A Magyar Nemzeti Bank 2013 áprilisában hirdette meg a Növekedési Hitelprogramot. A három pillérből álló program első két pillérének célja a kis- és középvállalkozások forint alapú hitelhez jutásának elősegítése és ezáltal a pénzügyi stabilitás megerősítése volt. A Monetáris Tanács megítélése szerint ugyanis a pénzügyi és gazdasági válság kitörése óta a Magyarországon működő vállalatok hitelhez jutási lehetőségei számottevően romlottak, különösen a kis- és középvállalkozásoké, amelyek ráadásul nehezebben találnak alternatív finanszírozási forrást. A meghirdetést követően a vállalkozások részéről fokozott érdeklődés mutatkozott a program keretében elérhető hitelek iránt, amely a hitelintézetek által május végén jelzett részvételi igényekben is tükröződött. Annak érdekében, hogy a programban elérhető alacsony kamatozású hitelből minél több KKV részesülhessen, a Monetáris Tanács még a program indulása előtt 50%-kal, 750 Mrd forintra emelte a rendelkezésre álló keretösszeget.
A vállalkozások részéről jelentkező nagy érdeklődésnek köszönhetően a keretösszeg 93,5%-ára kötöttek hitelszerződést a hitelintézetek; ez közel 701 Mrd Ft-ot jelent, ami mintegy 10 ezer szerződéshez kapcsolódott. Az első pillér iránt jelentkező nagyobb keresletet látva a keretösszeg hatékonyabb felhasználása érdekében az MNB augusztus 1-jén lehetővé tette a II. pillérben allokált hitelkeret I. pillér keretében történő felhasználását. Ennek köszönhetően az I. pillér esetében az igénybevétel elérte a keretösszeg 112%-át, azaz megközelítőleg 472 Mrd Ft-ot. A II. pillérben, azaz devizahitelek kiváltására közel 229 Mrd Ft-os összegben kötöttek szerződést a hitelintézetek, ami 70%-os kihasználtságot jelent.
A jegybank megítélése szerint a program elindításakor kitűzött rövid távú cél, a hitelpiaci korlátok enyhítése és a verseny növelése lényegében teljesült. Amellett, hogy az NHP számottevően élénkítette a hitelkeresletet a vállalkozások oldaláról, a hitelintézetek figyelmét is a KKV szektorra irányította, ami fokozta a versenyt az ügyfelek megszerzéséért és megtartásáért. A verseny élénkítése irányába hatott a program keretösszegének szétosztásakor az MNB által alkalmazott allokációs mechanizmus valamint a bankváltás lehetősége, aminek köszönhetően nőtt a kis- és közepes bankok, valamint a takarékszövetkezetek részesedése a KKV hitelállományon belül. Hitelkiváltáskor az ügyfelek 20%-a élt a bankváltás lehetőségével . Elsősorban a kis- és közepes bankok, valamint a takarékszövetkezetek ügyfelei váltottak hitelintézetet. A maximált kamatmarzs ellenére az ügyfelekért folytatott versenynek és a garanciaszervezetek közreműködésének köszönhetően nemcsak a legjobb minősítésű vállalkozások tudtak részt venni a programban.
Az I. pillérben várakozáson felüli, 61% az új hitelek aránya, ezen belül is a beruházási hitelek részesedése kiemelkedő, ami kedvezően befolyásolhatja a program gazdasági növekedésre gyakorolt hatását. A II. pillérben is főként beruházási hitelek kiváltására folyósítottak kölcsönt a hitelintézetek. A minimum 3 millió, maximum 3 milliárd forintos szerződési összegkorláton belül a kisebb összegű hitelek kerültek előtérbe, darabszám szerint a hitelek 70%-a 50 millió Ft alatt maradt.
A pénzügyi és gazdasági válság alatt különösen a hosszabb lejáratú hitelek elérhetősége romlott. Az NHP a hitelpiac ezen működési elégtelenségét is nagymértékben korrigálta. A jegybank által szabott maximum 10 éves futamidő mellett a hitelintézetek hajlandóak voltak hosszú, átlagosan közel 7 éves lejáratú, a futamidő végéig rögzített, évi maximum 2,5 százalékos kamatozású hiteleket nyújtani.
Az NHP jelentősen csökkentette a programban részt vevő vállalkozások kamatterheit, mind az új hitelek, mind a hitelkiváltások esetében, ami javította a vállalkozások jövedelmi helyzetét. Ezen felül a program megszüntette a II. pillérben részt vevő vállalkozások árfolyamkitettségét, ami kiszámítható gazdálkodást tesz lehetővé számukra. A vállalati devizahitel-állomány nagymértékű, fokozatos csökkenése nemzetgazdasági szinten is fontos, mivel mérséklődnek a pénzügyi stabilitási kockázatok.
A program eljutott minden ágazatba, de a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a kereskedelem kiugró részesedéssel rendelkezett. Az NHP csökkentette a KKV hitelek regionális koncentráltságát is. A KKV hitelállományhoz viszonyítva nagyobb arányban folyósítottak kölcsönt a hitelintézetek a Dél- és Észak-Alföld régióban tevékenykedő vállalkozások számára, míg Közép-Magyarország részesedése jelentősen kisebb lett az állományi arányhoz képest.
A program sikerére tekintettel a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2013. szeptember 11-én a program folytatásáról döntött. Az első szakasz teljesítette azon célkitűzését, hogy fokozza a versenyt a KKV hitelpiacon, így a második szakaszban már lehetőség nyílik arra, hogy az MNB az új hitelek előtérbe helyezésével az eddiginél még nagyobb hangsúlyt fektessen a gazdasági növekedés ösztönzésére. A növekedés támogatása érdekében a program folytatása során a teljes 2000 milliárd forintos keretösszeg, illetve annak az első 500 milliárd forintos részletének 90%-a csak új hitelek nyújtására fordítható.
Az elemzés itt érhető el.