1. Ajegybank az MNB törvény 46. § (10) bekezdésének hatályon kívül helyezése helyett annak módosítását javasolja.
Részletes indoklás:
A jegybank az MNB törvény egyéb rendelkezéseivel való összhang érdekében a hatályon kívül helyezés helyett inkább a rendelkezés módosítását javasolja. A módosítás célja az, hogy a törvény egyértelműen rendelkezzen mind az MT tagjainak felmentési okairól, mind pedig arról, hogy ki gyakorolja a felmentés jogát. A jegybank az MT tagjai felmentésének okait a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára (a továbbiakban: Alapokmány) hivatkozva javasolja szabályozni.
Az MNB szövegszerű módosítási javaslata a következő:
„A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjait a köztársasági elnök, (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjait az Országgyűlés kizárólag [abban az esetben]az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott okokból mentheti fel [, ha a Monetáris Tanács tagja nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve súlyos kötelezettségszegést követ el].”
2. A jegybank az MNB törvény 2013. január elsejétől hatályos 46.§ (12) bekezdésének és 47. § (5) bekezdésének módosítását javasolja.
Részletes indoklás:
Az EKB-nak a Magyar Nemzeti Bankról szóló CON/2011/104. számú véleményének 11.1. pontjával összhangban az MNB törvény 46.§ (12) bekezdése, továbbá a 47.§ (5) bekezdése jelenleg tartalmazza azt, hogy a munkaügyi bírósághoz való fordulás joga nem érinti az Európai Unió Bíróságához való fordulás jogát. Azonban ezen rendelkezések 2013. január elsején módosulnak, de a módosuló rendelkezések nem kerültek kiegészítésre az EKB véleményével összhangban.
Ennek kiküszöbölése érdekében az MNB szövegszerű módosítási javaslata a következő:
(1) E törvény 46. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A (11) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Monetáris Tanács érintett tagja részére meg kell küldeni, aki a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás joga nem érinti az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott bírósághoz fordulás jogát.”
(2) E törvény 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A miniszterelnök (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatát az MNB elnöke részére meg kell küldeni, aki az Mt. szabályai szerint közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. Az Mt. szabályai szerinti bírósághoz fordulás joga nem érinti az Alapokmány 14.2. cikkében meghatározott bírósághoz fordulás jogát.”
Az MNB álláspontja a Monetáris Tanács létszámának és hatáskörének bővítésével, illetve a jegybanki függetlenség biztosításával kapcsolatban – amelyek nem képezik a jelen törvénymódosítás részét – változatlan.
1. Csökkenti a monetáris politika hitelességét, hogy az MNB törvény a monetáris politikai döntéshozatal intézményi és jogi kereteit 2011 decemberében ismételten megváltoztatta. A jegybank nem ért egyet a Monetáris Tanács létszámának növelésével, illetve azzal sem, hogy a törvény alapján egy további alelnök kinevezésére is lehetőség nyílik. A jegybank álláspontja szerint az MT hosszú távú függetlenségét az erősítené, ha a tagokat különböző időpontokban neveznék ki és így azok hivatali ideje is különböző időpontokban járna le. Az MNB javasolja azt is, hogy törvény 46. §-ának (11) bekezdése egészüljön ki azzal, hogy az MNB elnökét véleménynyilvánítási jog illeti meg az MT tagjelöltek vonatkozásában.
Részletes indoklás
A monetáris politika hitelességét leghatékonyabban egy stabil intézményi környezetben és jogi keretek között tevékenykedő jegybank tudja megvalósítani. Így a jegybank megítélése szerint nem szolgálja a monetáris politika hitelességét az, hogy az MNB törvény a monetáris politikai döntéshozatal intézményi és jogi kereteit ismételten megváltoztatta. Ezen túlmenően az MNB-ről szóló 2001. évi LVIII. törvény 2007. évi módosítása éppen azért határozta meg 5-7 tagban a Monetáris Tanács létszámát, mert hozzánk hasonló méretű országok esetében, nemzetközi összehasonlítások alapján és a monetáris döntéshozó szervezetek létszámának nemzetközi kutatási eredményei alapján ez a létszám tekinthető optimálisnak. Az MNB törvényben foglalt MT-bővítés az intézményi keretek változtatásának korábbi iránya ellen hat.
A jegybank a harmadik alelnök kinevezését nem tartja indokoltnak. Az MNB 2007 óta két alelnökkel zavartalanul működik, törvényi kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz. A harmadik alelnök szükségességét nem támasztja alá az MNB törvény által megteremtett jegybanki felhatalmazás arra, hogy a rendszerkockázatok felépülésének megakadályozása vagy a kockázatok csökkentése érdekében a szükséges intézkedéseket az MNB rendeletben szabályozza. Végezetül, a harmadik alelnök kinevezését költségtakarékossági szempontok sem indokolják.
2. Az MT hatáskörének bővítése célszerűtlen, intézményvezetési és hatékonysági szempontból is indokolatlan.
Részletes indoklás
Egy intézmény csúcsán álló, nagyszámú tagból álló testület hatékonysági és célszerűségi okokból is csupán a legfontosabb stratégiai döntések meghozatalára kell, hogy korlátozza tevékenységét. Egyes működésirányítási kérdések meghatározására való feljogosítása általános intézményvezetési szempontokból nem indokolható. A jegybank nem ért egyet azzal, hogy az alelnökök feladatkörének meghatározását, a stratégiai döntések végrehajtásáról való döntéseket is az MT hatáskörébe tartozóként nevesítse az MNB törvény. Ugyanezen indokból nem ért egyet az MNB azzal sem, hogy az MT hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos kommunikáció módjáról való döntést is az MT hatáskörébe tartozóként határozza meg a törvény.
3. Az MNB elnökének és alelnökeinek díjazására vonatkozó szabályozás sérti a jegybank függetlenségét és összeegyeztethetetlen az uniós jogrenddel.
Részletes indoklás
A Magyar Nemzeti Bank döntéshozói fizetésének a jegybankkal való konzultációt mellőző, a jegybanki döntéshozók hivatali ideje alatti módosítása sérti a jegybanki függetlenséget, ezért mind az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel, mind az MNB törvénnyel összeegyeztetetlen.
A jegybanki döntéshozók bérezésének módosítása egyúttal diszkriminatív is, hiszen a jegybank döntéshozói sem nem közalkalmazottak, sem nem köztisztviselők, hanem egy állami tulajdonban álló gazdasági társaság vezetői. A fizetést maximalizáló rendelkezések más, állami tulajdonban álló gazdasági társaságok, állami tulajdonban álló bankok vezetőire pedig nem vonatkoznak.
MAGYAR NEMZETI BANK
Kommunikáció