Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Megjelent a Hitelintézeti Szemle 2020. decemberi száma

nyomtatás

Budapest, 2020. december 16. – A Magyar Nemzeti Bank tudományos folyóiratának idei decemberi számában megjelent tanulmányok az állami kamatmegtakarításokkal, az MNB likviditási és finanszírozási szabályozásával, a hazai FinTech-szektor kis- és középvállalkozásainak exportaktivitásával, valamint az euroövezeti bankrendszer devizalikviditási zavarainak kezelésével foglalkoznak.

Kicsák Gergely, Benkő Dávid és Végh Noémi azt vizsgálták, hogy hazánkban 2013 és 2019 között közel felére mérséklődött az állami kamatkiadás, ami a második legnagyobb mértékű GDP-arányos csökkenés az Európai Unióban. A kiadáscsökkenés okainak elemzéséhez a kamatkiadás változását tényezőkre bontották, és eredményeik alapján a hazai kamatkiadások uniós összehasonlításban is jelentős mérséklődésében domináns szerepe volt az állampapírpiaci hozamok csökkenésének, amit a jegybanki programok, a fegyelmezett költségvetési politika, a kedvező hazai makrogazdasági folyamatok és a nemzetközi környezet is támogatott. A kamatkiadások kedvező alakulását segítette továbbá az adósságráta 2011 óta tartó, az EU-ban egyedülálló folyamatos csökkenése.

Borkó Tamás, Herbert Evelyn, Székely Barnabás és Szomorjai Péter azt vizsgálták tanulmányukban, hogy a 2012-t követően bevezetett banki likviditási és finanszírozási szabályozásoknak a 2007-2008-as válságot megelőző alkalmazása milyen hozzávetőleges hatásokkal járt volna. A szerzők igazolták, hogy az eszköztár hatékony gátját képezhette volna a bankrendszeri sérülékenységek felépülésének. A visszatesztelés megmutatta, hogy a szabályozások a kockázatos bankfinanszírozási gyakorlatok korlátozásán keresztül képesek lehettek volna a súlyos nemzetgazdasági és társadalmi hatásokkal járó devizahitel-állomány felépülési ütemének lassítására, valamint a túlzott hitelezéssel összefüggő kockázatok kialakulásának mérséklésére is.

Fáykiss Péter és Ónozó Lívia tanulmányukban a hazai FinTech-szektorban tevékenykedő KKV-kat vizsgálták az exportaktivitásra fókuszálva. A vizsgálat során a szerzők klaszterelemzés segítségével azonosították a FinTech-cégek jól elkülöníthető csoportjait, továbbá logisztikus regresszió alkalmazásával meghatározták a hazánkban aktív FinTech-cégek exporttevékenységére ható legfontosabb tényezőket. Eredményeik alapján a cégek három jól elkülöníthető klaszterbe sorolhatók, melyek közül az egyik kifejezetten exportorientált. Elemzésük alapján az is megállapítható, hogy a magasabb hozzáadott érték és a nagyobb méret növeli a FinTech-cégek exportaktivitásának valószínűségét.

A Kiss Gábor Dávid, Tanács Gábor Zoltán, Lippai-Makra Edit és Rácz Tamás által írt tanulmány az Európai Központi Bank (EKB) által az eurozóna bankjaival végrehajtott dollár-euro devizacsere-ügyletek hátterét vizsgálta meg. Ennek első felében a devizacsere-ügyletek elméleti háttere került áttekintésre, külön kitérve a vezető jegybankok közötti dollár-csereügyletekre, amelyeket 2007 decembere óta alkalmaznak a nemzetközi tőkepiaci likviditásproblémák kezelésére. Majd strukturális VAR-modellel került elemzésre, hogy az eurozónán belül milyen tényezők befolyásolták az EKB dollár-allokációját, kiemelve a nemzetközi dollárlikviditás-éhség, az eurozónán kívüli forrásbevonás, a nemkonvencionális monetáris politika, valamint a bankrendszer nyereségességének jelentőségét.

Boros Eszter esszéjében az éghajlatváltozással összefüggő pénzügyi kockázatok számbavételének egyik átfogó módjával, a klímastressztesztekkel foglalkozik. A klímaváltozás kérdése – beleértve a szabályozói elvárásokat is – a hitelintézetek számára is egyre sürgetőbbé válik. A stressztesztek, amelyek az elmúlt években már széles körben beépültek a banki gyakorlatba, jó eszköznek bizonyulhatnak a releváns hatások felmérésére. A keretrendszerek adaptálásához azonban számos elvi-módszertani nehézséggel kell szembenézni. Az esszé ehhez kíván segítséget nyújtani az elemzési folyamat áttekintésével, az egyes építőköveknél felmerülő legégetőbb kérdések felvillantásával.

A Hitelintézeti Szemle decemberi száma ezen kívül három könyvismertetést és két konferenciabeszámolót is tartalmaz.

A kiadvány elérhető a Hitelintézeti Szemle honlapján: https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/

Jó olvasást kívánunk!

Magyar Nemzeti Bank

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem