Tisztelt Miniszter Úr!
Tisztelt Vezérigazgató-helyettes Úr!
Tisztelt Főtitkár Úr!
Hölgyeim és Uraim, kedves Vendégeink!
Tisztelettel köszöntöm Önöket a 2025. évi AFCA Financial Summit konferencián, amely a Magyar Nemzeti Bank, az Asian Financial Cooperation Association, valamint a Magyar Bankszövetség közös szervezésében valósul meg.
Az idén nyolc év kihagyás, illetve több világválság után végre ismét Budapesten, e fórum keretében folytathatjuk a szakmai párbeszédet az európai és ázsiai pénzügyi együttműködés jövőjéről. Magyarország e jövőt egyértelműen az együttműködésben látja, ezért számunkra szimbolikusan is fontos, hogy ismét itt találkozhatunk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
E konferenciára továbbra is bizonytalan nemzetközi kontextusban kerül sor. A világgazdaság kilátásait ma is nagyfokú bizonytalanság övezi, amelyhez hozzájárult a világjárvány, majd a mesterséges intelligencia okozta gyökeres technológiai változások, a világgazdasági pólusok átrendeződése, illetve mindezektől koránt sem függetlenül a világban zajló háborúk. Az elmúlt évek során szinte a változás vált az egyetlen állandó elemmé a világgazdaságban.
Azonban már látszik a remény, hogy előbb a politika, majd a gazdaság is egy nyugodtabb mederbe térjen vissza. Magyarország, illetve Európa gazdaságát továbbra is a szomszédunkban zajló orosz-ukrán háború sújtja a leginkább. E háború közvetlen és közvetett hatásai a gazdaságban és a pénzpiacokon tartós akadályt képeznek, jelentős napi változások, akár irányváltások formájában csapódnak le.
Bő egy héttel ezelőtt – három év elszigeteltség után – személyesen találkozott egymással az Egyesült Államok és Oroszország elnöke. A háború ettől önmagában még nem ért véget, de már érzékelhető, ahogy a világpolitika és a világgazdaság szereplői a legmagasabb szinteken is az együttműködések felé mozdulnak. E pozitív várakozást egyébként a piaci, tőzsdei mozgások is azonnal visszaigazolták.
Azt még nem tudjuk, hogy a háborúnak mikor lesz vége, egy azonban biztos. Olyan időket élünk, amikor az együttműködések ismét felértékelődnek és tartalommal telnek meg. Ha pedig Európa és Ázsia kapcsolatairól van szó, akkor mindjárt három okunk is van arra, hogy a kérdést komolyan vegyük.
Az első ok az, hogy e két kontinens, amelyeken a ma itt jelenlévők zöme is él, földrajzilag mégiscsak egyetlen nagy egységet alkot. A realitás már e ponton is azt mondatja velünk, hogy az együttműködés lehetősége Európa és Ázsia számára kézenfekvő és kölcsönös gazdasági előnyöket rejt.
A második okunk itt, Magyarországon történelmi természetű. A magyarok nomád ősei Ázsiából vándoroltak Európába, ezért a két kontinens összetartozása a magyarság számára történelmi tény, az ereinkben csörgedező valóság. Az ázsiai származás által a kelethez, akár Kínához fűződő kapcsolatrendszerünk mély történelmi gyökerekből táplálkozik.
Ez is közrejátszhatott abban, hogy 1949-ben Magyarország az elsők között ismerte el az újonnan megalakult Kínai Népköztársaságot.
Az utóbbi másfél évtizedben pedig már tudatosan is odafigyelünk a kapcsolatok építésére. Országaink között mára stratégiai együttműködés alakult ki, amely számos szinten, köztük a pénzügyi, gazdasági és infrastrukturális területeken is megnyilvánul.
A korábbi években - még kormánytagként - részese lehettem e stratégiai együttműködés olyan fontos fejezeteinek, mint a 2010-től elindított Keleti Nyitás, Magyarország csatlakozása az „Övezet és Út” kezdeményezéshez 2015-ben. De említhetem az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz történő 2017-es csatlakozásunkat. E mérföldkövek jelzik, hogy Magyarország egyre hatékonyabban aknázza ki kedvező földrajzi elhelyezkedését Nyugat és Kelet között. Budapest ma már nemcsak a földrajzi középpontja Európának, hanem innovatív tudásra, pénzügyi stabilitásra és nyitott gazdaságpolitikára épülő csomópontként is működik.
Magyarország érdeke, hogy a kelet–nyugati gazdasági és pénzügyi együttműködés egyik fő katalizátorává váljon, Európa gazdasági kapujaként szolgáljon Ázsia számára. E célok elérésében pedig a Magyar Nemzeti Bank is aktív szerepet vállal.
Ezzel el is érkeztünk a korábban említett harmadik okhoz, Ázsia gazdasági felemelkedéséhez, amely az elmúlt három évtized egyik legmeghatározóbb világgazdasági jelensége. Míg ugyanis 1990-ben Ázsia a világ bruttó hazai termékének vásárlóerő-paritáson számolt értéke alapján csupán 26%-át adta, addig 2024-re ez az arány 46%-ra emelkedett. Mindeközben Európa részesedése a globális, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-ből 30%-ról 21%-ra csökkent.
A világexportban és a beruházások terén hasonló elmozdulásokat láthatunk, ma a globális beruházások közel felét Ázsia adja. A globális erőközpontok tehát változnak, a jövő növekedési motorjai kelet felé toldónak. Utólag elmondhatjuk, hogy Magyarország Európában az elsők között reagált ezekre a globális változásokra.
Az átrendeződés a pénzügyi szektorban is megmutatkozik: eszközértékük alapján a világ legnagyobb bankjai, mint az Industrial and Commercial Bank of China, az Agricultural Bank of China, a China Construction Bank, vagy a Bank of China, mind kínai bankok. Ezek az intézmények technológiai és szolgáltatási innovációikkal is meghatározó szerepet töltenek be a globális pénzügyi rendszerben.
És itt áttérhetünk a jegybankok szerepére, amelyek a bizonytalan világgazdasági környezetben irányt mutathatnak a többi gazdasági szereplő számára. Bár a kilátásokat övező mai bizonytalanság javarészt nem a monetáris politika által közvetlenül kezelhető okokból ered, a jegybankok a saját gazdaságuk céljaihoz igazított monetáris politikán keresztül fontos szerepet játszhatnak a kiszámíthatóbb környezet megteremtésében. Lokálisan így biztosíthatják az egyes gazdaságokban azt a belföldi stabilitást, amelyre a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok épülhetnek.
A mai konferencia teret biztosít e kapcsolatok erősítésére, miközben egy másik időszerű és stratégiai fontosságú témát is a középpontba helyez: a fenntarthatóságot és az új energiaipar finanszírozással támogatott kapacitásbővítését. A mai konferencia fő témája tehát kiválóan példázza, hogy a pénzügyi szektor nem csupán kiszolgálója, hanem aktív formálója is lehet a jövő iparának.
A zöld átállás és az új energiaipar fejlesztése olyan közös ügy, amely célzott finanszírozást, intézményi összefogást és nemzetközi együttműködést igényel. E ponton külön kiemelném a konferencia társzervezője, az Asian Financial Cooperation Association munkáját. Az AFCA nem csupán intézményesíti a párbeszédet Ázsia és más régiók között, hanem kézzelfogható eredményeket is felmutat a közös szabványosítás, a piacfejlesztés, valamint a zöld és digitális finanszírozás területén. Köszönjük a szervezetnek, hogy stratégiai partnerként segíti a konferencia sikerét, és platformot teremt az együttműködés elmélyítéséhez.
Végezetül szót ejtenék azokról a hazai eredményekről, amelyek igazolják Magyarország elkötelezettségét a diverzifikált, nyitott és partnerségen alapuló gazdasági kapcsolatok mellett.
Kezdeném talán azzal, hogy hazánk Európában elsőként bocsátott ki államkötvényt az offshore és onshore RMB piacon, illetve 2021-ben az első európai zöld panda kötvényt is mi jegyeztük. /Ezt persze, nem azért mondom, mert akkoriban Alelnök úr vezette a magyar Államadósság Kezelő Központot. /
E lépések erősítették a kínai pénzügyi piacokhoz való hozzáférést, miközben konkrét stratégiai infrastrukturális fejlesztések finanszírozásához is hozzájárultak. Magyarország a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításával közvetlen kapcsolatot teremt Pireusz kikötője és Közép-Európa szíve között. Ezzel pedig az „Övezet és Út” kezdeményezés egyik legfontosabb zászlóshajó-projektjének aktív szereplőjévé vált.
A közlekedés témájánál maradva említést kell tennem arról az egyre sikeresebb együttműködésről is, amely Magyarországon az európai autóipar és az ázsiai – különösen kínai – akkumulátorbeszállítók között valósul meg.
Kína a környezetbarát technológiák globális fejlesztésében is kulcsszereplő. Többek között világelső a napelemgyártásban, amelyből a 2024-es adatok alapján Magyarország is bőven profitál. Tavaly ugyanis már 300 ezer naperőműnél és 7500 megawatt teljesítménynél tartottunk országosan, ami egy nem egészen 10 milliós országban igen jelentős eredmény.
A helyzet megértését leegyszerűsíti az a tény, hogy a jelenlegi kapacitások elérését eredetileg 2030-ra tervezte Magyarország.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A klímaváltozás okai globálisak, azonban a hatásait helyben érezzük. Az eredményes zöld átállás a jegybanki politika alakítása terén több szempontból is nemzetközi együttműködést kíván.
Egyrészt a hosszú megtérülési idejű beruházások, valamint a gazdaság szerkezeti átalakításának finanszírozásában. Másrészt az árstabilitás szempontjából a klímaváltozás okozta áringadozások nyomon követése is elengedhetetlen a jegybankok részéről. E kihívások gyors helyzetfelismerést és higgadt döntéshozatalt követelnek. A globálisan jó megoldások megtalálásához folyamatos információcsere, tudásmegosztás és közös gondolkodás szükséges.
A mai konferenciára Magyarországon, vagyis egy olyan országban kerül sor, amelyet a maga történelme megtanította lehetőséget látni még a problémákban is. Azt hiszem, a zöld átállás tipikusan olyan probléma, amelyben a lehetőségekhez vezető kulcs a kooperáció. Erre pedig tökéletes alkalmat biztosít ez a konferencia.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Őszintén remélem, hogy a mai konferencia értékes párbeszédeket, új lehetőségeket és erősebb együttműködéseket hozhat mindannyiunk számára a mai gyorsan változó, kihívásokkal teli globális környezetben. A Magyar Nemzeti Bank továbbra is elkötelezett a Kelet és Nyugat közötti gazdasági és pénzügyi kapcsolatok erősítése mellett. Ennek jegyében kívánok önöknek eredményes és tartalmas tanácskozást, valamint kellemes és emlékezetes budapesti tartózkodást a következő napokra.
Köszönöm a figyelmet!