Budapest, 2025. augusztus 4. – A Magyar Nemzeti Bank a Költségvetési jelentésben elemzi a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényt a június 24-ig rendelkezésre álló információk alapján. A ma publikált kiadvány sorra veszi a költségvetési törvény megállapításait és összeveti őket a jegybank számításaival.
A törvény alapján 2026-ban az eredményszemléletű költségvetési hiánycél a GDP 3,7 százaléka. E célkitűzés a jegybank 3,7-4,0 százalék közötti deficitet tartalmazó előrejelzése szerint - szigorú költségvetési kontroll mellett - teljesülhet. A törvényben feltételezettnél várhatóan alacsonyabb 2025. évi gazdasági növekedés az idei évre és a bázishatáson keresztül a 2026. évi költségvetésre nézve is kockázatot jelent az adóbevételek teljesülése szempontjából. Ugyanakkor az államháztartási hiány csökkenését támogatja a gazdasági növekedés idei évhez viszonyított élénkülése, a kamatkiadások mérséklődése, és az állami bruttó állóeszköz felhalmozási kiadások csökkenése. A 2026. évi 3,7 százalékos GDP-arányos hazai hiánycél megfelel a kelet-közép-európai régió jövő évre várható átlagának, ugyanakkor meghaladja a várható uniós átlagot. Bár a hiánycél magasabb, mint a maastrichti 3 százalékos kritérium, a védelmi kiadásokhoz kapcsolódó nemzeti mentesítési záradék aktiválása után a hiány és a nettó kiadások alakulása is összhangban lehet az elvárásokkal.
A törvény szerint a GDP-arányos adósságráta 0,8 százalékpontos csökkenése várható 2026-ban. A jegybank előrejelzése a törvényben szereplőnél kissé alacsonyabb, 0,7 százalékpontos adósságcsökkenéssel számol 2026-ban. Ez alapján teljesül az Alaptörvénynek a Költségvetési Tanács által elsődlegesen vizsgált államadósság-szabálya, amely az adósságráta csökkentését írja elő mindaddig, amíg az az 50 százalékot meghaladja. A 2025. évi adósságráta magasabb lehet a törvényben jelzettnél, ami az adósságmutató jövő évi csökkenését önmagában nem befolyásolja, de magasabb adósságpályát eredményezhet.
Jelentésünkben kiemelt témákban elemezzük a hazai túlzottdeficit-eljárás és nettó kiadási pálya fejleményeit, továbbá az extraprofitadók, a családokat érintő adócsökkentések, valamint a költségvetési tartalékok alakulását is.