Budapest, 2025. november 6. – A Magyar Nemzeti Bank makroprudenciális politikája nagyban elősegíti, hogy a hazai bankrendszer finanszírozási képessége továbbra is erős. Az emelkedett ingatlanpiaci kockázatokat az MNB egy átfogó jelzáloghitel-piaci szabályozói csomag útján, célzottan kezeli, támogatva a hitelezési folyamatok gördülékenységét, és a bankrendszer stabilitását. A jegybanki szabályozás fókuszában az elmúlt évben a feloldható tőkepufferek fokozatos növelése, az adósságfék szabályok és finanszírozási elvárások finomhangolása, valamint a kiberkockázatok és az azokhoz kapcsolódó nemzetközi szabályozási irányok fokozott monitoringja állt.
Az MNB évente méri fel a pénzügyi stabilitást fenyegető rendszerkockázatok kezelését célzó makroprudenciális eszköztárának hatásosságát és a bankok előírásokhoz való alkalmazkodását. A 2025. évi kiadvány áttekinti az elmúlt egy év makroprudenciális intézkedéseit, a piaci szereplők alkalmazkodását és a szabályozói lépések hatásait. Kiemelt témaként foglalkozik a makroprudenciális tőkepufferekkel, különösen az ingatlanpiaci kockázatokat célzó szektorális rendszerkockázati követelménnyel, a fiatal elsőlakás-vásárlókra vonatkozó kedvezőbb hitelfedezeti mutató (HFM) limitek igénybevételével, a klíma- és kiberkockázatok pénzügyi stabilitási és szabályozói jelentőségével.
A jelenlegi makrogazdasági bizonytalanság és az emelkedett ingatlanpiaci kockázatok okán az MNB a pénzügyi stabilitási célú, válságidőszakban feloldható tőkepuffer-követelmények növelésével erősíti a bankrendszer sokkellenálló-képességét. Az MNB 2025. július 1-jétől a hazai kitettségek vonatkozásában a semleges ciklikus kockázati környezetben indokolt 1 százalékos ún. pozitív neutrális anticiklikus tőkepufferráta (CCyB) tartását írja elő. Az emelkedett ingatlanpiaci kockázatokkal összefüggésben az MNB a rendszerkockázati tőkepuffer (SyRB) előretekintő jellegének erősítése érdekében az eddigi, kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitel kitettségek kockázatait célzó előírás helyett az SyRB szektorális alkalmazásáról döntött. Ennek keretében 1-1 százalékos tőkekövetelményt vezet be a magyarországi féllel szembeni hazai lakó- és kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettségekre 2026. január 1-jétől. Az MNB 2024. évi felülvizsgálata során sem változtatott a hazai rendszerszinten jelentős intézmények (O-SII) körén és a 2025-re előírt egyedi pufferrátáikat is változatlanul fenntartotta. A bankrendszer megfelelő tőke helyzete és kedvező jövedelmezősége okán a tőkekövetelmények növelése a hitelezési kapacitás érdemi gyengítése nélkül növeli a bankok ellenállóképességét.
Az elmúlt évek nominális béremelkedésére, valamint a hitelezési folyamatok gördülékenységének fenntartására tekintettel a jegybank az adósságfék előírások éves felülvizsgálata során a szabályok módosításáról döntött. Az utoljára 2023. júliusban módosított, a magasabb, legfeljebb 60 százalékos jövedelemarányos eladósodottságot lehetővé tevő 600 ezer forintos jövedelmi küszöböt 800 ezer forintra, míg az adósságfék előírások alkalmazása alól mentesítő, kisösszegű hitelekre vonatkozó limitet 450 ezer forintról 550 ezer forintra emeli az MNB 2026. január 1-jétől. A módosítások támogathatják a túlzott kockázatvállalás elkerülését anélkül, hogy érdemben gátolnák a lakossági hitelezést.
Likviditási és finanszírozási szempontból is több előírás támogatja a bankrendszer stabil működését, amelyeknek megfelelő pufferekkel felelnek meg az intézmények. A jelentősen élénkülő jelzáloghitelezésre reagálva az MNB a szektorszintű stabil forrásbevonást és a jelzáloglevél-piac likviditását erősítő, a banki alkalmazkodást támogató szabályozási finomhangolásról döntött a Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) szabályozás esetében. A módosítások élénkíthetik a piaci szereplők közötti versenyt és tovább erősítik a jelzáloghitelek stabil finanszírozását.
A jegybank a válságkezelési eszköztárát is folyamatosan fejleszti. A lakosság részére is értékesített, válsághelyzetben tőkévé alakítható kötvények (MREL-kötvények) állományát és azok koncentrációját az MNB szoros figyelemmel kíséri, és szükség esetén korlátozásokat vezethet be erre vonatkozóan. A válságkezelési folyamatok transzparensebbé tétele érdekében több külföldi jegybankhoz hasonlóan az MNB vizsgálja, hogy a jegybanki rendkívüli likviditásnyújtási (ELA) eljárás egyes elemeinek az MNB honlapján és az intézmények felé való közvetlen kommunikációja segíthet-e elkerülni a bank-stigmatizációt és így támogatni a befektetői bizalom megőrzését, valamint a teljes folyamat súrlódásmentes lebonyolítását.