Budapest, 2020. június 30. – A Magyar Nemzeti Bank tudományos folyóiratának idei júniusi számában megjelent tanulmányok a Balassa–Samuelson hatás változásával, az államadósságráta-csökkentéssel, a fiskális stabilizációval, a befektetői preferenciák változásával, valamint a magyarországi uzsorahitelezéssel foglalkoznak.
Tengely Veronika tanulmányában a Balassa–Samuelson-hatást vizsgálja a szolgáltatások 21. századi változó szerepén keresztül. A tanulmány kiindulópontja, hogy a tankönyvi Balassa–Samuelson-hatás, mely szerint az árszínvonalban megfigyelhető konvergencia jelentős részben a szolgáltatások magasabb inflációján keresztül valósul meg, napjainkban egyre kevésbé mutatható ki. Ezt a hazai adatokon elvégzett regressziós becslési eredmények is alátámasztják. A tanulmány egyik fő következtetése, hogy a világgazdaságban napjainkban zajló strukturális átalakulás és az egyes megatrendek érdemben átalakítják a szolgáltatások szerepét, kereskedhetőségét és termelékenységét, befolyásolva a hagyományos elméleti feltevések teljesülését, gyengítve ezzel a Balassa-Samuelson-hatás érvényesülését.
Losoncz Miklós és Tóth G. Csaba bemutatják, hogy az Európai Unió alapító, illetve korábban csatlakozott tagállamaiban (EU15) az utóbbi években hasonló méretű államadósságráta-csökkenés ment végbe, mint a kilencvenes évek közepétől a 2007-ben kitört gazdasági válságig. Tanulmányukban adósságdekompozíció segítségével rámutatnak, hogy a 2007-2009-es válságig tartó periódusban döntően a fegyelmezett költségvetési politika dinamizálta az adósságcsökkentést, a reálnövekedés hatását ellensúlyozta a reálkamatláb hatása, az egyéb tételeknek pedig nem volt számottevő szerepük. Ehhez képest a 2010-es években végrehajtott adósságcsökkentésekben sokkal kisebb volt a fiskális politika hatása, miközben a kamatlábak alacsonyabb szintje és az egyéb tételek érdemben segítették a konszolidációs folyamatot.
P. Kiss Gábor tanulmánya a fiskális stabilizációs elemzéseket jellemző kihívásokkal, illetve tévedésekkel foglalkozik. Ennek keretében hangsúlyozza az automatikus stabilizátorok szerepét, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak. Bemutatja, hogy a költségvetési hiány folyamatos növelésén alapuló stabilizációs politika nem lehet sikeres. A hiány kumulálásából adódó adósság ugyanis gyorsabban nő, mint a hiány növeléséből adódó GDP-hatás, így a GDP-arányos adósságráta belátható időn belül ugrásszerű növekedésbe kezd. Arra a következtetésre jut, hogy a tartós keresletbővítés alternatívái, a strukturális reform és a célzott intézkedések alkalmasabb eszközt jelentenek a GDP tartós növelésére.
Schepp Zoltán, Ulbert József és Tóth-Pajor Ákos az intertemporális befektetői preferenciákat vizsgálják, és megbecsülik az európai tőzsdei vállalatokra jellemző tőkeköltségen felüli addicionális diszkontrátát. Rámutatnak, hogy a 2004–2016 közötti időszakban az intertemporális diszkonttöbblet növekedett, 2008-ban megfigyelhető egy befektetői szemléletváltás, amikor a befektetői hozamelvárások átlagosan 10,1 százalékkal emelkedtek a sajáttőke-költség fölé. A befektetők ettől kezdve a rövid távú érdekeiket helyezték előtérbe. A vizsgálatuk eredménye alapján az intertemporális diszkonttöbblet növekedése a beruházások csökkenését vetíti előre, a hosszú távú tulajdonosi értékteremtés ellenében hat, így a monetáris politikai lazítások beruházás-élénkítő hatásait is késleltethette.
El-Meouch Nedim Márton, Fellner Zita, Marosi Anna, Szabó Beáta és Urbán Ákos a szakirodalomban első alkalommal becsülték meg az uzsorahitelezés nagyságrendi és területi elterjedését Magyarországon. A pénzügyi mélyüléssel párhuzamosan egyre nagyobb figyelmet kap a lakosság rossz jövedelmi helyzetű, nem hitelképes szegmense, amely nem vesz részt a formális pénzügyi közvetítésben. A becslésekhez hazai és nemzetközi adatokat használtak fel. Eredményeik alapján 3–13 százalék közé tehető az eseti uzsorahitelezés kockázatának kitettek aránya Magyarországon. Az uzsorahitelezéssel leginkább érintett területek Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye országhatárhoz közeli települései.
A Hitelintézeti Szemle júniusi száma ezen kívül két könyvismertetést és egy konferenciabeszámolót is tartalmaz.
A tanulmányok elérhetők a Hitelintézeti Szemle honlapján: http://www.hitelintezetiszemle.hu/
Jó olvasást kívánunk!
Magyar Nemzeti Bank