Budapest, 2021. március 31. – Az MNB által vizsgált indikátorok alapján és a koronavírus-járvány miatt kialakult komplex gazdasági helyzetre tekintettel a ciklikus pénzügyi rendszerkockázatok szintje alacsony. Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa így az anticiklikus tőkepufferráta mértékét 2021. április 1-jétől továbbra is 0 százalékon tartja.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) a hazai kitettségek esetében alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát változatlanul 0 százalékon hagyta. A döntés alapjául szolgáló fő indikátor, az ún. hitel/GDP rés egyre gyorsabban záródik, vagyis a hitel/GDP mutató gyorsulva közelíti a becsült egyensúlyi értékét. A záródást azonban több olyan átmeneti folyamat magyarázza, amelyek nem értékelhetők a túlfűtöttség jeleként. Egyrészt a járványhelyzet miatt 2020-ban csökkent a GDP értéke, ami önmagában is a rés záródása irányába hat. Másrészt a moratórium miatt elmaradó törlesztések támogatták a hitelállomány volumenének fenntartását. Emellett az új hitelek továbbra is jelentős kihelyezésének alakulásában meghatározó szerepet játszottak az állami és jegybanki programok. Mindezek alapján a hazai hitelezés nem tekinthető túlfűtöttnek. Az MNB e mutatót kiegészítő ciklikus rendszerkockázati térképének túlfűtöttségi és sérülékenységi indikátorkészlete összességében a hitelezési aktivitás fennmaradása és a koronavírus-járványból eredő konjunkturális sokk mellett is a ciklikus rendszerkockázat alacsony szintjét jelzi. A tőkekövetelmény felépítésének megkezdése mindezekre tekintettel nem indokolt, beavatkozás szükségességét jelző folyamat aktuálisan nem észlelhető.
A koronavírus-járvány terjedése és annak első, második és aktuálisan kibontakozó harmadik hulláma súlyosan negatív gazdasági-pénzügyi következményekkel járt. A jelentkező gazdasági sokkhatás hazánkban is a 2020. évi GDP jelentős kontrakcióját eredményezte, és érdemi fékező hatást fejtett ki a banki hitelezésre is, amelyet a moratórium törlesztéseket mérséklő hatása mellett jelentős jegybanki és kormányzati programokkal (pl. NHP, kamattámogatott hitelek, garanciák) sikerült növekedésben tartani. A járvány eddigi és várható jövőbeli hatásai jelentős mértékben érintik mind az üzleti, mind a pénzügyi ciklus állapotát és változását is. Ez az anticiklikus tőkepufferrel kapcsolatos döntéseket megalapozó indikátorokra és a ráta meghatározására vonatkozó döntésekre is hatással van. Ennek következtében az effektív tőkekövetelmény előírása és a tőkepuffer felépítésének megkezdése később történhet meg.
Az anticiklikus tőkepuffer célja a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló képességének növelése. A hazai kitettségekre alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát az MNB negyedévente vizsgálja felül.
Magyar Nemzeti Bank