonstrukciók a járványhelyzet idején is támaszt adnak a lakossági hitelezésnek: a babaváró hitelek állománya a stabil kereslet révén már a teljes lakossági hitelállomány 12 százalékát adja, a CSOK keretében pedig a kibocsátás felét a járványhelyzet alatt is magas volumenben kihelyezett falusi CSOK teszi ki. A negyedév során megkötött lakáscélú hitelszerződések kétharmada legalább 10 évig, vagy a futamidő végéig fix kamatozású volt, míg az MFL hitelek részaránya 66 százalék volt, mellyel hosszú távon kiszámítható törlesztőrészletekkel számolhatnak a hitelfelvevők.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2020 harmadik negyedévében a bankok nettó értelemben vett 15 százaléka enyhített a lakáshitelek feltételein a piaci részesedési célok elérése érdekében. 2020 negyedik és 2021 első negyedévére előretekintve a bankok nem kívánnak változtatni a lakáscélú hitelek sztenderdjein. A fogyasztási hitelek esetében nem változtattak a bankok a hitelfeltételeken a negyedév során, és előretekintve sem terveznek a gazdasági kilátások- és az ügyfelek hitelképességének romlása miatt. A lakáspiac normalizálódásával a lakáshitelek iránti keresletélénkülést a bankok nettó értelemben vett 84 százaléka tapasztalta 2020 harmadik negyedévében, és a következő fél évben nettó 10 százalékuk további erősödést vár. A fogyasztási hitelek iránti keresletben összességében nem érzékeltek változást a válaszadó intézmények, azonban a következő 6 hónapra előretekintve, piaci részesedéssel súlyozva a bankok 29 százaléka keresletélénkülést vár.
Az MNB a Hitelezési folyamatok című kiadványt legközelebb 2021 márciusában teszi közzé. A kiadvány célja, hogy részletes képet mutasson a hitelezés legfrissebb trendjeinek alakulásáról, valamint segítséget nyújtson e folyamatok megfelelő értelmezéséhez. Ennek érdekében részletesen bemutatja a hitelaggregátumok, a bankok által észlelt hitelkereslet, valamint a hitelezési feltételek alakulását a hitelezési felmérés eredményeit, illetve a bankrendszeri mérleg- és kamatstatisztikákat felhasználva. A hitelezési felmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető az alábbi linken: