2024-ben tovább emelkedett az elektronikus fizetési megoldások használata Magyarországon, így már az országban lebonyolított összes fizetési művelet 42 százaléka elektronikus volt. A gazdaság minden nagyobb területén, például a fizikai és online kiskereskedelemben és a számlafizetéseknél is emelkedett az elektronikus fizetések aránya. Gyorsan bővült a mobiltelefonos fizetési szolgáltatások használata, és az elmúlt évben tovább folytatódott a qvik fizetési infrastruktúra fejlődése, ami új lehetőségeket teremt a kereskedők és a számlakibocsátók számára is.
A Pénzforgalmi Fejlettségi Mutatórendszer alapján 2024-ben tovább javultak az elektronikus fizetési megoldások használati feltételei, egyre többen részesítik előnyben ezeket a szolgáltatásokat, így tovább bővült az elektronikus fizetési megoldások használata is. A fő mutató szerint a teljes gazdaságban lebonyolított összes fizetési tranzakció 42 százaléka elektronikus megoldásokkal történt. Ezzel összhangban az elmúlt évben is dinamikusan bővült az elektronikus fizetési forgalom: több mint 200 millió darabbal emelkedett az elektronikus tranzakciók száma egy év alatt, így a teljes gazdaságban összesen több mint 2,5 milliárd elektronikus fizetés történt.
Bár továbbra is a bankkártya a leggyakrabban használt elektronikus fizetési megoldás, gyors ütemben bővült az innovatív fizetési megoldások használata. Ezen belül a kártya alapú mobiltárca-szolgáltatásokat széles ügyfélkör használja: a bankkártyák negyedét az ügyfelek már regisztrálták valamilyen mobiltárcában és a kártyás vásárlások több mint negyede ezekkel történt. 2024-ben már több mint 1 millió qvik kérelem teljesült, az azonnali fizetésre épülő qvik fizetési szolgáltatások pedig minden lakossági ügyfél számára teljesen ingyenesen elérhetővé váltak 2024 őszén. Ez újabb lehetőségeket teremt a kereskedők és a számlakibocsátók számára is egy olcsó és modern fizetési megoldás bevezetésére.
Bővült az elektronikus fizetési megoldásokat előnyben részesítő ügyfelek aránya, már a felnőtt lakosság több mint kétharmada tartozik ebbe a körbe.
Jelentősen növekedett a külföldi fintech szolgáltatók magyarországi ügyfélköre, a hazai bankoknak pedig olcsóbb és jobb minőségű szolgáltatásokkal kell reagálniuk erre versenyképességük megőrzése érdekében.
A pénzforgalmi szolgáltatások terén tapasztalható magas költségek csökkentésében fontos előrelépést jelent a jegybank és a Bankszövetség között áprilisban megkötött 5 pontos megállapodás. További lépésekre van szükség a lakosság tudatosságának növelése, valamint a kisvállalatok, egyéni vállalkozók és a kereskedők költségeinek csökkentése érdekében is. A magas pénzforgalmi költségek ugyanis rontják a vállalkozások versenyképességét a külföldi versenytársaikhoz képest.
A lakossági átutalásokhoz kötődő visszaélések értékének növekedése 2024-ben megállt, a fizetési kártyák esetén azonban számuk és értékük is emelkedett, ezért a bankok és a kártyatársaságok részéről egyaránt további erőfeszítések szükségesek a visszaélések visszaszorítására. Az MNB elvárásai alapján megvalósított banki fejlesztések, például a tranzakciós limitkezelés hatására mérséklődött az átutalásos visszaélések növekedése. A visszaélések hatékonyabb megelőzését támogatja az MNB és a GIRO által 2025 július 1-jén elindított Központi Visszaélésszűrő Rendszer, valamint a Varga Mihály jegybankelnök által júniusban bejelentett öt csapás intézkedéssorozat többi eleme.