Budapest, 2022. május 2. – 2022 során a külső egyensúlyi mutatók az energiaárak megugrása miatt romlottak, így a folyó mérleg hiánya a GDP 8,1 százalékát tette ki. Az energiaárak normalizálódásával és a fogyasztás alkalmazkodásával viszont év végétől megkezdődött az egyenleg gyors javulása. A nettó külső adósságráta enyhén emelkedett, de továbbra is alacsony, a GDP 9,4 százaléka volt. A nemzetközi tartalék év végi 38,7 milliárd eurós szintje a korábbi évekhez hasonlóan jelentősen meghaladja a rövid külső adósságot.
2022-ben Magyarország folyó fizetési mérlege a GDP 8,1 százalékát kitevő hiányt mutatott, míg a külső finanszírozási igény 6,1 százalék volt. A külső egyensúlyi mutatók régiós országokban is jellemző csökkenése elsősorban az áruegyenleg – megugró energiaárak miatti – romlására vezethető vissza, így az energiaárak normalizálódásával várhatóan csak átmeneti jelenség volt. A helyreálló turizmus mellett javuló szolgáltatásegyenleg és az EU-források által támogatott transzferegyenleg továbbra is jelentősen javította a gazdaság külső egyensúlyi helyzetét.
A külső finanszírozási igény növekedése döntően a magánszektor pénzügyi megtakarításának csökkenéséhez kötődött. A vállalatok esetében a készletfelhalmozás és a beruházások növekedése hatására nőtt a finanszírozási igény, míg a lakosság esetében az erős fogyasztás és az infláció jövedelmeket erodáló hatása a nettó megtakarítás csökkenéséhez járult hozzá. A költségvetési hiány év közben tapasztalt nagyobb mértékű csökkenése az adóbevételek jelentős emelkedésével állt összefüggésben, amelynek hatását év végére részben ellensúlyozták a növekvő energiaárak következtében emelkedő kiadások. 2022-ben is folytatódott a GDP-arányos államadósság mérséklődése, ugyanakkor enyhén emelkedett az államadósságon belüli devizaarány.
A megugró folyó fizetési mérleg hiány finanszírozását 2022-ben elsősorban külföldi hitelfelvétel biztosította, de 2021-hez képest növekedett a nettó közvetlentőke befektetések beáramlása is. A GDP-arányos nettó külső adósság, az átértékelődés és a nominális GDP jelentős bővülésének köszönhetően, csak enyhén, 9,4 százalékra emelkedett. A nettó adósságmutató emelkedése a bankok adósságbeáramlásához kötődött, a vállalatok nettó külső adóssága mérséklődött, míg az államé nem változott érdemben 2021 végéhez képest. A devizatartalék 2022 végi 38,7 milliárd eurós szintje továbbra is jelentősen, több mint 4 milliárd euróval nagyobb a befektetők által kiemelten figyelt rövid lejáratú külső adósság szintjénél.