Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Az MNB új eszköze mérsékli a jövőbeli pénzügyi válságok negatív hatásait

nyomtatás

Budapest, 2015. december 15. – A bankrendszer gazdasági és pénzügyi ciklust erősítő jellegének kezelésére a Magyar Nemzeti Bank jövő évtől bevezeti az anticiklikus tőkepuffert. Jelenleg nem figyelhető meg túlzott hitelezés a hazai bankrendszerben, így az anticiklikus tőkepufferráta mértékét a jegybank 2016. január 1-től 0 százalékban határozta meg, ami támogatja a hitelezés növelését. A jövőben a túlzott hitelezés időszakában előírt pótlólagos tőkekövetelmény mérsékelni fogja a túlzott hitelkiáramlást, míg válság idején a korábban megképzett tőkepufferek felszabadítása segíti a hitelezést és így a gazdasági kilábalást.

A válság utáni pénzügyi szabályozásban a ciklikus rendszerkockázatok mérséklésének egyik legfontosabb eszközévé az ún. anticiklikus tőkepuffer vált. Ez az új eszköz egyfelől közvetlenül növeli a bankrendszer sokkellenálló képességét, másrészt a pénzügyi ciklus kilengéseinek tompítására is szolgál. A hitelciklus felívelő szakaszában megképzett pótlólagos tőkekövetelmény ugyanis visszafoghatja a hitelkiáramlást, míg válság idején a korábban megképzett tőkepufferek felszabadítása segíti a hitelezést és így a gazdasági kilábalást. Az anticiklikus tőkepuffer célja tehát a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló képességének növelése, végeredményben pedig a pénzügyi rendszer gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása.

Az anticiklikus tőkepuffer alkalmazását az uniós szintű szabályozás (CRD IV/CRR) elfogadása, valamint azok hazai jogrendszerbe történő 2013-as beillesztése tette lehetővé. A szabályozás alapján a tőkepuffer mértékének meghatározásáról makroprudenciális hatóságként a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban MNB) dönt. A jegybank negyedévente rendeletben rögzíti a hazai kitettségekre alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátát, amelyet több ciklikus és sérülékenységi indikátor figyelembevételével határoz meg. Az anticiklikus tőkepuffer mértéke a teljes kockázati kitettség 0 és 2,5 százaléka között alakulhat, de indokolt esetben a felső küszöbnél magasabb ráta is lehetséges. A tőkepuffert a legjobb minőségű tőkéből (CET1) kell megképezni. Az anticiklikus tőkepuffer képzésére a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások kötelesek, de az MNB a pénzügyi rendszer stabilitását a ciklikus rendszerkockázatok tekintetében nem veszélyeztető kis- és közepes méretű befektetési vállalkozásokat mentesítette az előírás alól.

Jelenleg nem figyelhető meg túlzott hitelezés a hazai bankrendszerben, így az anticiklikus tőkepufferráta mértékét az MNB 2016. január 1-től 0 százalékban határozta meg. Az anticiklikus tőkepufferráta mértékének meghatározásakor felhasznált indikátorok alapján a ciklikus rendszerkockázatok mértéke összességében véve alacsonynak értékelhető. A rátában a következő 1 éves időhorizonton nem várható változás, támogatva a bankok hitelezési aktivitásának növelését.

Magyar Nemzeti Bank

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem