Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

A bonus-malus besorolási rendszer

nyomtatás
A bonus-malus besorolási rendszer

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések vonatkozásában a bonus-malus besorolással a biztosító a biztosított kármentes vezetését jutalmazza (bonus), illetve károkozás esetén a kedvezményt megvonja, illetőleg pótdíjat állapít meg (malus). A biztosítási díj megállapítása a bonus-malus besorolás szerint elért fokozat figyelembe vételével történik.

A bonus-malus rendszer általános szabályai

A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján a 21/2011. (VI.10) NGM rendelet (Rendelet) szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli, ezt nevezik besorolásnak.

A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzembentartónak az érintett gépjármű vonatkozásában - a károkozás időpontjától függetlenül - kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté, tehát a bonus-malus besorolás szempontjából nem a káresemény időpontja, hanem a kárkifizetés, vagy a bírósági ítélet időpontja számít.

A besorolásra vonatkozó szabályok

Új szerződés kötése esetén a biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában - illetve a rendszerbe újonnan belépő üzembentartó esetén - a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja. Ugyanakkor a korábbi gyakorlatból adódóan a biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást figyelembe venni, amennyiben az tartalmazza a releváns adatokat.

A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyilvántartásban az üzembentartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.

A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megállapítja a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzembentartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.

Ha az üzembentartó közlése alapján a szerződés besorolásához szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosíthatók, erről a tényről a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kezdetét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak. Ha a beazonosításhoz, besoroláshoz szükséges adatok később rendelkezésre állnak, akkor az adatok helyesbítésével érintett időszak biztosítója a kártörténeti nyilvántartás adatai szerint köteles a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal megállapítani.

Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.

Amennyiben az üzembentartó a szerződést felmondja vagy az érdekmúlás jogcímén megszűnik, majd később új szerződést köt, a korábban megszerzett fokozatot azonos gépjármű-kategóriára továbbviheti, feltéve, hogy az új szerződéskötésre két éven belül sor kerül. A már megszerzett bonus fokozatot az új szerződést kötő biztosító köteles figyelembe venni.

A fentiek természetesen nem vonatkoznak arra az esetre, ha a korábbi szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg. Ez esetben a bonus osztályba sorolás megszűnik, az új szerződés osztályba sorolása A00 lehet. A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés malus osztályba sorolása érvényben marad, ha az üzembentartó új szerződést köt.

A kártörténeti adatok (káresemények) figyelembe vétele a következő táblázat szerint történik. A szerződés besorolása nem romlik a káresemény miatt, ha a biztosító által kifizetett kárösszeget a károkozó biztosított a kárkifizetésről szóló értesítés kézhezvételét követő 45 napon belül teljes mértékben visszafizeti a biztosítónak.

A bonus-malus rendszer személyhez kötöttsége

A bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzembentartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy a biztosított gépjárművét ki vezette e kötöttségéből következik, hogy:

  • az autó adásvételekor az üzembentartó/tulajdonos által megszerzett bonus-malus fokozat nem száll át a gépjármű új tulajdonosára, neki saját bonus-malus besorolása szerint kell új felelősségbiztosítást kötni, bármely általa választott biztosítótársaságnál.

  • amennyiben a biztosított gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjárművel okozott kár a szerződés bonus-malus besorolását nem érinti.

  • érvényben lévő szerződésben elért bonus-malus fokozatot nem lehet átvinni az üzembentartó másik gépjárművére (úgynevezett párhuzamos üzemeltetés). Kedvezőbb bonus besorolás átvitelére csak az előző szerződés érdekmúlás miatt történő megszűnése (pl. korábbi gépjármű eladása vagy fogalomból való kivonása) esetén van lehetőség.

Bonus-malus osztályba sorolás

A 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet személygépkocsi és motorkerékpár esetén az alábbi táblázati besorolást határozza meg.

(A további gépjármű kategóriák pl.:autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató bonus-malus besorolása ettől eltérő táblázat szerint történik.)

Kártörténeti nyilvántartás

A szerződés megszűnését követően a kártörténetre vonatkozó adatok átlátható formában történő kezelhetősége érdekében papír alapú igazolásokat 2011. július 1-től felváltotta az elektronikus kárnyilvántartási rendszer. A rendszerrel a biztosítók a szerződések díjának kockázatarányos megállapítása érdekében a kártörténeti adatokat fel tudják használni.

Fontos tudni, hogy a szerződések bonus-malus besorolásánál a biztosítók kizárólag a kártörténeti nyilvántartásban szereplő adatokat használhatják, a másik biztosító által írásos formában (papíralapon) esetlegesen kiadott igazolást nem.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításáról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) 51. §-nak értelmében a kárnyilvántartó nyilvántartást vezet a kötvénynyilvántartásban szereplő biztosítási szerződések vonatkozásában a kármentes időszakokról, a szerződő üzemben tartókról, továbbá a hozzájuk kapcsolódó kártérítési kötelezettséget kiváltó káreseményekről, a kártérítésre kötelezett személyekről, a kártérítési kötelezettség ismertté válásáról, a kárösszeg károkozó üzemben tartó által történt visszafizetéséről, az ezekhez kapcsolódó események dátumairól. A kárnyilvántartásban megtalálhatóak az üzemben tartó, a gépjármű, a szerződés és az esetleges káresemények adatai. A kárnyilvántartó szerv a megszerzett adatokat egy üzemben tartó vonatkozásában az utolsó biztosítási szerződéssel kapcsolatos bármely adat keletkezését követő 7 évig kezeli. A kárnyilvántartó szerv kérelemre köteles átadni vagy hozzáférhetővé tenni a rendelkezésére álló adatokat a biztosítónak, a Kártalanítási Számla kezelőjének, illetve a különböző hatósági szerveknek (pl.: rendőrség, bíróság, közlekedési hatóság stb.