Makroprudenciális jelentés 2025

Az MNB az évente megjelenő Makroprudenciális jelentésben mutatja be és értékeli – az MNB szanálási és fogyasztóvédelmi folyamataira is kitérve – a makroprudenciális eszközeinek működését, a piaci szereplők alkalmazkodását. 2025 októberében az alábbi fő üzenetek fogalmazhatók meg:

1. Az MNB 2025. július 1-jétől a hazai kitettségek vonatkozásában a semleges ciklikus kockázati környezetben indokolt 1 százalékos pozitív neutrális anticiklikus tőkepufferráta (CCyB) tartását írja elő, ami a bankok ellenállóképességének növelése mellett az MNB válságidőszaki makroprudenciális mozgásterét is bővíti. Aktuálisan a ciklikus rendszerkockázatok összességében alacsony, stagnáló szintje azonosítható, ami nem indokolja az 1 százalékos CCyB-rátát meghaladó szint előírását, azonban a fedezetértékek közepes – és a jövőben potenciálisan növekvő - kockázata miatt szoros monitoring szükséges. A jelenlegi rátaszint fenntartását a bankok erős tőkehelyzete és kedvező jövedelmezősége miatt érdemi tőkeakkumulációs képessége is támogatja.

2. Az MNB 2025. szeptemberben az emelkedett ingatlanpiaci kockázatokkal összefüggésben a rendszerkockázati tőkepuffer (SyRB) előretekintő, preventív jellegének erősítése érdekében módosította a szabályozást. Az eddigi, kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitel kitettségek kockázatait célzó SyRB előírás helyett két szektorális SyRB-t (sSyRB) aktivált. 1-1 százalékos rátát határozott meg a magyarországi féllel szembeni hazai lakó- és kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettségekre 2026. január 1-jétől.

3. Az MNB 2024. évi felülvizsgálata során sem változtatott a hazai rendszerszinten jelentős intézmények (O-SII) körén és a 2025-re előírt egyedi pufferrátáikat is változatlanul fenntartotta. Az elmúlt évben az O-SII bankok rendszerszintű jelentőségének és koncentrációjának változása mérsékelt maradt. A pufferráták nemzetközi összehasonlításban továbbra is arányosnak tekinthetők. 

4. A háztartások túlzott eladósodása az elmúlt évben a fokozódó hitelezési aktivitás mellett sem azonosítható. Az új lakáshitel-kihelyezések esetén azonban a tartós lakáspiaci áremelkedés a hitelfelvevők jövedelmi megterheltségét növeli. Előretekintve az Otthon Start Program a lakossági hitelkeresletet és a hitelezés dinamikáját tovább erősíti, ami kiemelt monitoringot igényel. Az emelkedett ingatlanpiaci kockázatokat az MNB egy átfogó szabályozói csomag elfogadása útján mérsékli. Ennek részeként 2026. január 1-jétől módosulnak az adósságfék rendeletben megállapított nominális küszöbök, 2025. szeptembertől pedig már hatályba lépett a hitelezési folyamatok gördülékenysége érdekében az elsőlakás-vásárlók hitelfedezeti mutató korlátjára vonatkozó elvárásrendszer módosítása.

5. A bankrendszer rövid lejáratú likviditását szabályozási oldalról biztosító likviditásfedezeti ráta (LCR) szintje az elmúlt évben stabilan magas, bár kis mértékben csökkenő likvid eszköz többletet mutatott. A nettó stabil forrásellátottsági ráta (NSFR) követelményt jelentős, a hitelállomány növekedésével összefüggően kis mértékben csökkenő stabil forrás többlettel teljesíti a bankrendszer. A válságkezelési folyamatok transzparensebbé tétele érdekében több külföldi jegybankhoz hasonlóan az MNB vizsgálja, hogy a jegybanki rendkívüli likviditásnyújtási (ELA) eljárás egyes elemeinek az MNB holnapján és az intézmények felé való közvetlen kommunikációja segíthet-e elkerülni a bank-stigmatizációt és így támogatni a befektetői bizalom megőrzését.

6. Az MNB bankrendszeri mérlegen belüli devizális, deviza lejárati eltéréssel és a kockázatos pénzügyi vállalati forrásokra való túlzott ráutaltsággal összefüggő hazai hatáskörben alkalmazott makroprudenciális finanszírozási előírásait a bankok továbbra is megfelelő szabad pufferekkel, egészséges forrásszerkezetben teljesítik. A bankrendszer mérlegfőösszeg-arányos rövid külső adóssága továbbra is alacsony. 

7. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) szabályozásnak a bankok biztonságos pufferekkel felelnek meg. Az elmúlt évben nőtt a hazai kibocsátású jelzáloglevél-állomány. A deviza jelzáloglevél állomány aránya érdemben emelkedett, ami a tulajdonosi diverzifikáció támogatása útján mérsékli a potenciális koncentrációs kockázatokat. Az Otthon Start programmal összefüggően várhatóan jelentősen növekvő lakáshitelezés miatt érdemi jelzáloghitel- és jelzáloglevél-állomány növekedés várható ezért a növekvő hitelállomány stabil finanszírozása kiemelt fontosságú lesz. Részben erre is reagálva az MNB a szektorszintű stabil forrásbevonást és a jelzáloglevél-piac likviditását erősítő, valamint a banki alkalmazkodást támogató szabályozási finomhangolásról döntött.

8. A hitelintézetek az MNB által meghatározott, kötelezően előírt MREL-követelményeket 2024. január 1-től folyamatosan teljesítik. Az érintett intézményeknél kisebb átrendeződés volt a tőke típusú MREL-képes források felől a MREL-képes kötvények felé. A lakosságnak értékesített MREL-képes kötvények állományát, és azok koncentrációját szorosan figyelemmel kíséri az MNB, szükség esetén ezen a piacon korlátozást vezethet be. A szanálási tervek végrehajthatóságát a jegybank először a likviditási adatszolgáltatásokon tesztelte, a végrehajthatóság további tesztelése folyamatos lesz. A szanálási tervezésben új momentum a hitelezői feltőkésítés (bail-in) melletti alternatív, átruházási (transzfer) szanálási eszközök kidolgozása. 

9. 2024-ben csökkent az MNB fogyasztóvédelmi eljárását kérő hitelintézeti ügyfelek száma. Az MNB hiányosságokat azonosított a késedelemmel érintett jelzáloghitel-szerződések felmondását megelőző intézményi tájékoztatások területén. A pénzforgalmi visszaélések számának elmúlt időszaki növekedése okán az MNB hatósági feladatkörében kiemelten foglalkozik a pénzügyi visszaélések megelőzésével. Az egyre jobban elterjedő ún. halasztott fizetési konstrukciók (Buy-now-pay-later; BNPL) korlátozott pénzügyi stabilitási, de jelentős fogyasztóvédelmi kockázattal járhatnak, ezért ezen szolgáltatások térnyerésének monitoringja indokolt.

10. Az éghajlatváltozással és annak potenciális átállási kockázataival érintett vállalati hitelkitettségek rendszerkockázati monitoringja alapján a sérülékeny kitettségek aránya enyhén csökkent a bankrendszerben. A hazai ingatlanok energetikai hatékonyságának javítását az MNB a felügyeleti eszköztára mellett az adósságfék előírások zöld differenciálása útján is támogatja 2025. januártól. A módosítás a kockázatok növelése nélkül biztosított célzott támogatást a zöld hitelezés térnyeréséhez.

11. A pénzügyi szektor digitalizációjának felgyorsulásával a kiberkockázatok a pénzügyi stabilitást fenyegető, rendszerszintű veszéllyé nőttek, amelyre a hatóságoknak átfogó szabályozói válaszlépésekkel kell felkészülniük. Ennek részét képezik a súlyos kiberesemények potenciális, rendszerszintű hatásait feltáró makroprudenciális stressztesztek is, amelyek kiegészítik az EU Digitális Működési Reziliencia Rendelete (DORA) által előírt, a pénzügyi szervezetek digitális ellenállóképességének rendszeres, fenyegetésalapú tesztelését. Ezeknek a vizsgálatoknak a jövőbeli részletes kidolgozása és rendszeres elvégzése az MNB „öt csapás” elnevezésű kezdeményezésével karöltve a kiberreziliencia felmérésén és növelésén keresztül az egyedi ügyfelek és intézmények védelmén túl a pénzügyi stabilitás megerősítését is támogatják.

Az MNB 2025. július 1-jétől semleges ciklikus kockázati környezetben 1 százalékos CCyB-ráta tartását írja elő, ami a bankok ellenállóképességének növelése mellett az MNB válságidőszaki makroprudenciális mozgásterét is nagyban erősíti a feloldható tőkekövetelmények volumenének növelésével. 2025. június végéig 25 EGT országban jelentettek már be pozitív CCyB-rátát. Hazai szinten a ciklikus rendszerkockázatok alacsony, stagnáló szintje azonosítható, ami nem indokolja a semleges kockázati szinten alkalmazandó 1 százalékos CCyB-rátát meghaladó szint előírását. Az 1 százalékos CCyB-ráta fenntartását a bankok erős tőkehelyzete és kedvező jövedelmezősége miatt érdemi tőkeakkumulációs képessége is támogatja.

A ciklikus rendszerkockázati térkép (CRKT) az elmúlt egy évben a ciklikus rendszerkockázatok alacsony szinten történő stagnálását mutatták, azzal, hogy a pénzügyi stabilitást veszélyeztető, túlzott versenyt, valamint a befektetési eszközök (pl. fedezetek) túlértékeltségét mérő kategóriák emelkedett kockázatot jeleztek (1. ábra). A „túlzott, pénzügyi stabilitást veszélyeztető hitelintézeti verseny” kategória mérsékelt (sárga) kockázatot jelez, főként a lakossági hitelkamatfelárak alacsony és a banki jövedelmezőség magas értéke miatt. Az emelkedett kockázati jelzést indokolja, hogy az alacsony kamatfelár, valamint a magas jövedelmezőség nem fenntartható, túlzott piaci kockázatvállalást is jelenthetne. Az aktuális kockázati jelzések azonban az emelkedett kamatkörnyezetből eredő, a forrásköltségekhez mérten alacsony lakáshitel kamatfelárakra, valamint a betétfinanszírozás magas arányából következő hitelnyújtói „kamatfedezettségből” eredő erős jövedelmezőségre és nem túlzott kockázatvállalásra utalnak. Vagyis az alacsony hitelkamatmarzsot a bankok az alacsony betéti kamattal kompenzálják. A közepes (narancs) kockázatot jelző „befektetési eszközök túlértékeltsége” kategórián belül a lakáspiaci kockázatokhoz kötődő, valamint a háztartások kockázatos pénzügyi eszközökbe, főként befektetési alapokba történő befektetéseket mérő indikátorok (fedezetek) mutatnak emelkedett szinteket. A CRKT jelzései kapcsán az emelkedett lakáspiaci kockázatok előretekintve, tartósan is fennmaradhatnak, így továbbra is fokozott monitoringot indokolnak. 

1. ábra: A CRKT kockázati csoportjain belül a kockázati jelzések átlagos értékeinek alakulása

Forrás: MNB

A ciklikus rendszerkockázati index (CRI) 2022 óta a ciklikus kockázatok megfigyelési időszakon mutatott átlagos értéke körül, semlegesnek tekinthető szinten stabilizálódott (2. ábra). A CRI-t meghatározó nyolc legfontosabb ciklikus rendszerkockázati indikátoron belül az MNB lakásárrés mutató és a háztartások kockázatosabb pénzügyi eszközökbe, főként befektetési alapokba történő befektetéseit mérő indikátor mutat emelkedett kockázatot, míg a többi indikátor a kockázatok alacsony mértékét jelzik. Előretekintve a makrogazdasági környezet fokozatos javulása és a hitelezés élénkülése mellett a ciklikus rendszerkockázatok emelkedése valószínűsíthető.

2. ábra: A CRI alakulása

Megjegyzés: A CRI alapján szabály alapon megállapított CCyB-ráta, amitől az MNB a CRKT indikátorai és egyéb releváns tényezők figyelembevételével szükség esetén eltérhet. Az alsó és felső küszöbértékek a CRI értékeinek 7. és 9. decilisei. A jobb oldali gyertyaábra a CRI historikus eloszlásának minimum, maximum, interkvartilis és medián értékeit ábrázolja. Forrás: MNB.

Az MNB a ciklikus kockázatok összességében alacsony szintjére tekintettel a 2025. évi negyedéves rátadöntések során is a hazai kitettségeket célzó CCyB-ráta döntések fenntartásáról döntött, vagyis nem volt indokolt a pozitív neutrális rátamértéken felüli ráta megállapítása. Az MNB fenntartotta a hazai CCyB-ráta 2024. július 1-jétől alkalmazandó 0,5 százalékos szintjét, illetve megerősítette a 2025. július 1-jétől a semleges kockázati környezetben 1 százalékos CCyB-ráta alkalmazásáról szóló döntését, amelyet 2026. október 1-jétől továbbra is fenntart.  

Az emelkedett pénzügyi stabilitási kockázatokra tekintettel a legtöbb EGT országban a makroprudenciális tőkepufferek növelése zajlik. A hazai, 2025. július 1-jétől alkalmazandó 1 százalékos CCyB-ráta nemzetközi összevetésben átlagosnak tekinthető. 2025. június végéig 25 EGT országban jelentettek már be pozitív CCyB-rátát. 5 EGT országban a CCyB-ráta továbbra is 0 százalék, ugyanakkor a KKE régióban már minden ország pozitív CCyB-rátát állapított meg (3. ábra). Jelenleg 17 EGT ország alkalmaz vagy tervez bevezetni a helyi kitettségek vonatkozásában pozitív neutrális CCyB keretrendszert 0,5 és 2,5 százalék közötti rátákkal, régiónkban azonban leggyakrabban 1 százalékos pozitív neutrális ráta alkalmazandó. A helyi kitettségekre vonatkozó 0 százalékos CCyB-rátát 5 ország alkalmaz, főként a csökkenő ciklikus kockázatokra, valamint a hitel/GDP-rések negatív értékeire hivatkozva, miközben több országban ezek közül a teljes kitettségértékre vonatkozó rendszerkockázati tőkepuffert (SyRB) alkalmaznak. 

3. ábra: Az EGT országok ezen országokban lévő kitettségekre vonatkozó CCyB követelményei (2025. június)

Megjegyzés: Bejelentett, de nem minden esetben hatályos pufferek. A feltüntetett CCyB-ráták az adott országbeli kitettségekre vonatkoznak. *A pozitív neutrális CCyB-rátának tekinthető keretrendszert alkalmazó országok. Forrás: ESRB, nemzeti hatóságok honlapjai.

A hazai intézmények konszolidált CCyB követelményének jelentős részét az egyéb országok által előírt CCyB követelmény teszi ki. Az intézményspecifikus CCyB-ráta azon ráták súlyozott átlaga, amelyek a hitelintézet jelentős hitelkockázati kitettségeihez kapcsolódó fél földrajzi elhelyezkedése alapján alkalmazandóak. A hazai bankcsoportok, azon belül is a hazai anyavállalati vezetéssel működő hitelintézetek, nemcsak Magyarországon, hanem EU-s és harmadik országokban is végeznek határon átívelő és leánybankokon keresztüli tevékenységeket. Nemcsak egyre több EU-s, de a hazai bankrendszer számára jelentős harmadik országok közül is növekvő számú országban van pozitív CCyB-ráta érvényben, ezért a hazai bankrendszerben megképzett CCyB jelentősebb hányadát (2025. június 30-ig annak közel 64 százalékát) is külföldi kitettségekkel összefüggésben kellett megképezni a hazai bankoknak. A teljes megképzett bankrendszeri CCyB 2023-tól kezdett érdemben növekedni a hazai tekintetben jelentős EU-s kitettségekre vonatkozó tőkekövetelmények azóta is tartó folyamatos növekedésével, amihez 2024. július 1-jétől a hazai kitettségekre vonatkozó 0,5 százalékos, majd 2025. július 1-jétől az 

1 százalékos pozitív neutrális CCyB-ráta elvárás kapcsolódott (4. ábra). Az 1 százalékos hazai CCyB elvárást figyelembe véve és nem számolva a nem hazai ráták esetleges növekedésével, már a teljes CCyB közel fele-fele arányban oszlik meg a hazai és nem hazai kitettségekből eredő CCyB követelmény között. Ugyanakkor a hazai és külföldi kitettségek fajlagos CCyB terhelése még a hazai CCyB ráta alkalmazását követően is kisebb a hazai kitettségek vonatkozásában (0,82 százalék az 1,07 százalékhoz képest). A belföldi és külföldi kitettségek közötti fajlagos tőkekövetelmény-különbség miatti alkalmazkodásra való ösztönző erő így csökken, bár nem zárja ki az egyes akár jelentősebb alkalmazandó CCyB-ráta eltérést mutató országok relációjában esetlegesen – egyelőre nem jellemző –  lassú portfólió-átrendeződést.

4. ábra: A hazai és nem hazai CCyB alakulása

Megjegyzés: 2025. július 1-jétől csak a magyar ráta növekedésével, más országok rátáinak esetleges várható változásával nem számolva. A hazai alkalmazandó CCyB-ráta (1 százalék), valamint a TREA arányos hazai CCyB-ráta különbözetét az adja, hogy az intézményspecifikus CCyB ráták kiszámításánál az egyes országkitettségekhez kapcsolódó CCyB-rátákat nem a TREA, hanem a CCyB-ráta számításnál figyelembe veendő, alapvetően hitelkockázati kitettségekkel kell súlyozni, így az eltérést a TREA és ezen hitelkockázati kitettségek közötti eltérő megoszlás magyarázza. Forrás: MNB.

A jelenlegi erős banki tőkehelyzet és jövedelmezőség mellett a magasabb tőkepuffer előírása nem rontja az intézmények hitelezési képességét. 2025. június 30-i tőkehelyzet alapján és figyelembe véve a hazai CCyB-ráta 0,5-ről 1 százalékra növekedését 2025. július 1-jével, valamint minden egyéb tényező változatlanságát feltételezve a még nem tőkésített évközi nyereséggel együtt érdemi, mintegy 2600 milliárd forint szabad tőke áll a bankok rendelkezésre szektorszinten (5. ábra). Ennek teljes felhasználása mintegy 33 ezer milliárd forint háztartási és vállalati hitelállomány kihelyezését teheti lehetővé az egyedi banki háztartási és vállalati kitettség-arány és átlagos kockázati súly rögzítésével, valamint a szabad puffer felhasználásával elérhető TREA növekménnyel számolva. A 2025. július 1-jétől érvényes 1 százalékos, 0,5 százalékponttal magasabb CCyB-ráta mintegy 115 milliárd forint addicionális tőkekövetelményt jelenthet, amelynek a kamatnövelő hatása egy jelzáloghitel esetén 35 százalékos kedvezményes kockázati súllyal és 12 százalékos tőkeköltséggel számolva elhanyagolható, átlagosan nagyságrendileg 0,04 százalékpont körül alakulhat.

5. ábra: A makroprudenciális tőkekövetelmények és a tőkehelyzet alakulása

Megjegyzés: Becslés kizárólag a kombinált pufferek változására fókuszálva, figyelmen kívül hagyva az egyéb, a szabad puffereket érintő további felügyeleti tőkekövetelményeket (pl. Pillér 2 tőke esetleges változása, P2G stb.) és az MREL követelményt, valamint a hitelezés és a jövedelmezőség várható változását is. Figyelembe nem vett eredmény: az évközi vagy év végi nyereség figyelembe nem vehető része. Forrás: MNB.

A háztartások túlzott eladósodása az elmúlt évben a fokozódó hitelezési aktivitás mellett sem azonosítható. Az új lakáshitel-kihelyezések esetén azonban a tartós lakáspiaci áremelkedéssel összefüggésben a hitelfelvevők jövedelmi megterheltségének növekedése látható. Az Otthon Start Program a lakossági hitelkeresletet és a hitelezés dinamikáját tovább erősítheti, ami kiemelt monitoringot igényel. Az emelkedett ingatlanpiaci kockázatokat az MNB egy átfogó szabályozói csomag elfogadása útján mérsékli. Ennek részeként 2026. január 1-jétől módosulnak az adósságfék rendeletben megállapított nominális küszöbök, 2025. szeptembertől pedig már hatályba lépett a hitelezési folyamatok gördülékenysége érdekében az elsőlakás-vásárlók hitelfedezeti mutató korlátjára vonatkozó elvárásrendszer módosítása. 

2025 első félévében a lakossági hitelkihelyezés dinamikus növekedése volt látható. A bankok ebben az időszakban 1648 milliárd forintnyi lakossági hitelt folyósítottak (6.ábra), ami az előző év azonos időszakához képest 33 százalékos növekedést jelent. Az év első felében a lakáscélú jelzáloghitel-kihelyezés meghaladta a 2022. évi azonos időszaki rekordszintet, 808 milliárd forint volument érve el, az előző év azonos időszakához képest 26 százalékos növekedést mutatva. A fogyasztási hitelezés ennél is jelentősebben, 41 százalékkal növekedett ugyanebben az időszakban. Ez utóbbiban a munkáshitel bevezetése is szerepet játszott, amely 107 milliárd forintos volument tett ki fél év alatt. A személyi kölcsönök 40 százalékos bővülést értek el, miközben a babaváró hitelek kihelyezése 13 százalékkal csökkent. A gyors hitelkiáramlás ellenére, 2020 első félévéhez képest, reál értelemben, az infláció hatásával korrigálva kevesebb mint 2 százalékkal nőtt a lakossági hitelkihelyezés volumene, így a hitelezés erős nominális növekedése önmagában nem jelent kockázatot.

6. ábra: Az új lakossági hitelkihelyezés alakulása hiteltípus szerint

Megjegyzés: Hitelintézeti szektor. Egyéni vállalkozói hitelek nélkül. Forrás: MNB

2025-ben a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) volumennel súlyozott átlaga emelkedett. A JTM limitek körül torlódó lakossági hitelvolumen fokozatosan emelkedik, különösen a lakáshitelek esetén. 2019-ben még a lakáshitel-kihelyezés mintegy 20 százalékát nyújtották a bankok magasnak tekinthető, 40 százalék feletti JTM mellett, 2025 első felében azonban ez az arány közel duplájára, 36 százalékra emelkedett (7. ábra). A volumen szerint fokozódó jövedelmi kifeszítettséget a tartós lakásár-emelkedés, valamint a normalizálódás ellenére továbbra is magas lakáshitel-kamatok okán növekvő törlesztési költségek magyarázzák. A folyamatot tovább erősíti, hogy a 600 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkező hitelfelvevőkre vonatkozó magasabb, 60 százalékos JTM limit az elmúlt évek gyors nominális béremelkedése okán egyre több adós számára válik elérhetővé (a JTM jövedelmi küszöbök effektivitását a 3.3. alfejezetben részletesen tárgyaljuk). A JTM kifeszítettségből eredő kockázatokat ugyanakkor mérsékli, hogy szerződésszám szerint a jövedelmi kifeszítettség enyhébb emelkedést mutat, vagyis a jövedelmileg kifeszített hitelek kockázata az ügyfelek szűkebb, gyakran átlagosnál kedvezőbb jövedelmi helyzetű és az átlagosnál magasabb hitelösszeget igénylők köréből ered. 

A fedezetek megterheltségének további emelkedése aktuálisan nem látható, de előretekintve növekedés valószínűsíthető. Az alacsonynak tekinthető önerővel, vagyis 70 százaléknál nagyobb hitelfedezeti mutatóval (HFM) nyújtott lakáshitelek új kihelyezésen belüli súlya 2025 első félévében a tavalyi értékhez hasonlóan 30 százalékot tett ki. Előretekintve ugyanakkor az alacsonyabb önerővel nyújtott hitelek az elsőlakás-vásárlók Otthon Start program miatt várhatóan növekvő piacra lépése útján növelhetik a fedezeti kifeszítettséget, így a lakáshitel-piaci folyamatok fokozott monitoringot indokolnak. 

7. ábra: Az új lakáshitel-kihelyezés alakulása az adósságfék limitek közelében való kihelyezés szerint

Megjegyzés: Volumen szerint. *A 40% feletti JTM-mel és 70% feletti HFM-mel nyújtott hitelek között átfedés lehetséges. Forrás: MNB

Összességében a lakossági hitelkihelyezés aktuálisan egészséges szerkezetben, az adósságfék-szabályoknak megfelelve, forintban denominálva, hosszabb időszakra rögzített kamatok mellett történik. A hitelfelvevők jövedelmi kifeszítettsége ugyanakkor fokozatosan és tartósan emelkedik. Emiatt az MNB az Otthon Start program jelentette potenciális hitelkereslet-növekedésre is tekintettel folyamatosan monitorozza a hitelezési folyamatok alakulását. 

Az MNB 2025. szeptemberben az emelkedett ingatlanpiaci kockázatokra tekintettel átfogó jelzáloghitel-piaci kockázatokat célzó javaslatcsomagot fogadott el, aminek keretében a JTM előíráshoz kapcsolódó nominális küszöbök növeléséről, valamint az elsőlakás-vásárlókra vonatkozó hitelfedezeti előírás finomhangolásáról döntött.

Az MNB 2024. január 1-jétől az elsőlakás-vásárlókra és 2025. január 1-jétől a zöld ingatlanok esetén alacsonyabb önerőelvárást, vagyis magasabb, 90 százalékos hitelfedezeti korlátot vezetett be. 2024-ben az elsőlakás-vásárlóknak, 80-90 százalék közötti HFM-mel nyújtott hitelek aránya a teljes lakáshitel-kihelyezés mintegy 4 százalékát tette ki, 1700 hitelügyletet jelentve, míg az elsőlakás-vásárlóknak nyújtott hitelek teljes száma becslésünk szerint 10 ezer darab körül alakulhatott. Így a magasabb HFM limitre jogosult elsőlakás-vásárlók 15-20 százaléka vehette fel lakáshitelét 20 százaléknál alacsonyabb önerővel. 2025 első felében a 80-90 százalék közötti HFM-mel nyújtott hitelek aránya valamivel több, mint 5 százalék (8. ábra bal panel), amit részben a 2025 elejétől a zöld hitelcélok esetén elérhetővé váló magasabb HFM limitek magyaráznak. A teljes kihelyezésen belül a 80 százalék feletti HFM-mel nyújtott hitelek nagyobb részét – mintegy 4,8 százalékot - elsőlakás-vásárlóknak nyújtották, amelyből 3,2 százalékpontot zöld hitelek tettek ki. Ugyanakkor 2025 első felében a nem elsőlakás-vásárló, 80 százalék feletti HFM limittel nyújtott zöld hitelek aránya a teljes lakáshitel-kibocsátáson belül elenyésző, mintegy 0,4 százalék volt (8. ábra jobb panel).

8. ábra: Az új lakáshitel-kihelyezések HFM szerinti volumen alapú megoszlása (bal panel), valamint elsőlakás-vásárlói és zöld státusz alapján 2025 első félévében (jobb panel)

Megjegyzés: A jobb panelen az Elsőlakás-vásárló, Zöld és Elsőlakás-vásárló-Zöld kategóriák a kedvezményt kihasználó adósokat mutatják. Forrás: MNB.

Az első másfél év adatai alapján az elsőlakás-vásárlói HFM előírás érdemben támogathatta a kevés önerővel, de megfelelő jövedelemmel bíró fiatal hitelfelvevőket a lakáscéljuk elérésében. Az elsőlakás-vásárlók jövedelmi kifeszítettsége kevésbé megterhelt, mint a nem elsőlakás-vásárló hitelfelvevőké, amit részben magyaráz, hogy az elsőlakás-vásárlók között nagyobb az aránya a korábbi hitellel nem rendelkező adósoknak (9. ábra jobb panel). Az alacsonyabb kamatoknak és így az elérhető magasabb hitelösszegnek köszönhetően az államilag kamattámogatott hitelek esetén magasabb a 80 százalék feletti HFM-et kihasználó elsőlakás-vásárlók aránya (22 százalék), mint a kamattámogatás nélküli hitelek esetén (12 százalék). A fedezeti kifeszítettség kapcsán érdemi földrajzi területi eltérések nem azonosíthatók.

Összességében tehát az adósok alacsonyabb jövedelmi kifeszítettsége, a teljes lakáshitel-kihelyezésen belüli korlátozott volumene, valamint az érintett ügyfelek feltételezhetően alacsonyabb hitelkockázata okán a bevezetett kedvezőbb elsőlakás-vásárlói HFM limit nem jár érdemben növekvő rendszerkockázattal.

9. ábra: Az új lakáshitel-kihelyezés alakulása szerződéskötéskori jövedelem (bal panel) és JTM szerint (jobb panel)

Megjegyzés: A 2024-2025 első féléves adatok. Forrás: MNB

A szeptemberben elindult Otthon Start Program tovább növelheti az alacsony önerővel nyújtott hitelek új kihelyezésen belüli arányát. Az Otthon Start Program kedvező kamatozása okán a jogosult hitelfelvevők esetén a felvett hitelösszeg jövedelmi helyzet és fedezet arányában való egyéni lehetőségekhez mért minél nagyobb arányú  kihasználása valószínűsíthető, ami a fedezeti megterheltség fokozódását, valamint a magas, 80-90 százalék közötti HFM-mel nyújtott hitelek arányának növekedését okozhatja. A folyamatok kockázatosságát ugyanakkor csökkenti a konstrukció piacihoz képest alacsonyabb és teljes futamidőn fix kamatozása, valamint az elsőlakás-vásárlók egyéb hitelfelvevőkhöz viszonyított alacsonyabb jövedelmi megterheltsége.

Az MNB a hitelezési folyamatok gördülékenységének támogatása okán 2025. szeptember 1-jén módosította az elsőlakás-vásárlókra vonatkozó magasabb HFM limit elérhetőségének feltételrendszerét. A módosítás alapján az MNB az elsőlakás-vásárlókra vonatkozó 90 százalékos hitelfedezeti mutató limit kapcsán előírt 41 éves korhatárt 2025. szeptember 2-tól hatályon kívül helyezte. A korlát eltörlése támogatja a hitelezési folyamatok gördülékenységét az átalakuló piaci környezetben, miközben nem jelent érdemben emelkedő kockázatokat, mivel a magasabb HFM limit lehetősége továbbra is az 50 százaléknál alacsonyabb tulajdoni részesedéssel rendelkező, otthonteremtési céllal, így magasabb hitelvisszafizetési hajlandósággal rendelkező ügyfelek számára lesz elérhető. A hitelezési folyamatok hatékonyságát erősíti, hogy a magasabb hitelfedezeti mutató limit igénybevételére jogosult elsőlakás-vásárló ügyfeleket 2025. decembertől jóval kisebb adminisztráció mellett, az ingatlannyilvántartásból való lekérdezés útján lesznek kötelesek azonosítani a hitelnyújtók.

Az elmúlt két év nominális béremelkedése okán, a JTM jövedelmi küszöb effektivitása csökken, ami a hitelezési kockázatok emelkedését okozhatja. Az 50 százalék feletti jövedelmi megterheltséget megengedő 600 ezer forinton meghatározott JTM jövedelmi küszöb előző felülvizsgálatára 2023. júliusban került sor. Az azóta eltelt több mint két év alatt a lakáshitel-felvevők átlagos jövedelme 746 ezer forintról 875 ezer forintra emelkedett. Ez idő alatt a 60 százalékos JTM limitre jogosult hitelfelvevők új kihelyezésen belüli aránya a 2023. évi 65 százalékról 2025 elejére 80 százalékra emelkedett. A magasabb JTM limitre jogosult hitelfelvevők arányának növekedését a limitek tényleges kihasználásának növekedése kísérte: az 50 százalék feletti JTM-mel nyújtott hitelkihelyezés aránya a 2023. évi 10 százalék körüli szintről 12 százalékra nőtt (10. ábra).

10. ábra: Az új lakáshitel-kihelyezés JTM jövedelem szerint idősorosan

Megjegyzés: Volumen szerint * 2025 első féléves adatok. Forrás: MNB

Az MNB a JTM előírás effektivitásának fenntartása érdekében a JTM jövedelmi küszöb emeléséről döntött. Az MNB az elmúlt években tapasztalható, és várhatóan előretekintve is fennmaradó dinamikus nominális béremelkedésre tekintettel 2026. január 1-jétől az aktuálisan 600 ezer forinton meghatározott JTM jövedelmi küszöb 800 ezer forintra való emeléséről döntött. A jövedelmi küszöbök emelését a nominális jövedelmek növekedése, valamint a hitelfelvevők fokozódó jövedelmi megterheltsége is indokolttá teszi. A JTM jövedelmi küszöb emelése a hitelpiacra gyakorolt érdemi negatív hatás nélkül, a túlzottan kockázatos hitelek visszatartása útján járul hozzá a túlzott eladósodottság kialakulásának megelőzéséhez.

Az önerő fedezetlen személyi hitelfelvétellel történő finanszírozásának érdemi növekedése nem látható. A lakáshitel-felvételt 180 nappal megelőző, nagy valószínűséggel az önerőt vagy a lakásvásárlás kapcsolódó költségeit finanszírozó személyi hitelfelvételek aránya 2020 második felétől stabilan a lakáshitel-kihelyezések 3-4 százalékában figyelhető meg (11. ábra). A csökkenést az MNB 2019-ben kiadott és azóta többször frissített, az intézmények önerőértékelésével kapcsolatos vezetői körlevél előírásai, a 2019-től elérhetővé vált babaváró kölcsönök, valamint a 2024. elejétől az elsőlakás-vásárló ügyfelek számára elérhetővé vált magasabb HFM limitek is támogatták.

11. ábra: Önerőpótlására használt személyi hitelfelvételek becsült alakulása

Megjegyzés: Azon lakáshitelek szerződésszám szerinti aránya az egyes HFM kategóriák szerinti folyósításon belül, amelyek szerződés kötése előtt legfeljebb 180 nappal a főadós személyi kölcsönt is felvett. Babaváró kölcsönök nélkül. Forrás: MNB

A lakáshitelek esetén a magas jövedelmi megterheltségű hitelfelvevők hosszabb futamidejű hitelek felé történő elmozdulásának stabilizálódása látható. A hitelfelvevők a magas törlesztőrészletekhez a futamidő hosszabbításával is alkalmazkodhatnak. A jövedelmileg kifeszített, 40 százaléknál magasabb JTM értékkel nyújtott lakáshitelek és az ennél alacsonyabb JTM értékkel nyújtott lakáshitelek átlagos futamideje közötti különbség 2025 első felében a korábbi évekhez hasonlóan 3,5 év körül szóródik azzal, hogy a 15 évnél alacsonyabb futamidővel nyújtott hitelek aránya a 40 százalék feletti JTM-mel nyújtott hitelek esetén kissé csökkent (12. ábra). Az átlagos futamidő azonban még a jövedelmileg kifeszítettebb hitelekre jellemző 20,4 év esetén sem tekinthető nemzetközi összehasonlításban magasnak. A fogyasztási hitelek esetén jelentős futamidő-hosszabbítás nem volt látható.

12. ábra: A lakáshitelek szerződéskötéskori futamidejének alakulása JTM kifeszítettség szerint

Megjegyzés: 2025 esetén első féléves adatok. Csak lakásépítési és vásárlási hitelek, felújítási és bővítési hitelcélok nélkül. A violin ábra az adatok eloszlását mutatja a futamidő mentén, a gyertya ábra pedig az interkvartilis (IQR) terjedelmet, valamint a másfélszeres interkvartilis értékeket. Forrás: MNB.

A bankrendszer rövid lejáratú likviditást szabályozási oldalról biztosító LCR szintje az elmúlt évben stabilan magas, bár kis mértékben csökkenő likvid eszköz többletet mutatott. A szektorszintű LCR elmúlt éves alakulásában továbbra is a likvid eszközállomány csökkenésének és annak belső átrendeződésének volt döntő szerepe, azon belül is a jegybanki tartalékszámlán lévő banki likviditásnak az állampapírok növekedésének mértékét meghaladó csökkenése miatt. A nettó stabil forrásellátottsági ráta (NSFR) követelményt jelentős, a hitelállomány növekedésével összefüggően kis mértékben csökkenő stabil forrás többlettel teljesíti a bankrendszer. A stabil források szerkezete kedvező, elsősorban tőkejellegű források és lakossági betétek jelentős arányával jellemezhető. 

A bankrendszer rövid lejáratú likviditást szabályozási oldalról biztosító LCR szintje az elmúlt évben stabilan magas, bár kis mértékben csökkenő likvid eszköz többletet mutatott. Az egyedi megfelelésen számított szektorszintű LCR az elmúlt évben tapasztalható kis mértékű lemorzsolódást követően még mindig magas, 166 százalékos szinten állt 2025. június 30-i adatok szerint ((13. ábra). A konszolidált bankrendszeri LCR ugyanezen időszakban 189 százalék volt. A 2024. második és 2025. első félévét lefedő egy éves időszakban az egyedi bankok mindegyike 130 százalék, konszolidált megfelelést tekintve pedig 140 százalék feletti LCR szinteket teljesített, jellemzően némileg csökkenő, elsősorban a lejáró hosszú fedezett MNB hitelekkel összefüggésben. Bár a szabályozói elvárásoknak minden bank megfelel, a bankrendszeri likviditás nem egyenletesen oszlik meg az intézmények között, ami egyes esetekben aktívabb likviditásmenedzsmentet tesz szükségessé. A bankrendszer számára mintegy 7400 milliárd forint likvid eszköz többlet áll rendelkezésre a 100 százalékos minimum elváráson felül. Az MNB likviditási stresszteszt eredményei alapján a hazai bankszektor likviditási többlete még egy súlyos stressz esetén is elegendő fedezetet nyújtana a szabályozói követelmények teljesítéséhez 2.

13. ábra: Az intézmények LCR-megfelelésének alakulása

Megjegyzés: Az ábrán az első és kilencedik decilist, az első és harmadik kvartilist, valamint az átlagot ábrázoltuk, egyedi szintű megfelelési kötelezettség alapján számolva. Jelzálog-hitelintézetek és lakás-takarékpénztárak nélkül. Forrás: MNB.

Az LCR alakulását és annak hosszú távú szerkezetváltozását meghatározó tényezőkben, elsősorban a likvid eszközök vonatkozásában láthatóak nagyobb változások. A likvid eszközök szintbeli csökkenését és szerkezeti átrendeződését a bankrendszer által saját számlán tartott jegybanki diszkontkötvény-állomány csökkenése (központi banki eszközök), a jegybanki tartalékszámlán tartott banki likviditás mérséklődése (lehívható központi banki tartalékok) és az MNB fedezetképes állampapír-állomány ezt meg nem haladó növekedése (központi kormányzati eszközök) párhuzamosan alakították az elmúlt időszakban. Ez utóbbi változásnak érdemi ösztönzést adhatott a banki extraprofitadó optimalizálása, többek között a sajátszámlás jegybanki diszkontkötvény állományok visszaesését eredményezve (14. ábra).

14. ábra: Az LCR szerinti likvid eszközök és nettó kiáramlások alakulása

Megjegyzés: Egyedi szintű megfelelési kötelezettség alapján számolt likvid eszközök. Jelzálog-hitelintézetek és lakás-takarékpénztárak nélkül. Forrás: MNB.

Az MNB 2023. évi felügyeleti hatáskörben előírt LCR-t érintő likviditási többletkövetelményeit is megfelelően teljesítik a bankok. Az MNB 2023. augusztusi vezetői körlevelében az LCR vonatkozásában megfogalmazott extra felügyeleti követelményei, így 140 százalékos LCR megfelelésre, a szigorúbb likviditási menedzsmentre, valamint főleg a betétkoncentrációval összefüggő 2. pilléres likviditási pufferkövetelményekre vonatkozó elvárások továbbra is hatályosak. Ez utóbbi addicionális, a nagybetétek kockázataival összefüggésben elszámolandó többlet kiáramlás miatti extra likvid eszköz elvárás nyomán 2025. június 30-ára az egyedi bankok 60 százalékának köszönhetően mintegy 1200 milliárd forintnyi többlet likvid eszköz igény jelentkezett, átlagosan az összes 1. pilléres kiáramlás 8,5 százalékát elérő mértékben. A követelmény továbbra is jellemzően a kisebb bankok számára jelentett érdemi terhet, de több nagybank is 10 százalékot meghaladó többletkiáramlást volt kénytelen elkönyvelni. A 2. pilléres többletkövetelmény figyelembevételével összességében mintegy 16 százalékponttal alacsonyabb szektorszintű LCR adódik. Ugyanakkor, a 2. pilléres kiegészítéssel számolt LCR mutató vonatkozásában elégséges a 100 százalékos szintnek megfelelni (15. ábra).

15. ábra: Szektorszintű LCR szintek alakulása a 2. pilléres többletkövetelménnyel

Megjegyzés: Egyedi megfelelés szerint számolt szektorátlagok. Forrás: MNB.

A likviditás szintjét és szerkezetét több tényező is befolyásolhatja rövid és hosszabb távon, de nem várható a jelentős likviditási többletek érdemi csökkenése. A kötelező tartalékráta 10 százalékról 8 százalékra csökkentéséről hozott 2025. júliusi MNB döntés tovább támogathatja a likvid eszközök szerkezetét és szintjét meghatározó átrendeződést, bár összességében LCR-semlegesnek tekinthető. Emellett a jegybanki hosszú fedezett hitelek kifutása is elindult 2025 márciusától, aminek likviditási, illetve LCR hatása attól függően lehet negatívabb, hogy a törlesztés miatti azonnali likviditáscsökkenést mennyiben ellensúlyozza a fedezetből kikerülő eszközök (főleg állampapírok) likvid eszközzé alakulása. Az adatok azt mutatták, hogy több nagybanknál nem nagyon, vagy alig volt már ténylegesen megterhelt állampapír, így az MNB hitelek visszafizetése inkább csökkentette az LCR mutatót. Hosszabb távon pedig az önkormányzati betétek 2025. októbertől több lépcsőben MÁK számlára utalása hozhat szerkezeti változásokat és mérsékelt likviditáscsökkenést a szektorban.

A hosszú távú stabil finanszírozást megkövetelő EU szintű NSFR-követelmény a bankrendszerben jelentős, bár kissé csökkenő többlettel teljesül. A 100 százalékos elvárt szintet a bankok az elmúlt évben egyedi megfeleléssel kalkulálva szektorszinten kis mértékben csökkenve 2025. június 30-i adatokon 132 százalékon teljesítették, ahogy konszolidált megfelelésen vizsgálva is mérsékelt csökkenés látható. A szektorszintű stabil forrás többlet ennek megfelelően egy év alatt 6 százalékkal mérséklődve 11 650 milliárd forintot tett ki 2025. június végén, a hitelezés felfutásával összefüggően növekvő stabil forrás igény miatt. A nagybankok túlnyomó többsége a bőven biztonságos, a minimum elvárt pufferszintet meghaladó 15 százalékpontos, konszolidált megfelelésen véve 29 százalékpontos többlet stabil finanszírozással rendelkezett (16. ábra).

16. ábra: Az intézmények NSFR-mutatójának alakulása

Megjegyzés: Alsó és felső decilis (függőleges vonalak), alsó és felső kvartilis (világoskék oszlopok), valamint középértékek (átlag és medián), egyedi megfelelés alapján. Az NSFR 2021. június 28-tól lépett hatályba, előtte becsült adatok (satírozott terület). Forrás: MNB.

A szektorszintű NSFR kismértékű csökkenése az eszközoldali változásokkal összefüggő, hitelezésnövekedésre visszavezethető stabil forrás igény növekedéssel függ össze. A szektor stabil forrás igényének 2 százalékos növekedése változatlan nettó stabil forrás állomány mellett következett be. A stabil forrás igényt meghatározó bruttó eszközoldal növekedése is meghaladta a bruttó forrásoldal növekedésének mértékét. Eszközoldalon a hitelállomány, valamint az alacsony stabil forrás igényt támasztó likvid eszközök növekedése voltak meghatározóak. Forrásoldalon elsősorban a lakossági betétállomány, másodsorban pedig a tőketípusú források növekedéséből fakadó stabil forrás növekmény volt döntő, bőven meghaladva a pénzügyi ügyfelektől származó források csökkenését. Összességében mind a stabil forrás igényt meghatározó eszközök átlagos kockázati súlya, mind a stabil források átlagos stabilitási faktora nagyjából azonos mértékben csökkent a vizsgált egy évben. 

A két bázeli típusú finanszírozási követelmény, az LCR és NSFR tekintetében a hazai bankrendszer helyzete EU-s összevetésben is jónak mondható. Konszolidált szintű megfelelést tekintve az elérhető 2025. második negyedév végi EU szintű adatokkal való összevetésben elmondható, hogy az ugyanazon időszakra vonatkozó hazai LCR (191 százalék) és az NSFR szint (147 százalék) is érdemben az EU átlaga felett tartózkodik és magasabb a legtöbb visegrádi államhoz képest is (17. ábra). A hazai bankok EBA által számított nem pénzügyi vállalatokra és háztártásokra vonatkozó hitel-betét mutatója (80,6 százalék) mint általános finanszírozási kockázati mérőszám messze az EU átlaga (106,4 százalék) alatt van, ami jelentős szabad hitelezési kapacitást feltételez.

17. ábra: A hazai bankrendszer LCR és NSFR megfelelése EU-s összevetésben

Megjegyzés: konszolidált megfelelésen vett, szűkített banki bázison vett megfelelések Magyarország kivételével, amelynek adatai a teljes szektorra vonatkoznak. PT, SI, CY, MT és LT esetében a 250 százalék feletti LCR átlagokat nem ábrázoltuk az összehasonlíthatóság érdekében. LCR szintek szerint sorba rendezett adatok. Forrás: EBA Risk Dashboard, MNB.

A bankrendszer mérlegfőösszeg-arányos rövid külső adóssága és ezzel összefüggő külső sérülékenysége historikus összevetésben továbbra is alacsony. A bázeli előírások által nem, vagy csak áttételesen kezelt finanszírozási kockázatokat célzó nemzeti makroprudenciális előírásokat a bankok biztonságos pufferekkel, egészséges finanszírozási szerkezetben teljesítik. A rövid külső sérülékenységet csökkentő finanszírozási eszköztáron az MNB az elmúlt évben nem változtatott. 

A bankrendszer rövid külső adóssággal összefüggő rendszerszintű sérülékenysége továbbra is historikusan mérsékelt. A bankrendszer euróban vett rövid lejáratú külföldi adósságállománya 2025. második negyedévének végére elérte a 2007-es szintet. Ugyanakkor mindez a bankrendszeri mérlegfőösszegre, vagy akár a GDP-re vetítve csak kis mértékű növekedéssel járt. 2025. második negyedévének végén a hazai bankrendszer hátralévő lejárat szerinti rövid külső adóssága előzetes számok alapján 9,9 milliárd eurót, a bankrendszer mérlegfőösszegének 5,0 százalékát tette ki, minimálisan még csökkenve is az előző év azonos időszakához képest. Ez bár a historikus minimumhoz képest mintegy 2 százalékponttal magasabb érték, a 2010-ben tapasztalt maximumtól jócskán elmarad (18. ábra). A rövid külső adósság a bankokat tekintve továbbra is koncentrált, az érintett néhány bankcsoport kevésbé kockázatosnak mondható csoporton belüli ügyleteivel összefüggően pedig volatilis.

18. ábra: A bankrendszer rövid külső adósságállományának alakulása

Megjegyzés: RKA – rövid külső adósság, GDP – bruttó nemzeti termék, MF – mérlegfőösszeg, RES – nemzetközi tartalék. Hitelintézeti szektor, MFB és KELER adataival együtt. Historikus minimumok 1998 első negyedévétől számítva. 2025. második negyedév végi adatok nem fizetési mérleg adatszolgáltatásokból becsült értékek. Forrás: MNB.

A makroprudenciális politika külső, devizális és bankközi finanszírozási rendszerkockázatokat célzó követelményeit a bankszektor biztonságos pufferekkel teljesíti. Az EU-szintű bázeli likviditási-finanszírozási követelményeket (LCR, NSFR) az országspecifikus kockázati sajátosságok miatt kiegészítő, hazai hatáskörben alkalmazott szabályozási elvárások tekintetében a bankoknak jelentős mozgástere van a hitelezésre, valamint az esetleges finanszírozási sokkok kezelésére is (19. ábra). A jelentős, rövid és hosszabb távú visszatekintésben is stabil pufferek a korábbi pénzügyi válság által jelentett kihívásokhoz hasonló finanszírozási problémák valószínűségét minimális szinten tartják.

19. ábra: A hazai külső sérülékenységet mérséklő finanszírozási előírásoknak való megfelelés

Megjegyzés: 2025. június 30-i adatok alapján. A kék téglalap szélei az alsó-felső kvartilisek, a sötétkék vonal végei az eloszlás 10. és 90. percentilisei. Forrás: MNB.

A bankrendszer jelentős, a devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) és a devizaegyensúly mutató (DEM) szabályozások szempontjából biztonságos és kedvező szerkezetű stabil devizaforrás többlettel működik. A szektorszintű DMM az elmúlt évben is historikusan magas volt, és 2025. június végén 172 százalékot ért el mintegy 6500 milliárd forint stabil forrás többlettel. Stabilizálódott a devizaforrás-többlet mérlegfőösszeg arányos mértéke is és a DEM 2025. június végén -7 százalékon állt, bőven a megengedett 15 és -30 százalékos limitek közötti tartományban. A megfigyelt időszak végén a bankrendszerben 4900 milliárd forint mérlegen belüli devizaforrás többlet mutatkozott. Mind a DMM, mind a DEM alakulása tehát a bankrendszer stabil finanszírozási folyamataira utalnak.

A DMM-ben számba vett növekvő stabil devizaforrás igény (finanszírozandó devizaeszköz) és a még jobban emelkedő stabil devizaforrások belső szerkezetében is a negyedéves ingadozások ellenére alapvetően stabilitás látható. Forrásoldalon nőtt az ügyfélbetétek, azon belül pedig elsősorban a KKV-ken kívüli nem pénzügyi vállalati betétek és a rövid lejáratú nem banki, nagyrészt befektetési alapokhoz köthető pénzügyi vállalati betétek volumene és stabil források közötti aránya is. Kis mértékben, ezzel összefüggésben csökkent az éven túli devizaforrások aránya. Eszközoldalon érdemben nőtt a vállalati devizális garanciák és hitelkeretek, a likvid eszközök állománya és aránya is, amelynek DMM-beli hatása azonban 0 vagy alacsony beszámítási súlyok nyomán mérsékelt, vagyis nem vagy alig mozgatták a stabil forrás igényt. (20. ábra).

20. ábra: Stabil deviza finanszírozást igénylő és biztosító eszköz- és forráscsoportok, illetve finanszírozási mutatók alakulása

Megjegyzés: A DMM súlyozatlan tételei alapján. 2020. március és szeptember között átmeneti szigorítás volt érvényben a DMM-ben és a DEM-ben. E: eszköz, F: forrás. Forrás: MNB.

A mérlegen belüli nyitott pozícióval összefüggésben a bankrendszernek mérlegen kívüli, FX-swap piaci nettó forintforrás szerző kitettsége van (21. ábra). A swap piaci kitettségekkel összefüggő piaci, partner és likviditási rendszerkockázatok kezelhető mértékűek. Az FX-swap piaci forgalom (piacméret), bár volumenét tekintve historikusan magas, mérlegfőösszeg arányosan azonban kifejezetten alacsony. Forintszerző oldalon az MNB FX swap facilitása továbbra is biztonságot jelent.

21. ábra: Mérlegen belüli FX pozíció és swap aggregátumok alakulása

Megjegyzés: Negatív FX-swap pozíció forintszerző devizanyújtó FX-swap pozíciót takar. Forrás: MNB.

A kockázatosabb pénzügyi vállalati forrásokra való szektorszintű ráutaltság stabilan alacsony, jelentősen a bankközi finanszírozási mutató (BFM) szabályozás által megengedett 30 százalékos maximum alatt van. 2025. második negyedévének végén a szektorszintű átlag 10 százalékot tett ki, lényegében változatlanul alacsony szintet mutatva az előző év azonos időszakához képest. (22. ábra). A bankok többsége, köztük a nagybankok is, az előírást jelentős pufferekkel teljesítik. Továbbra is a leginkább magas és volatilis mutatókkal a koncentrált csoporton belüli és kívüli ügyletek miatt a nagyobb fióktelepek működnek kisebb szabad mozgástérrel, egy nagyobb külföldi tulajdonú, bankközi forrásait tekintve kizárólag rövid lejáratú forrásokra támaszkodó bankcsoport kivételével. Az elmúlt évben nőtt a pénzügyi vállalati forrásokon belül a BFM által célzott kockázatosabb források aránya, vagyis szűkült a kevésbé kockázatos, mentesített speciális források aránya. A BFM által számba vett forrásokon belül pedig nőtt a volatilisebb rövid lejáratú, azon belül pedig mind a forintban, mind a devizában lévő kitettségek aránya, ami a magasabb súlyok miatt meg is mutatkozott a szektorszintű mutató emelkedésében. A pénzügyi vállalati forrásokra való ráutaltság azonban a kisebb, kedvezőtlennek mondható belső szerkezeti elmozdulás ellenére és tekintettel a piaci források magasabb arányára is nem mutat érdemi sérülékenységnövekedést az összes pénzügyi vállalati forrásnak a relatív alacsony szintje miatt.

22. ábra: A bankrendszer BFM által célzott pénzügyi vállalati forrásainak alakulása

Megjegyzés: Bruttó súlyozatlan pénzügyi vállalatoktól származó források. Bruttó BFM a súlyozatlan BFM által célzott pénzügyi vállalati források az összes forrásra vetítve. Mentesített források: jelzáloghitel fedezetű forrás, speciális intézménytől (MFB, MNB stb.) kapott hitel, hitelintézet külföldi fióktelepétől származó forrás, kibocsátáskor 2 évet meghaladó lejárattal rendelkező kötvény, margin számlák egyenlege, járulékos tőkeelemek állománya, csoporthoz tartozó hitelintézetektől (nem anyavállalattól) kapott források, a pénzügyi derivatívák valós mérlegen belüli forrásoldali értéke. Forrás: MNB.

A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) szabályozásnak a bankok biztonságos pufferekkel felelnek meg. Az elmúlt évben bár mérsékelten, de tovább nőtt a hazai kibocsátású jelzáloglevél-állomány. A zöld jelzáloglevél-állomány aránya a volumenbeli növekedés ellenére mérsékelten csökkent, illetve az újabb jelentős külföldi deviza jelzáloglevél-kibocsátás miatt a deviza állomány aránya érdemben nőtt, ami a tulajdonosi diverzifikáció támogatása útján mérsékli a potenciális koncentrációs kockázatokat. Az MNB a kedvezőtlen jelzáloglevél-piaci körülményekre tekintettel korábban több szigorító lépést is elhalasztott, sőt célzott lépéseket tett. Az Otthon Start programmal összefüggően jelentősen növekvő lakáshitelezés miatt azonban érdemi jelzáloglevél állomány növekedés várható. Erre is reagálva az MNB a jelzáloghitelek stabil finanszírozását biztosító előírás erősítéséről is döntött.

A JMM-szabályozás a jegybanki jelzáloglevél-vásárlási programokkal együtt az elmúlt közel 10 év alatt hozzájárult a bankrendszeri mérleg lejárati struktúrájának javításához, és ezzel a pénzügyi stabilitás erősítéséhez, illetve a hazai jelzáloglevél-piac fejlesztésében is sikereket ért el. A piacon 3 helyett 5 szakosított bank, jelzálogbankok végeznek jelzáloglevél kibocsátást és nyújtanak refinanszírozási szolgáltatást. Megduplázódott a jelzáloglevél-állomány, hiszen a 2015-ös mintegy 1000 milliárd forintos szintről 2025. június 30-ára 2345 milliárd forintra nőtt az állomány (23. ábra). Ez oda vezetett, hogy a jelzáloglevél-állomány a teljes lakossági jelzáloghitel-állományra vetítve az elmúlt majdnem egy évtizedben megduplázódott és 2025. második negyedévének végén elérte a 35 százalékot.

23. ábra: A jelzáloglevelek és jelzáloghitelek állományának alakulása

Megjegyzés: Jelzáloghitelre vetített jelzáloglevél állomány a névértékes adatokon vett jelzáloglevél állománnyal számolva, súlyozatlan nevezőt és számlálót véve. Forrás: MNB.

A JMM követelményt a bankok és a szektor egésze jelentős pufferek mellett teljesítik. A JMM bankrendszeri átlaga 2025. június 30-án 31,7 százalékon állt (24. ábra). A mutató 2025. március 31-én 5 éves mélypontjára, 28,5 százalékra csökkent, mert a bankok a bizonytalan feltételek és az érdemi forrástöbbletek miatt jellemzően kivártak a kibocsátásokkal még a jelentős lejáró állományok és a növekvő jelzáloghitel-állomány mellett is. Összességében azonban a tartós finanszírozási forma miatt ez egy kevésbé ingadozó, leginkább a hitelállományok alakulásától és a jelzáloglevelek (és a kapcsolódó refinanszírozás) lejáratától függő, jól tervezhető szabályozási követelmény. Ez lehetővé teszi, hogy a megfelelést biztosító jelzáloglevél kibocsátások, refinanszírozási kapcsolatok a lehető legjobb feltételek szerint és a legoptimálisabb időpontban történjenek meg.

24. ábra: A JMM-megfelelés alakulása

Megjegyzés: Az ábrán az első és kilencedik decilist, az első és harmadik kvartilist, valamint az átlagot ábrázoltuk. Forrás: MNB.

Az elmúlt egy évben a teljes, és azon belül a zöld és deviza jelzáloglevél állomány is növekedni tudott, ami kedvező irányba mozdította a tulajdonosi megoszlást is. A növekedést továbbra is főként a JMM szabályozás és a jegybanki jelzáloglevél-megújítási lehetőség támogatta. A teljes állomány 12,5 százaléka zöld forint jelzáloglevél és a júniusi második jelentős nem zöld deviza jelzáloglevél kibocsátás nyomán immár 17 százaléka deviza jelzáloglevél volt. Minden bank rendelkezik kibocsátott zöld jelzáloglevéllel, viszont deviza jelzálogleveleket eddig csak egyetlen bank bocsátott ki. Összességében az elmúlt évek fejleményei kedvezőek a jelzáloglevél-diverzifikáció és a szélesebb körű befektetői érdeklődés fenntartása szempontjából is (25. ábra).

25. ábra: A hazai jelzáloglevelek állományának alakulása devizanem és fenntarthatósági bontásban

Megjegyzés: Névértéken vett adatok alapján. Zöld deviza jelzáloglevelek egyelőre nincsenek a piacon. Forrás: MNB.

A tulajdonosi összetétel tekintetében továbbra is jelentős tér áll rendelkezésre a ténylegesen szektoron kívülről érkező, stabil források bevonására, de kedvezőnek értékelhető a hazai bankszektoron kívüli intézményi és külföldi piaci hányad növekedése. A bankok eszközoldalon továbbra is jelentős jelzáloglevél-állományokat tartanak. Egyrészt elég magas a saját kibocsátású értékpapírok csoporton belüli birtoklása, másrészt, más bankok jelzálogleveleinek eszközoldali tartása is jellemző. Az MNB tulajdoni hányada a több éve kizárólag jelzáloglevél-megújításra vonatkozó korlátozott, elmúlt évben sokszor ki nem használt eszközvásárlási program miatt 2022 óta megfeleződött. Ez a visszaszorulás kevésbé volt tetten érhető a zöld jelzáloglevél szegmensben (26. ábra). A devizajelzáloglevél-kibocsátásokhoz köthetően kiemelendő, hogy ezek JMM-ben való beszámíthatóságára lehetőséget adó szabályozásmódosítás céljával összhangban egyre nagyobb a külföldi tulajdoni hányad, amelyben már jelentős és diverzifikált, hazai bankcsoportokhoz nem kötődő külföldi banki és egyéb pénzügyi közvetítői befektetői összetétel valósult meg. 

26. ábra: Jelzáloglevél-állományok főbb tulajdonosi szektorok szerint bontva

Megjegyzés: Adatok névértéken. Belföldi intézményi befektetők: egyéb pénzügyi közvetítők, pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők, biztosítók és nyugdíjpénztárak. Belföldi egyéb befektetők: nem pénzügyi vállalatok, háztartások és háztartásokat segítő non-profit intézmények, államháztartás alszektorai.  Forrás: MNB

Változatlan szabályozás mellett is várható a jelzáloglevél-piac növekedése. 2025-2026-ban a korábbi évekhez képest kisebb jelzáloglevél-állományok járnak le: 2025-ben 269 milliárd forint és 2026-ban 98 milliárd forint. Ugyanakkor az erősödő jelzáloghitelezésre és különösen az Otthon Start programra tekintettel a jelzáloghitel-állomány jelentős, mértékét tekintve egyelőre bizonytalan nagyságrendű bővülésére lehet számítani. Emiatt jelentős kibocsátási szükségletek jelentkeznek: a jelenlegi JMM megfelelési szintek biztosításához 2025-2026-ban konzervatív várakozások szerint 500-700 milliárd forint, erősebb hitelkiáramlással számolva akár 900-1300 milliárd forint új jelzáloglevél jelenhet meg a piacon, attól függően, hogy a JMM-ben kedvezményes súllyal figyelembe vehető zöld, vagy pedig barna értékpapírokat bocsátanak ki a jelzálogbankok (27. ábra). A JMM 25 százalékos szabályozói elvárt minimumának teljesítéséhez azonban ezeknek mintegy a fele, vagy annál kevesebb is elegendő lehet, de az eltérő JMM többletek okán más bankok közötti eloszlásban.

27. ábra: 2025-2026-os kibocsátási szükségletek különböző JMM megfelelési célok és jelzáloglevél-típusok mellett eltérő hitelállomány növekedési feltételezések mellett

Megjegyzés: 2025. június 30-i JMM adatokból kiinduló becslés. JMM nevezőjében a hitelállományok 2025 második félévére és 2026 egészére vonatkozó Otthon Start hitelprogram hatásával is kalkuláló előrejelzett növekedését figyelembe véve. A kibocsátási szükségletnél a refinanszírozási kapcsolatokon keresztül más bankoknál jelentkező alkalmazkodási igényekkel is számoltunk. Forrás: MNB.

A felfutó jelzáloghitelezés, az MNB jelzáloglevél-piac fejlesztési céljai és a kapcsolódó rendszerkockázatok további csökkentése a szabályozás felülvizsgálatát indokolták. Az MNB a szabályozást rugalmasan, a pénzügyi stabilitási, a monetáris politikai, a piaci folyamatokra és az MNB piacfejlesztési céljaira is tekintettel működteti. A szabályozást és az annak való megfelelést befolyásoló fundamentumok változására tekintettel az MNB 2025. szeptemberben az előírás  felülvizsgálatának szükségességéről döntött. Ennek értelmében 2025. október végén az MNB módosította a vonatkozó rendeletet úgy, hogy 2026. október 1-jétől a korábban a koronavírus-járvánnyal összefüggésben felfüggesztett, a bankok közötti kereszttulajdonlás ellenösztönzésére irányuló előírás visszavezetésre kerül, az új JMM források esetén  elvárt lesz a szabályozott piaci forgalmazás, valamint megnyílik a nem jelzáloglevél típusú fedezett értékpapírok és értékpapírosított struktúrák JMM-ben való beszámíthatóságának lehetősége is. Ezen kívül a kisebb intézmények mentesítését biztosító, az éven túli jelzáloghitelállományra vonatkozó de minimis limitet is megemelte a jegybank. A módosítások megfelelő felkészülési időt biztosítanak a bankoknak a minimális teherrel járó alkalmazkodásra. 

Az MNB éves rendszeres felülvizsgálata a 2025-ös évre vonatkozóan az előző évekkel megegyező hét bankot minősítette újból hazai (ún. egyéb) rendszerszinten jelentős intézményeknek (Other Systemically Important Institutions – O-SII). Az elmúlt évben az O-SII bankok rendszerszintű jelentőségének és koncentrációjának viszonylag mérsékelt változása a pufferráták módosítását nem indokolta.

A 2024-es azonosítási eljárás eredményeképp a korábbi évekkel megegyező hét bankcsoport minősült 2025-től is egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetnek. Az MNB a Magyarországon székhellyel rendelkező, ún. egyéb rendszerszinten jelentős intézmények legutóbbi, 2024-es éves rendszeres azonosítása során a korábbi években is alkalmazott, uniós szinten harmonizált alapmutatókat és a hazai kiegészítő indikátorokat aggregáló rendszerszintű jelentőség mérést tekintette irányadónak. Ennek segítségével a 2023. december 31-i, auditált adatokat felhasználva felülvizsgálta a rendszerszintű jelentőséget reprezentáló O-SII pontszámokat, amelyek az előző évekhez hasonlóan hét bankcsoportnál haladták meg a rendszerszinten jelentőssé minősítéshez alkalmazott 275 bázispontos küszöbértéket (28. ábra).

28. ábra: A rendszerszinten jelentősnek minősített bankok pontszámainak komponensei és a végleges pufferrátáik

Megjegyzés: Az ábrázolt pontszámok a 2024-es felülvizsgálat eredményei. A vízszintes kék vonal jelöli az Európai Bankhatóság Iránymutatásában foglalt sztenderd 350 bázispontos, a vörös vonal pedig az Európai Bankhatóság iránymutatásában lehetővé tett módon 2020-ban 275 bázispontosra csökkentett hazai küszöbszintet, amelyek felett egy bank O-SII minősítést kaphat. Forrás: MNB

Az O-SII bankok összességének rendszerkockázati lábnyoma magas szinten stabilizálódott, növekedése megállt a 2025-re vonatkozó pontszámok alapján. A jelentős bankok teljes piaci koncentrációja lényegében nem változott a megelőző évben mért összpontszámhoz hasonlítva (összesen 8025 bázispont, ami kis mértékű, 62 bázispontos csökkenés az előző időszakhoz képest). A rendszerszintű jelentőséget mérő pontszámok eloszlása az előző évekhez hasonlóan nem mutat számottevő átrendeződést, stabilnak bizonyult (29. ábra). A pontszámok komponensei közül a reálgazdasági kapcsolatokat reprezentáló mutatók változására a korábbi évhez hasonlóan az OTP-csoport gyors növekedése gyakorolt számottevő hatást, míg a többi O-SII bank mérete, hitelnyújtó és betétgyűjtő tevékenységeik csak viszonylag kisebb ütemben bővültek vagy stagnáltak. A hazai piac lassabb bővülése mellett az OTP-csoport nemzetközi terjeszkedése is bővítette a bank O-SII pontszámának több komponensét is, a 2023-ban lezárult akvizíciók és az egyes további külföldi piacokon elért kiemelkedő növekedés hatása a csoport méretére lényegesen felülmúlta az ellentétes irányú külpiaci hatásokat (ilyen például a Banca Transilvania eladása, amely már megjelent a 2023 év végi adatokban is). A volatilisebb pénzügyi piaci és bankközi mutatók alakulása gyakran csak átmenetileg okoz kisebb mértékű elmozdulásokat a jelentőséget reprezentáló pontszámokban. Ugyanakkor az OTP-csoport külföldi bővülése további strukturális jellegű átalakulást indukálva ezen mutatókban is még erősebbé tette a csoport dominanciáját. A pénzügyi összekapcsoltság hálózatos indikátorokait jellemző lényeges változás 2023-ban a bankközi piac lecsökkent aktivitása volt a bankrendszer egészében. Míg az O-SII bankok egymás közötti ügyleteinek volumene jelentősen alacsonyabban alakult a korábbi évekhez képest, addig a bankközi piacon résztvevő legnagyobb fióktelepek fenntartották kiterjedtebb közvetítői szerepüket és növelték a részmutatóban jelentőségüket. A szintén rendszerszinten kritikusnak ítélt swappiaci hálózatban tipikusan a forint szerző oldalon bővült számottevőbben egyes O-SII bankok tranzakciós volumene, akár a nemzetközi csoporton belüli, akár csoporton kívüli pénzügyi kapcsolatok révén.

A bankoktól az O-SII puffer megfelelés 2025 második negyedévének végén 675 milliárd forint tőkét igényelt, ugyanakkor magas, közel 2218 milliárd forint szabad tőkepufferrel működtek, és a számottevő egyedi különbségek mellett is a legalacsonyabb szabad puffer-ráta elérte a 4,5 százalékot.

29. ábra: A rendszerszinten jelentősnek minősített bankok pontszámainak időbeli alakulása

Megjegyzés: Az évszámok a pontszámok érvényességi időszakát jelölik, a pontszámokat az érvényeség évét kettővel megelőző év dec. 31-i vonatkozású auditált adatszolgáltatásai alapján számolja az MNB. Forrás: MNB

Az intézmények nemteljesítő és tartósan átstrukturált projekthitel-kitettségeinek alacsony tőkekövetelmény-arányos szintje miatt a 2025. évi felülvizsgálat során egy bank esetén sem vált szükségessé a 2023. júniusban újraaktivált rendszerkockázati tőkepuffer (Systemic Risk Buffer – SyRB) követelmény előírása. Az MNB 2025. szeptemberben az emelkedett ingatlanpiaci kockázatokkal összefüggésben elfogadott csomag részeként az SyRB előretekintő, preventív jellegét erősítette. A jegybank az aktuális SyRB előírás helyébe két szektorális SyRB-t aktivál 1-1 százalékos ráta mértékkel a magyarországi ügyfelekkel szembeni hazai lakó- és kereskedelmi ingatlannal fedezett kitettségekre 2026. januártól. 

2023. júniusban az MNB a kereskedelmiingatlan-fedezetű, kiemelten a problémás projekthitelek kockázatait célzó rendszerkockázati tőkepuffer újbóli előírásáról döntött. A rátamegállapítás alapja az egyes intézmények potenciálisan kockázatos kereskedelmiingatlan-finanszírozási projekthitel-állományainak a bank méretét és kockázati profilját megragadó I. pilléres tőkekövetelményhez viszonyított aránya volt. Az arányszámtól (kalibrációs mutató) függően az alkalmazandó SyRB-ráta a kalibrációs mutató 30, 60, illetve 90 százalékos értéke felett 1, 1,5 vagy 2 százalékos értéken kerülhetett meghatározásra. A 2024. július 1-jétől hatályos SyRB-ráták megállapítása során, a 2024. március 31-i adatok alapján az SyRB előírása egy banknál sem volt indokolt.

Az MNB 2025-ben egy negyedévvel később vizsgálta felül az intézményspecifikus SyRB-ráták mértékét. Az MNB az SyRB-ráták 2025. évi felülvizsgálatát 2025. március 31-i adatok alapján 2025. július 1-jei hatályba lépéssel tervezte elvégezni. Az Európai Bankhatóság (EBA) döntése alapján azonban az SyRB rendszeres kalibrációjához és felülvizsgálatához szükséges, 2025. március 31-ére vonatkozó tőkemegfelelési adatokat a CRR3 implementációjával összefüggésben felmerült jelentős szabályozási változások miatt a bankok 2025. május 12-e helyett 2025. június 30-ig küldhetik be. Erre tekintettel az MNB az éves SyRB felülvizsgálatot 2025. második negyedéves adatok alapján, 2025. szeptember 30-ig végezte el.

A bankok 2025. június 30-án fennálló kereskedelmiingatlan-finanszírozási projekthitel-állománya és tőkehelyzete alapján egy bank esetén sem volt szükséges a hatályban lévő 0 százalékos SyRB-ráták módosítása. Az előző évhez képest a bankok problémás projekthitel-kitettségei mérséklődtek, így az SyRB-rátát meghatározó kalibrációs mutatójuk a legtöbb esetben tovább javult vagy nem változott (30. ábra). Az alacsony, jóval a 30 százalékos határérték alatt maradó kockázati szintek és az SyRB preventív jellege okán 2025. október 1-jétől egy bank esetén sem volt szükséges SyRB előírására. Az SyRB azonban az elmúlt időszakban is eredményes ösztönző eszköze volt egyes bankoknál a nem kívánt, esetleges tőkekövetelményt indokló nemteljesítő kitettségek mérlegből való kitisztításának.

30. ábra: Az SyRB-releváns kereskedelmi ingatlan projekthitel-kitettségek alakulása

Megjegyzés: 2023. júniusát megelőző adatok L70 szerinti, belföldi és külföldi kitettségekre vonatkozó, míg 2023. júniust követően HITREG szerinti tranzakció szintű adatok alapján. Ezért az adattartalmakat és kalibrációt érintő módosítások okán a különböző időszakok csak korlátozottan összehasonlíthatók. A problémás állomány aránya a problémás állomány és a teljes állomány hányadosa. Kizárólag az SyRB szempontjából releváns hitelcélok. Forrás: MNB.

A lakóingatlan-piacon emelkedett és várhatóan tovább emelkedő kockázatok azonosíthatók. A lakáspiac 2013. évi mélypontja óta a lakásárak országosan több mint négyszeresükre emelkedtek, ami várhatóan előretekintve is folytatódik. 2025 első negyedévében országosan 15,3 százalékot, Budapesten pedig 22,3 százalékot ért el az éves lakásár-dinamika, utóbbi esetében negyedéves alapon is rendkívül magas, 11,7 százalékos lakásáremelkedés valósult meg. A lakásár-emelkedés következtében 2025 első negyedévében az MNB becslése szerint országosan 16,3 százalékkal haladták meg a lakásárak a fundamentumok által indokolt szintet. A lakáspiaci túlfűtöttség növekedésének irányába mutatott, hogy a lakásárak a bérleti díjaknál, a jövedelmeknél és az építési költségeknél is gyorsabban emelkedtek 2024 folyamán. A fundamentumok által indokoltnál magasabb lakásárak rosszabb lakáspiaci elérhetőségben is megnyilvánulnak. A tartósan fennálló lakásár-emelkedés fokozódó lakáshitel-felvételhez és hitelpiaci kockázathoz vezethet. Előretekintve az Otthon Start Program várhatóan tovább fokozza a lakás- és hitelpiaci keresletet, ami a lakáskínálat megfelelő növekedése nélkül akár a lakásárak, illetve a túlértékeltség további növekedéséhez is vezethet.

1. táblázat: Főbb lakáspiaci kockázati mutatók alakulása a 2013. évi mélyponthoz képest

Megjegyzés: Az adósságfék előírások 2015. januárjától léptek hatályba, így azt megelőzően nem áll rendelkezésre JTM adat. Forrás: MNB

A kereskedelmiingatlan-piaci kockázatok stagnálnak, de továbbra is kiemelt figyelmet érdemelnek. A kereskedelmiingatlan-piac értékeltsége stabilizálódott, 2024. első negyedév óta az elvárt elsődleges hozamok stagnálnak, ugyanakkor a piac alacsony és koncentrált befektetési forgalma gátolja az értékeltség javulását. A mérsékelt befektetési kereslethez a külföldi befektetők alacsony érdeklődése és az irodapiaci kihasználatlansági ráta elmúlt 5 évben jellemző emelkedő tendenciája is hozzájárult. 2025. június végére az irodapiaci kihasználatlansági ráta éves összevetésben 1,1 százalékponttal 12,8 százalékra csökkent, az ipari-logisztikai szegmensben pedig 4,9 százalékponttal, 13,4 százalékra emelkedett. Az irodapiac kihasználatlansági rátájának 2025. első félévi csökkenése átmeneti fejlemény, mivel az időszakban kevés új irodaterületet adtak át. Előretekintve az átadni tervezett volumenek és a kereslet szintje alapján 2025-ben a budapesti irodák és ipari-logisztikai ingatlanok esetében is a kihasználatlansági ráta emelkedése irányába ható kockázatok mutatkoznak. A hitelintézetek projekthitel-állományának minősége kedvező, a portfólió nemteljesítési aránya 2025. március végén 3,5 százalékot tett ki, ami nem tér el érdemben a teljes vállalati hitelállomány NPL-rátájától, ugyanakkor a megnövekedett kockázatú (Stage 2 besorolású) projekthitelek arányában emelkedés történt az elmúlt egy évben, leginkább irodaházak és kiskereskedelmi ingatlanok projekthitelei esetében. A projekthitelek hitelfedezeti arányai (LTV) kedvezőek, az állomány 65 százaléka esetében a mutató nem haladja meg az 50 százalékot. Előretekintve ugyanakkor a továbbra is bizonytalan makrogazdasági kilátások, a közeljövőben piacra kerülő új kínálat, valamint a kereskedelmiingatlan-piacot érintő strukturális átalakulások folyományaként (pl. online vásárlások és a rugalmas irodabérletek iránti igény térnyerése, „rightsizing”, a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülése mind a bérlők, mind a befektetők döntéseinél) a kockázatok továbbra is figyelemmel követendők.

Az emelkedett lakáspiaci aktivitásra és a kereskedelmiingatlan-piacot övező kockázatokra tekintettel, a nemzetközi alkalmazási tapasztalatokat is figyelembe véve az MNB az SyRB átalakításáról és előretekintő, szektorális alkalmazásáról döntött (sectoral SyRB, sSyRB). A módosítás alapján a 2024. július 1-jétől aktivált keretrendszert hatályon kívül helyezi a jegybank, és 2026. január 1-jétől a Magyarországon lévő féllel szemben fennálló, belföldi elhelyezkedésű lakóingatlanra és kereskedelmi ingatlanra bejegyzett zálogjoggal fedezett kitettségekre két, egyaránt 1-1 százalékos sSyRB-t ír elő.

Az sSyRB alkalmazása lehetőséget teremt arra, hogy a pénzügyi rendszer stabilitását célzottan erősítse a jegybank azokban a szegmensekben, ahol a kockázatok különösen koncentráltak. Előnye, hogy a szabályozó rugalmasan reagálhat a szektorális túlzott hitelkiáramlásra, ezáltal mérsékelve a rendszerkockázatot. Ugyanakkor a bevezetés nehézségei közé tartozik a célzott szektorok pontos lehatárolása, a szektorok közötti átfedések kezelése, valamint a piaci szereplők alkalmazkodása, amely csökkentheti az intézkedés hatékonyságát. A reciprocitás kérdése különösen fontos nemzetközi bankcsoportok esetében: ha egy ország sSyRB-t vezet be, szükségessé válhat, hogy más országok is elismerjék és alkalmazzák azt saját bankjaikra, amelyek az érintett szektorban tevékenykednek határon átnyúlóan az érintett tagállamban.

A továbbra is erős banki tőkehelyzet és profitabilitás okán a mértékét is tekintve preventív intézkedés a bankok hitelezési képességét, valamint a hitelezési kondíciókat nem befolyásolja érdemben. Az előírás a bankok sokkellenálló képességét célzottan, az emelkedett kockázattal érintett szegmensekben növeli. Előzetes becslésünk alapján az 1-1 százalékos lakó- és kereskedelmi ingatlan sSyRB-k nagyságrendileg azonos, összességében kismértékű szektorszintű nominális tőkepuffer-elvárást jelentenek. Ez összesen mintegy 53 milliárd forintnyi, hazai szinten konszolidált TREA arányosan 0,18 százaléknyi követelményt jelenthet a bankrendszernek. A hitelkamatokra az előírás a tőkepufferráták alacsony szintjére is tekintettel minimális hatással lehet. Az MNB folyamatosan monitorozza a ráták szintjét befolyásoló kockázatokat, és szükség esetén ezek alakulásához igazítja a rátákat is.

Az EGT országokban az sSyRB alkalmazás gyakorlata heterogén. 2025. szeptemberben 21 EGT ország alkalmazott valamilyen SyRB-t, ebből 10 ország annak szektorális változatát. Az sSyRB a korábbi döntően ingatlanpiaci kitettségekre vonatkozó kockázati súlyokat alakító eszközök (124. és 164. cikk, CRR 458. cikk) kiváltásával egyre népszerűbb lett. Ennek megfelelően leginkább a lakóingatlan-piaci kitettségekre vonatkozó sSyRB a legelterjedtebb, de akad példa a kereskedelmiingatlan-piaci kitettségek célzására is. Egyes országok (pl. Németország, Litvánia) a lakáspiac túlfűtöttségéből eredő kockázatok megelőző jellegű kezelésére használják az eszközt, míg mások (pl. Belgium, Portugália) a belső minősítésen alapuló (IRB) modelleket alkalmazó bankok alacsony kockázati súlyaiból fakadó, nálunk nem jellemző strukturális tőkehiányt korrigálják vele, ez indokolja a magas sSyRB rátákat is (4-6%).

2. táblázat: A szektorális SyRB követelmények főbb jellemzői az EGT országokban (2025.szeptember)

Megjegyzés: Világoskék színnel a szektorális, míg szürkével az általános, SyRB előírásokat jelöltük. A besorolást a tőkepuffer-követelmény vetítési alapja alapján adtuk meg. *Feröer-szigetek. Forrás: MNB

A hitelintézetek az MNB által meghatározott, kötelezően előírt MREL-követelményeket 2024. január 1-től folyamatosan teljesítik. Az érintett intézményeknél kisebb átrendeződés volt a tőke típusú MREL-képes források felől a MREL-képes kötvények felé. A lakosságnak értékesített MREL-képes kötvények állományát, és azok koncentrációját szorosan figyelemmel kíséri az MNB, szükség esetén ezen a piacon korlátozást vezethet be. A szanálási tervek végrehajthatóságát a jegybank először a likviditási adatszolgáltatásokon tesztelte, a végrehajthatóság további tesztelése folyamatos lesz. A szanálási tervezésben új momentum, a hitelezői feltőkésítés (bail-in) melletti alternatív, átruházási (transzfer) szanálási eszközök kidolgozása.

Az intézmények 2024. január 1-től megfelelnek az MNB által előírt kötelező MREL-követelményeknek. Az érintett intézmények az MNB által a szanálási tervezés során meghatározott MREL-követelményeket 2024. január 1-től teljes mértékben teljesítik. A teljes kockázattal súlyozott eszközérték arányában meghatározott követelmények – a pufferkövetelmények figyelembevétele nélkül – a 18,9-28,6 százalék közötti sávban szóródtak 2024 végén.

Az érintett intézményeknél kisebb átrendeződés volt a tőke típusú MREL-képes források felől az MREL-képes kötvények felé. Az MREL megfelelést biztosító források árazását a szenioritásuk nagyban meghatározza: a tőke típusú források drágábbak, míg a nem elsőbbségi fedezetlen kötvények, illetve az elsőbbségi kötvények és anyabanki források olcsóbbak voltak. Ennek megfelelően, illetve a tőkepufferek emelésének MREL-képes tőkeforrásokat csökkentő hatása miatt, mintegy 5-6 százalékponttal csökkent a tőke típusú MREL-képes források részaránya, miközben a külső MREL-képes kötvények állománya szintén ennyivel emelkedett. A megfelelés ennek ellenére továbbra is döntően MREL-képes tőkével történik (31. ábra)

31. ábra: MREL-állomány eloszlása nagybankok esetén

Megjegyzés: A külső MREL a szanálási entitásra, jellemzően bankcsoportra vonatkozik. Ezt a követelményt a csoport a piacról bevont, leírható vagy átalakítható kötelezettségekkel teljesíti. A belső MREL követelmény a csoporton belüli leányvállalatokra vonatkozik, amelyek nem önálló szanálási entitások. Ezeknek a leányvállalatoknak is biztosítaniuk kell, hogy a csoporton belül rendelkezésre álljon elegendő veszteségelnyelő kapacitás, amit jellemzően csoporton belüli kötelezettségekkel, például anyavállalat által nyújtott hitelekkel teljesítik. Forrás: MNB.

2024-ben a 275 milliárd forintnyi éven belülivé váló külső MREL-képes forrást döntően visszavásárolták a bankok. A MREL-képes forrásoknak éven túli hátralévő lejárattal kell rendelkezniük; emiatt az éven belüli hátralévő lejáratúvá váló MREL-képes források (nem elsőbbségi fedezetlen kötvények, illetve az elsőbbségi kötvények) olyan relatív drága forrásokká válnak, melyek már nem szolgálják a MREL-követelménynek való megfelelést, emiatt azok visszavásárlása a bankok szempontjából indokolt forrásköltség-csökkentő gyakorlat.

2025-ben a külső MREL-képes források 31 százaléka - ceteris paribus - 702 milliárd forint éven belüli hátralévő lejáratúvá válik. 2025 első felében azt tapasztaltuk, hogy emiatt a MREL-képességüket elvesztő források visszavásárlása tovább folytatódott, miközben az új kibocsátások egyrészt T2 kötvények, illetve nem elsőbbségi fedezetlen kötvények. Az új kibocsátások sikeresek, azokat jelentős túljegyzés jellemzi. (32. ábra) A megújítási igényt mérsékli, hogy 2024 végén 2063 milliárd forint MREL-képes forrástöbblet volt a bankoknál.

32. ábra: Külső MREL-képes források lejárata

Forrás: MNB.

A lakosságnak értékesített MREL-képes kötvények állományát, és azok koncentrációját szorosan figyelemmel kíséri az MNB, szükség esetén ezen a piacon korlátozást vezethet be. Az európai gyakorlatnak megfelelően Magyarországon is teret nyert a MREL-képes kötvények lakosságnak történő értékesítése. A banki csődkockázat lakosság felé való túlzott transzferálása a pénzügyi stabilitást veszélyeztetheti. Az európai szabályozás változása esetén, illetve a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján az MNB a „Az MNB MREL-követelmény előírására vonatkozó alapelvei” dokumentumban korlátozhatja az ilyen típusú túlzott lakossági befektetéseket, amennyiben azok volumene vagy koncentrációja ezt szükségessé teszi.

Az MNB évente szanálhatósági vizsgálatot végez az érintett intézményeknél, a jövőben a szanálási tervek végrehajthatóságának tesztelése lesz fókuszban. Az esetleges szanálhatósági akadályok feltárását az MNB az éves szanálhatósági vizsgálatok során folyamatosan elvégzi, a feltárt akadályok elhárítását az érintett hitelintézeteknek előírja a szanálási tervek végrehajthatósága érdekében. A vizsgálatok során, a tervek végrehajtásához szükséges folyamatok tesztelése kerül fókuszba, az európai gyakorlathoz igazodó tesztelési tervezés alapján.

A szanálási tervek végrehajthatóságát először az MNB a likviditási adatszolgáltatásokon tesztelte. Az Európai Szanálási Hatóság (SRB) és az Európai Központi Bank (EKB) közös szanáláskori likviditási adatszolgáltatási igényt alakított ki (Joint liquidity template, JLT), melynek az előállítási képességét az érintett bankoknál teszteli (Liquiditiy dry-run). Ezen adatszolgáltatások beküldési képességét az MNB tesztelte a hazai intézményeknél, azok kiértékelése a szanálhatósági vizsgálatok keretében történik.

A szanálási tervezésben új momentum a hitelezői feltőkésítés (bail-in) melletti, alternatív, átruházási (transzfer) szanálási eszközök kidolgozása. A jelenlegi szanálási tervekben a hitelezői feltőkésítés (bail-in) a kizárólagosan alkalmazott szanálási eszköz. Egyes közelmúltbeli, gyors likviditási kiszáradáson alapuló bankcsődök esetén a hitelezői feltőkésítés nem alkalmazható hatékonyan, emiatt a tervezésben, európai szinten, előtérbe kerül az ilyen típusú bankcsődök elkerülését hatékonyan kezelő szanálási eszközök bevezetése. Ezen átruházási (transzfer) szanálási eszközök az alábbiak lehetnek: vagyonértékesítés, áthidaló intézmény, eszközelkülönítés. A transzfer szanálási eszközök alkalmazásával kapcsolatos elvárások, a részletes elemzéseket követően, szintén a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján, az MNB a „Az MNB MREL-követelmény előírására vonatkozó alapelvei” dokumentumban kerülhetnek kihirdetésre.

Az MNB fogyasztóvédelmi tevékenysége részeként folyamatosan értékeli a fogyasztókat érintő aktuális kockázatokat hozzájárulva ezzel a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom és a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez. 2024-ben csökkent az MNB eljárását kérő hitelintézeti ügyfelek száma. Az MNB hiányosságokat azonosított a késedelemmel érintett jelzáloghitel-szerződések felmondását megelőző intézményi tájékoztatások területén. A pénzforgalmi visszaélések számának elmúlt időszaki növekedése okán az MNB hatósági feladatkörében kiemelten foglalkozik pénzügyi visszaélések megelőzésével.

A hitelintézeti szektorhoz érkező panaszok száma 2024-ben is – a korábbi évekhez hasonlóan – csökkenést mutatott az előző évhez képest. A hitelintézetekhez 2024-ben érkezett panaszok leggyakoribb témai sorrendben: a pénzügyi visszaéléssel, az elszámolási jogvitákkal, valamint a megbízások teljesítésével kapcsolatosak, ugyanakkor a pénzügyi visszaéléssel kapcsolatos panaszok száma az előző évhez képest csökkenést mutatott, a részaránya 2024-ben 23,3% volt. Az MNB-hez érkezett fogyasztói kérelmek száma 2024-ben jelentősen, több mint 40%-kal növekedett, fokozva a 2023-ban tapasztalható növekedést (+10%) (33. ábra). A fogyasztók többsége továbbra is az intézmények panaszkezelését, illetve az online vagy telefonos csalásokkal kapcsolatos ügykezelést kifogásolta. Az MNB által indított vizsgálatok számának növekedése mellett a jogszabálysértést megállapító határozatok aránya csökkent (2025 első félévében már 50% alatti). A folyamatos felügyelés részeként kiadott, gyors intézkedést lehetővé tévő fogyasztóvédelmi figyelmeztetések 2024-ben jellemzően az intézmények által közzétett tájékoztatások hiányosságai miatt kerültek kiadására.

33. ábra: Fogyasztói panaszok és a fogyasztóvédelmi tevékenység a hitelintézeti szektorban

Forrás: MNB

Az MNB fogyasztóvédelmi kockázatként azonosította a hitelintézetek megfelelését a jelzálog hitelszerződések felmondását megelőző tájékoztatási kötelezettségüket illetően, amellyel megelőzhető lehet a fizetési késedelemmel érintett jelzáloghitel-szerződések felmondása. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény által előírt írásbeli fizetési felszólítás tartalmára és annak határidőben való megküldésére vonatkozó követelményeknek történő megfelelés ellenőrzése során az MNB szükség esetén felhívta az érintett intézményeket a jogkövető magatartásra. Az MNB a 16 vizsgált intézmény közül 10 intézmény esetében megállapította, hogy a fizetési felszólításhoz kapcsolódó tájékoztatásból hiányoztak a fogyasztók teljeskörű informálását segítő egyes tartalmi elemek, így például a teljes fennálló tartozás összege, illetve a fogyasztó által törlesztett és a hitelező által elszámolt összegek alakulásának bemutatása. Egyes esetekben a hitelintézetek nem az előírt időpontban bocsátották a fogyasztó rendelkezésére a fizetési felszólításhoz kapcsolódó tájékoztatást.

Az MNB a fizetési késedelemmel érintett szerződések kezelésére vonatkozó MNB ajánlás által a hitelintézetek irányába támasztott elvárások kapcsán is hiányosságokat azonosított. Az ajánlásnak való megfelelés érdekben az MNB felhívta az intézmények figyelmét arra, hogy a fizetési felszólítás megküldése és a felmondás megjelölt időpontja között legalább 30 nap teljen el, továbbá a fizetési felszólításban a felmondás időpontjához közeli, aktuális információkat tüntessék fel (így az aktuális teljes fennálló és lejárt tartozás összegét, valamint az aktuálisan fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékét). Az ajánlás elvárja továbbá, hogy az adós számára nyomon követhető, átlátható legyen a fizetési késedelemmel összefüggésben alkalmazott díj- és költségstruktúra, ezért ahol az MNB a hitelintézetek által közzétett információkban hibát, illetve hiányosságot észlelt, a díjstruktúra korrekciójára hívta fel az intézményt.

Az elmúlt években kiemelt kockázattá vált a pénzforgalmi visszaélés, az ügyfelek széles köre esett áldozatául adathalászatnak, továbbá a bankok nevében, az ügyfelek pénzének megszerzése céljából indított telefonhívásoknak. Az esetek rohamos növekedésével (lásd 12. fejezet) egyre fontosabbá válik az ügyfelek pénzügyi tudatosságának, önvédelmének erősítése, ezért az MNB meghatározó szerepet tölt be a KiberPajzs (Védelem a netes csalók ellen | KiberPajzs) összefogásban.

Az MNB hatósági feladatkörében is kiemelten foglalkozik pénzügyi visszaélések megelőzésével, így az elmúlt időszakban számos iránymutatást adott ki az ügyfelek megfelelő tájékoztatása érdekében, melynek betartását felügyeleti tevékenysége keretében ellenőrzi. Az MNB a 2024. évben – kockázati megközelítésben – folyamatos felügyelet keretében vizsgálta, hogy a bankok miként tesznek eleget a pénzforgalmi szolgáltatásokon keresztül megfigyelhető visszaélések megelőzéséről, észleléséről, megakadályozásáról és kezeléséről szóló 5/2023. (VI.23.) számú ajánlás (Ajánlás) tájékoztatási elvárásainak, továbbá a pénzforgalmi visszaélések megelőzése kapcsán kiadott két vezetői körlevél előírásainak (34. ábra).

34. ábra: Az MNB által kiadott, pénzforgalmi visszaéléssel kapcsolatos tájékoztatási előírások főbb elemei

Forrás: MNB

A pénzforgalmi szolgáltatásokon keresztül megfigyelhető visszaélésekhez kapcsolódó tájékoztatási elvárásokról szóló vezetői körlevélnek történő megfelelés visszamérése során az MNB – többek között – hiányosságokat tárt fel a hitelintézetek visszaélések megelőzésével, észlelésével, megakadályozásával kapcsolatos információkat rögzítő aloldalaira mutató linkek megjelenítése, a kapcsolódó logók elhelyezése, az aloldalak szerkezeti kialakítása és tartalma, a fogyasztóknak küldött közvetlen tájékoztatások, hirdetések tartalma, valamint az internetbanki, illetve mobilbanki csatornák felfüggesztésének, letiltásának lehetőségével kapcsolatban nyújtott tájékoztatás tekintetében. Mindemellett az Ajánlásban foglalt tájékoztatási elvárások ellenőrzése során az MNB kisebb hiányosságokat azonosított az azonnali tranzakciók monitorozásának lehetőségéről és a tranzakciós limitekről, valamint az ügyfelek vagyonának biztonságosabb kezelésére rendelkezésre álló megoldási lehetőségekről történő tájékoztatás kapcsán. Az MNB továbbá szükség esetén felhívta a bankok figyelmét az elektronikus csatornán keresztüli, meghatalmazotti hozzáférésekhez kapcsolódó visszaélések megelőzéséről és a kapcsolódó tájékoztatási elvárásokról szóló vezetői körlevélnek történő megfelelésre. A felhívások nyomán a bankok megtették a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megfeleljenek a pénzforgalmi visszaélések megelőzése érdekében (az Ajánlásban és a két hivatkozott körlevélben) megfogalmazott tájékoztatási elvárásoknak.

Az éghajlatváltozással és annak potenciális átállási kockázataival érintett vállalati hitelkitettségek rendszerkockázati monitoringja alapján a sérülékeny kitettségek aránya enyhén csökkent a bankrendszer portfólióját tekintve. A hazai ingatlanok energetikai hatékonyságának javítását a felügyeleti előírásokon túl az MNB az adósságfék előírások zöld differenciálása útján is támogatja. Ennek keretében 2025. januártól a zöld feltételeknek megfelelő hitelek esetén 10 százalékponttal magasabb, 90 százalékos maximális HFM limitek alkalmazhatók, valamint jövedelemtől függetlenül elérhetővé válik a maximális 60 százalékos JTM limit. A módosítás a kockázatok növelése nélkül biztosíthatott célzott támogatást a zöld hitelezés térnyeréséhez.

A bankrendszer vállalati hitelportfóliójában az átállási kockázatokkal szemben sérülékeny ágazati hitelkitettségek volumene a legtöbb érintett ágazatban bővült vagy stagnált, míg az építőiparban számottevően csökkent. Az elmúlt évben a vállalati hitelállomány egészéhez viszonyítva összeségében magas szinten maradt a kockázat monitoring rendszerek elterjedt definíciója szerinti ún. éghajlatváltozás-kockázati szempontból releváns szektorok (climate policy relevant sectors, CPRS 10 lásd Alessi és Battiston, 2022) bankcsoporti hitelfinanszírozása (35. ábra). A CPRS kitettségek aránya a bankrendszer teljes vállalati hitelállományához viszonyítva 2025 első félévének végére kevéssel 62 százalék alá csökkent, ez azonban nem a portfóliószerkezet kedvező, a zöld hitelek bővüléséből következő átrendeződése, hanem a nagymértékben az építőipar zöld és nem zöld hitelfinanszírozásának együttes csökkenése nyomán állt elő. A CPRS kitettségek részaránya és a finanszírozott tevékenység ÜHG-intenzitása alapján a hitelintézetek portfólióösszetétele között jelentős különbségek láthatóak. A vállalati hitel- és értékpapír kitettségeket is bevonva a számításba intézményi szinten értékeli a portfóliók kockázatosságát az előbbiek alapján az MNB Zöld pénzügyi jelentésének bankrendszeri klímakockázati hálója (módszertanról lásd Ritter, 2022). A háló frissített, 2025 második negyedévére vonatkozó értékei a kockázat mérséklődését mutatják, már csak egy hazai rendszerszinten jelentős bank kapott viszonylag magasabb kockázati besorolást (ún. középső-felső negyed a hálón), míg a másik hat rendszerszinten jelentős bank mérsékeltebb kockázati besorolást kapott (ún. közép-alsó negyed). A hosszútávú trendek értékeléséhez szintén érdemes figyelemmel kísérni az MNB további klímakockázatokat mérő, Zöld pénzügyi jelentésében rendszeresen frissülő eszközét, a banki karbonkockázati indexet (BKI). Az index alapján a belföldi vállalati hitelportfólióban 2022 és 2023 között az átállási klímakockázatok növekedése volt megfigyelhető, majd a klímakockázatok mértéke ezen a szinten stagnált (módszertanról lásd Bokor, 2021). A BKI a pontosabb kockázatleírás céljából korrigálásra kerül egyrészt a kockázatmenetesnek tekintett zöld vállalati hitelekkel, amelyek belföldi állománya 2025. második negyedévének végén meghaladta a 780 milliárd forintot, másrészt az ágazati szintű ÜHG-intenzitás adatok tekintetében az európai szennyezéskereskedelmi-rendszerben (ETS) résztvevő vállalatok egyedi ÜHG kibocsátásaival (Ritter, 2023).

35. ábra: A éghajlatváltozás-kockázati szempontból leginkább releváns szektorok (CPRS) kitettségeinek alakulása

Megjegyzés: Az ábra az év végi hitelállományokkal (fennálló tőketartozás), ahol más nincs feltüntetve. A CPRS klasszifikáció NACE ágazati definíciójához lásd Alessi és Battiston (2022), Battiston et al. (2022) és Battiston et al. (2017), azonban 2025-re a NACE Rev.2.1 módosított ágazati kódjai miatt az MNB saját megfeleltetését alkalmazza a korábbi ágazati definíciókra kidolgozott kategorizálás és a revizionált verzió között. A CPRS kitettségek zöld hitelrészét az ezeknek az iparágnak nyújtott, i) a HITREG adatszolgáltatás szerint az uniós taxonómiához igazodó kitettségek, ii) a zöld tőkekövetelmény-kedvezmény program, iii) a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, iv) a Demján Sándor Program zöld beruházási hitelei és v) az infrastruktúra támogató faktorral támogatott zöld hitelek adják. A CPRS szerinti fosszilis, energia intenzív, szállítás és agrár szektorok zöld kitettségei nem jelennek meg az ábrán, mivel összegük, mintegy 40 milliárd forint, egyelőre az ábra nagyságrendjéhez képest alacsony. Forrás: MNB

2021 óta a jelzáloghitelből finanszírozott ingatlanok energetikai hatékonyságában a Zöld Otthon Program (ZOP) keretein belül hitelezett ingatlanok kivételével érdemi javulás nem látható. Az új lakáshitel-kihelyezésen belül a korszerűnél jobb ingatlanfedezetek aránya 2021 óta (a 2023. októberig érvényes besorolás szerint legalább BB, valamint az aktuálisan érvényes besorolás szerint legalább A minősítés) stabilan 20-30 százalék között szóródott, azzal, hogy az utóbbi 1 évben az energetikailag korszerű ingatlanokat finanszírozó lakáshitelek új kihelyezésen belüli aránya csökkenő tendenciát mutatott és 20 százalékon stabilizálódott. A visszaesést az elmúlt évek használt lakásvásárlási hitelezésének visszaesése utáni korrekció magyarázza. A zöld ingatlanok új kihelyezésen belüli alacsony arányán csak a Zöld Otthon Program támogatási időszaka javított átmenetileg, amikor a zöld lakáshitelek aránya meghaladta az 50 százalékot (36. ábra). Összességében azonban továbbra is jelentős tér áll rendelkezésre a jelzáloghitelezés energetikai hatékonyságjavuláshoz való hozzájárulásának erősítésére.

36. ábra: Az új lakáshitel-kihelyezés eloszlása a finanszírozott lakóingatlanok energetikai besorolása szerint

Megjegyzés: A 2023. novemberi új energetikai besorolások figyelembevételével. A hiányzó adatokat a lakásvásárlás során potenciálisan hiányzó Hiteles Energetikai Tanúsítvány adatok, valamint adatminőségi okok magyarázzák. *A 2025. január 1-jétől szerződött építési és új lakásvásárlási célú jelzáloghiteleket is zöldnek tekintettük. Az MNB folyamatosan törekszik a hiányzó adatok arányának minimalizálására. A korszerűnél jobb, zöld ingatlanok arányát az elérhető adattal rendelkező volumenen belül számítottuk. Forrás: MNB

A zöld ingatlanok potenciálisan alacsonyabb hitelkockázatára tekintettel, azok banki finanszírozásának erősítése és ezen keresztül a hazai ingatlanok energetikai hatékonyságjavításának támogatása érdekében az MNB 2025. január 1-jétől a zöld feltételeknek megfelelő hitelek esetében kedvezőbb JTM, illetve HFM limitek alkalmazásáról döntött. Az új előírások alapján a Zöld Tőkekedvezmény Program alapján meghatározott zöld fedezetekre és hitelcélokra vonatkozó feltételeket teljesítő, legalább 10 évig kamatfixált forint jelzáloghitelek esetében a HFM limit 90 százalékra emelkedik (függetlenül attól, hogy az adós elsőlakás-vásárlónak minősül-e). Ezzel párhuzamosan a feltételeknek megfelelő hitelek esetén az alkalmazandó JTM limit az ügyfelek jövedelmétől függetlenül 60 százalékra nőtt.

A zöld lakáshitelek arányának előző évhez viszonyított csökkenését a zöld fedezetekre és hitelcélokra vonatkozó kedvezőbb HFM limit ellensúlyozhatta. Az előző évekhez képest jövedelmi megterheltségtől függetlenül, általánosan csökkent a zöld lakáshitelek aránya. Továbbra is igaz azonban, hogy a JTM emelkedésével nő a zöld lakáshitelek aránya is, amit a magas ingatlanárból és hitelösszegből eredő magas törlesztőrészlet magyaráz. A fedezeti kifeszítettség kapcsán 2025 első felében kizárólag az alacsony, 10-20 százalék közötti önerővel, vagyis 80-90 százalék közötti HFM értékkel (2024-ben még csak az elsőlakás-vásárlóknak elérhető) nyújtott lakáshiteleken belül nem csökkent érdemben a zöld lakáshitelek aránya az előző évhez képest, míg minden más HFM kategórián belül 5-10 százalékpontos csökkenés volt azonosítható. Emellett a 80-90 százalék közötti HFM-mel nyújtott hiteleken belül 2025-ben mintegy 8 százalékponttal magasabb volt a zöld lakáshitelek aránya a 70-80 százalékos HFM csoporthoz képest. Ezt a 2025. elejétől hatályba lépett magasabb zöld HFM limitek magyarázhatják. A folyamatok eredményeként a HFM kifeszítettség és a zöld hitelek aránya közötti erősen negatív kapcsolat enyhülni látszik (37. ábra).

37. ábra: Az energetikailag korszerű ingatlanok aránya JTM és HFM kifeszítettség szerint

Megjegyzés: Volumen szerinti arány. Csak építési és vásárlási hitelek. A 2023. novemberi új energetikai besorolások figyelembevételével. A 2025. január 1-jétől szerződött építési és új lakásvásárlási célú jelzáloghiteleket is zöldnek tekintettük. Forrás: MNB

A 2025. január 1-jétől hatályba lépett zöld adósságfék módosítás a kockázatok növelése nélkül biztosíthatott célzott támogatást a zöld hitelezés térnyeréséhez. A magasabb, 80-90 százalékos HFM mozgásteret (zöld HFM limit) kihasznált zöld lakáshitelek aránya mintegy 2 százalék, amiből 0,4 százalékpontot tesz ki a nem elsőlakás-vásárlóknak nyújtott zöld lakáshitel. Így a zöld HFM limitet a potenciálisan jogosult zöld lakáshitelek mintegy 7,5 százaléka esetén használták ki a hitelfelvevők. A zöld HFM limitet kihasználó, nem elsőlakás-vásárló, zöld lakáshitelt felvevők JTM számításhoz figyelembe vett jövedelme átlagon felüli, átlagosan mintegy havi nettó 1,45 millió forint. Így ezen hitelek kockázata a magasabb jövedelem miatti kisebb nemteljesítési valószínűség és az ingatlanok potenciálisan magasabb értékállósága okán érdemben alacsonyabb lehet.

38. ábra: Az új lakáshitelek HFM eloszlása zöld fedezet, és elsőlakás-vásárlói státusz (bal panel), valamint jövedelem (jobb panel), szerint

Megjegyzés: FTB – Elsőlakás-vásárló (First-time buyer). 2025. első félévi adatok alapján. Csak építési és vásárlási célú lakáshitelek. Forrás: MNB.

Az informatikai rendszerek, adatok és hálózatok sérülékenységeiből fakadó ún. kiberkockázatok (pl. hackertámadás, adatvesztés, szolgáltatás-kiesés) trendszerűen felerősödtek a pénzügyi közvetítés digitalizációjának térnyerésével. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatok egyre gyakoribbak, az EBA (2025) felmérése szerint az EU nagyobb bankcsoportjai körében a sikeres, jelentős hatással bíró kibertámadások száma 2024-ben és 2025 elején is új csúcsra emelkedett, az átfogó banki kockázatkezelési vezetőkkel készült CRO felmérések 11 szerint pedig a kiberkockázatok a kockázati listák élén szerepelnek. A geopolitikai feszültségek jelenléte számottevően hozzájárul a kiberfenyegetettség intenzitásához, az ENISA (2025) az általa összegyűjtött, EU szereplőket érő, 2024Q2-25Q2 közötti támadások közel 87 százalékát ideológia vezéreltként vagy állami háttérrel végrehajtottként kategorizálta. A digitalizáció és az azonnali fizetési rendszerek elterjedése új támadási felületeket teremtett a pénzügyi rendszerben is. Az újonnan egyre könnyebben hozzáférhető és alkalmazható mesterséges intelligencián alapuló csalások, adathalász kampányok, visszaélések egyre kifinomultabbá válnak. Az utóbbi évben a hazai bankrendszer egyes nagyobb intézményeit és ügyfeleit is érte támadás, például túlterheléses vagy adathalász incidensek, és az elektronikus pénzforgalomban elkövetett, feltárt, sikeres visszaélések gyakorisága ugyan egyes fajtáiban mérséklődött, de összegezve az összes típust a teljes számuk növekedett (39. ábra).

39. ábra: Visszaélések az elektronikus pénzforgalomban a hazai pénzforgalmi szolgáltatóknál

Forrás: MNB

A kiberkockázatok a pénzügyi stabilitás új, komplex fenyegetései közé tartoznak, amelyek hatása nemcsak az egyes intézmények működésére, hanem az egész pénzügyi rendszerre is kiterjedhet. Míg feltételezhető, hogy a kibertámadások potenciálja eléri a pénzügyi stabilitást fenyegető rendszerszinten kritikus mértéket, a historikus tapasztalatok korlátozott rendelkezésre állása, valamint a támadók kilétének, a támadási technológiáknak, az előidézett lehetséges zavaroknak és a kieséseknek (bizalmasság, adat integritás és rendelkezésre állás különböző megsértései), valamint a szolgáltatónál és az ügyfeleknél fellépő lehetséges költségek sokfélesége miatt esetenként csak jelentős bizonytalansággal közelíthetőek az elképzelhető stressz folyamatok várható költségei. A rendszer ellenállóképessége olyan tényezőktől is függ, mint a kieső szolgáltatások helyettesíthetősége, vagy a kockázati korreláció és az összekapcsoltság a pénzügyi és IT szolgáltatók között. A támadások a közvetlen pénzügyi költségek mellett széles körű stresszt okozhatnak például az ügyfélbizalom elvesztésén keresztül, ami akár a fizetési láncok megszakadásához és rendszerszintű likviditási problémákhoz vezethet. A kiberreziliencia fenntartása ezért a pénzügyi stabilitás megőrzésének alapvető feltételévé vált.

A hatóságoknak szabályozói válaszlépésekkel kell felkészülni ezen kockázatokra. A bankrendszer ellenállóképessége egyrészt megerősíthető a kiberincidensek miatt fellépő operatív kockázatokkal szemben, ennek stratégiai irányai az IT rendszerek felkészítése a támadások gyors felismerésére és a védekezésre, a képességek megújítása például a kibervédelmi tesztek eredményei alapján, a kibertámadásokra vonatkozó adatbázisok fejlesztése és tapasztalatmegosztás, vagy a nemzetközi együttműködés szorosabbra fűzése. Másrészt a másodkörös pénzügyi hatások feltárásában rövidebb távon előrelépést jelenthet a likviditási monitoring és a specializált stressztesztek fejlesztése, hosszú távon pedig felmerülhet akár a likviditási és veszteségviselő képességet érintő prudenciális szabályozások finomhangolása vagy a kiberincidensek okozta betéteseknél jelentkező veszteségek kezelésére vonatkozó betétbiztosítási szabályok egyértelműsítése is (ESRB, 2023).

A kiberkockázati forgatókönyveket vizsgáló, makroprudenciális szemléletű stressztesztek célja annak feltárása, hogy súlyosabb kiberesemények milyen rendszerszintű hatásokat indukálhatnak a pénzügyi rendszerben. A kiberreziliencia vizsgálatának elsődleges eszközei az operatív szemléletű, az egyedi intézmények technológiai és szervezeti felkészültségét kiértékelő bottom-up típusú stressztesztek (lásd például DFSA, 2024; BoE, 2025; ESRB,2024). A mikroprudenciális vizsgálatok (intézményi szintű megfelelés) azonban önmagukban nem fedik le teljeskörűen a rendszerszintű és másodkörös mechanizmusokat, ezért a makroprudenciális monitoring megvalósításához szükséges lehet a top-down és bottom-up megközelítések kombinációja. Ez jelentheti egyrészt a rendszerszemlélet erősítését az operatív-technológiai folyamatok tesztelésében, például a kiberesemények hatása szimultán jelentkezhet vagy tovaterjedhet harmadik fél IKT szolgáltatók és közös infrastruktúrák miatt. A makroprudenciális monitoring eszközként már alkalmazott pénzügyi hálózati térképet kiegészítheti egy, az operációs fertőzések leírását elősegítő technológiai kapcsolati háló (cyber maps, 40. ábra illusztrálja), amely a technológiai ellátási láncban kritikus harmadik fél IKT szolgáltatókat és a pénzügyi infrastruktúra központi intézményeit (pl. VIBER, GIRO, KELER) is lefedi, és lehetőséget ad az elektronikus csatornákon terjedő technológiai fertőzések feltérképezésére a stressz-forgatókönyvek és tesztelés kialakítása során (a lehetséges jegybanki alkalmazásokról lásd például Banka Slovenije, 2024). A hazai kritikus szolgáltatók és függőségek feltérképezését a készülő szolgáltatói nyilvántartás támogathatja majd. Másrészt egy lokális operációs problémaként kezdődő folyamat másodkörös hatásaként pénzügyi kockázati csatornák léphetnek működésbe, a sokkesemény rendszerszintű likviditási, pénzpiaci és bizalmi válsággá eszkalálódhat. Szabályozói oldalról érdemes megvizsgálni, hogy alkalmazhatóak vagy átalakíthatóak-e megfelelő forgatókönyvekkel a pénzügyi stressztesztek a kiberincidensekkel potenciálisan fellépő indirekt likviditási és bizalmi hatások vizsgálatára, illetve beilleszthetők-e a hagyományos rendszerkockázatokat modellező eszköztárba 12.

40. ábra: Kibertérkép sematikus bemutatása

Megjegyzés: Az ábrán a rövidítések a következőket jelölik, CB: központi bank, CCP: központi szerződő fél (pl. KELER), Cloud: felhő szolgáltató, FC: pénzügyi vállalkozás, Hardware: kritikus hardware eszköz vagy hardware szolgáltató, ICT SP: információ- és kommunikációtechnológiai szolgáltatásnyújtó, RTGS: valós idejű bruttó elszámolási rendszer (pl. VIBER), Software: kritikus software eszköz vagy software szolgáltató. Forrás: MNB, Banka Slovenije (2024) alapján

A digitális reziliencia tesztelését az EU-s Digitális Működési Reziliencia Rendelet (DORA) szerint rendszeresen el kell majd végezni a fenyegetés alapú behatolási tesztelés végrehajtásával, továbbá a kritikus vagy fontos funkciókat támogató valamennyi IKT-rendszeren. A kritikus rendszerek tesztelési lehetőségei közül kiemelhető makroprudenciális szempontból is a fenyegetés alapú behatolási tesztelés (Threat Led Penetration Testing, TLPT). Ezeket a felkészülési időszak után három évente lesz szükséges kivitelezni; azonosítandóak lesznek a kritikus funkciók és az azokat támogató valamennyi belső vagy kiszervezett IKT-rendszer, -folyamat, -technológia, és -szolgáltatás. A TLPT utánozza egy kiberfenyegetés forrásának tekintett, valós fenyegetést jelentő szereplők taktikáját, módszereit és eljárásait, és elvégzi a pénzügyi szervezet kritikus éles rendszereinek kontrollált, testreszabott, hírszerzésen alapuló tesztelését. Ezek az informatikai-biztonsági tesztek a már említett likviditási stressztesztekkel együttesen támogathatják az operatív és a pénzügyi kiberreziliencia szintjének felmérését és az esetlegesen szükséges felügyeleti vagy szabályozói intézkedések meghatározását. A DORA több más lényeges aspektusa is támogathatja majd a makroprudenciális monitoringot és a stressztesztek kialakítását, így az általa előírt adatszolgáltatás és tesztelési kötelezettségek megkönnyíthetik az összehasonlítható, megbízható információk gyűjtését a kiberincidensekről és védelmi képességekről, a kritikus harmadik fél IKT-szolgáltatókról, amely adatok jelenleg töredékesek, torzítottak lehetnek. A rendelet egyúttal jogi-szabályozási hátteret biztosít a felügyeleti intézkedésekhez.

Az MNB „öt csapás” kezdeményezése a pénzügyi stabilitást is támogatja a kiberreziliencia növelésén keresztül. Az intézkedéscsomag fő elemei, pl. a banki felelősségvállalás erősítése, a célzott vizsgálatok és a technológiai fejlesztések ösztönzése jól illeszkednek a pénzügyi stabilitási célrendszerbe is. Az MNB-kezdeményezés lényeges eleme, hogy a bankok aktívabban viseljék a visszaélések elleni védelmet és felelősséget, ami már rövid távon csökkentheti a bizalmi és likviditási kockázatokat. Az MNB célzott vizsgálatai és a jegybanki ellenőrzés erősítése pedig jó információs bázist nyújthat az esetleges jövőbeli, a kiberkockázatokat is figyelembe vevő likviditási stressztesztekhez. 

1 Számításaink alapján 8 darab indikátor bír a legjelentősebb válságelőrejelző-képességgel: a háztartási addicionális hitel/GDP rés; a mérlegfőösszeg arányos teljes kockázati kitettségérték; a rendszerszintű LCR; a mérlegfőösszeg arányos államháztartás felé fennálló kitettség; a GDP arányos államadósság éves változása; az MNB lakásárrés mutató; valamint a háztartások kockázatos pénzügyi eszközökbe való befektetéseinek aránya.

2 Pénzügyi Stabilitási Jelentés (2025. május)

3 A szakaszonként konstans függvény illesztéséhez a következő becslést használtuk: , ahol y = (y1, … , yn) a megfigyelt pufferráták, amelyek sorrendje megfelel a hozzájuk párosítható O-SII score-ok, (si , yi), i ∈ {1, … , n - 1}, s1 ≤ … ≤ sn sorba rendezése szerint kialakított sorrenddel, feltéve, hogy 1) pufferráta monoton növekvő, vagyis (βi+1 – βi) ≥ 0, i ∈ {1, … , n - 1}; 2) a pufferráta lépésköze egészszámú többszöröse egy minimális m = 0.25 növekménynek, vagyis (βi+1 – βi) = kim, i ∈ {1, … , n - 1}, 0 < ki < Kmax ; 3) nulla a pufferráta értéke 350 bázispont alatt, vagyis βj = 0, j ∈ {j ∈ {1, … , n}: sj  ≤ 350bp} ; 4) végül a pufferráta a jogszabályi minimum és maximum által megengedett tartományba esik, tehát βmin ≤ βi ≤ βmax, i ∈ {1, … , n} . A célfüggvény második tagja a fused lasso regressziós becslésekhez hasonlóan (ld. Tibshirani et al., 2005) a paraméterezéstől függően büntetheti a sűrű, kis növekményű lépcsőfokokat a súlyozás wi (α, Di+1) , ahol Di+1:= | βi+1 - βi | csökkenő függvénye. A β becslésekhez, vagyis a becsült pufferrátákhoz az a paramétertartomány került kiválasztásra, ahol a lépcsős hozzárendelés alakja nem változik lényegesen és a bucket-ek száma hasonló az általában megfigyelhetőhöz (ez esetben 5 különböző nem nulla bucket).

4 A lépcsős intervallumon lineáris növekvő hozzárendelés úgy lett meghatározva, hogy a lineáris szakaszának kiindulópontja max{0, scorestart - stepavg}, ahol a scorestart a legalacsonyabb nem nulla bucket alsó határának score értéke, a stepavg az átlagos lépésköz mérete (bp), a végpontja pedig a legmagasabb pufferrátához tartozó bucket alsó határának score értéke. A legmagasabb pufferrátához tartozó bucket alsó határától a hozzárendelés megegyezik a legmagasabb bucket nem növekvő, konstans értékével.

5 Navigating liquidity stress: operational readiness for central bank support

6 Emergency liquidity assistance (ELA) and monetary policy

7 https://www.bnb.bg/bnbweb/groups/public/documents/bnb_law/regulation_liquidity_supp_en.pdf

8 https://www.snb.ch/en/the-snb/organisation/legal-framework#geschaeftsbedingungen

9 https://www.worldpay.com/en-GB/global-payments-report

10 Ez a mérési megközelítés a kijelölt ágazatok klímakockázati szempontból sérülékeny kitettségeinek egy felső becslését adja, amelyet csökkenthet például az EU 2020/852 Taxonómia rendelete és az azt kiegészítő EU 2021/2139 rendeletéhez igazodó vagy egyéb fenntartható finanszírozási programnak megfelelő tevékenységeket finanszírozó hitelek köre, de ezen túl is jelentős eltérés lehet a lefedett ágazatokban végzett tevékenységek éghajlatváltozáshoz kapcsolódó pénzügyi kockázatai között. Például Alessi és Battiston (2022) a fosszilis és szállítás szektor közel 100 százalékát, az építőipari szektor 70 százalékát, az energia intenzív ipari szektorok 50-100 százalékát ágazattól függően és a közművek, és elsősorban villamosenergia szektor 39 százalékát (függően a megújuló energiatermelés részarányától) tekintik magasabb kockázatú kitettségnek.

11 Lásd például IFF-EY global risk management survey 2025 vagy OliverWyman 2024.

12 Hasonló megközelítést és fejlesztési irányt javasol az ECB (2025) a kiberstressz szcenáriók másodkörös pénzügyi hatásainak felmérésére. A már elérhető szakirodalmi vizsgálatok köre egyelőre korlátozott, jellemzően a pénzforgalmi rendszerből átmenetileg (egy vagy néhány napra) kieső nagybankok okozta likviditáshiány becslésére koncentrálnak, és nyitva hagyják azt a kérdést, hogy a stresszforgatókönyvekben a stresszt kiváltó kiberincidens operatív-technológiai sajátosságai mennyiben alakíthatják a másodkörös pénzügyi folyamatokat, ezektől jelentős mértékben elvonatkoztatva kiindulópontjuk a bankok pénzforgalmi funkcióinak leállása. Lásd Duffie és Younger, 2019; Eisenbach et al. 2022; Kosse és Lu, 2022; Koo et al. 2022; Khiaonarong et al. 2025.

13 https://www.centralbanking.com/central-banks/financial-stability/7973308/sovereign-bond-yields-affected-by-weather-disasters-%E2%80%93-bis-paper

14 https://www.fsb.org/uploads/P160125.pdf; https://www.bis.org/publ/arpdf/ar2025e1.htm

15 Közös közlemény az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az európai felkészültségi unióra vonatkozó stratégiáról, 2025. március 26. JOIN (2025) 130 final

16 ld. https://www.bis.org/publ/othp49.pdf

17 https://www.iosco.org/library/pubdocs/pdf/IOSCOPD224.pdf

18 https://www.bis.org/publ/othp49.pdf

19 Részletesen ld. https://www.bis.org/basel_framework/chapter/BCP/40.htm

20 ld. DORA, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény; a fizetési rendszer működtetése tevékenységre vonatkozó részletes szabályokról 33/2021. (IX. 15.) MNB rendelet; az MNB üzletmenet-folytonossági felvigyázói ajánlásai