Budapest, 2015. szeptember 29. – 2015 II. negyedévében is folytatódott a külső egyensúlyi mutatók javulása. Az emelkedő külső pozíció mellett az egyes szektorok tovább mérsékelték külső adósságukat, ami a külső adósságráták folytatódó korrekciójával járt, csökkentve ezzel a magyar gazdaság külső sérülékenységét. Az adatok revíziójának hatására 2014-ben a korábban jelzettnél jóval magasabb lett a külföldiek FDI-befektetése, ami tovább javíthatja a magyar gazdasági folyamatok megítélését.
A legfrissebb adatok alapján a folyó fizetési mérleg éves többlete a II. negyedévben a GDP 3,8 százalékára emelkedett, miközben a főleg EU-transzfereket tartalmazó tőkemérleg is közel 5 százalékos többletet mutatott. Így a gazdaság külső finanszírozási képessége a GDP 8,7 százalékára emelkedett, ami jelentősen meghaladja a környező országokban tapasztalt értéket.
A reálgazdasági megközelítés szerinti külső finanszírozási képesség növekedése a külkereskedelmi többlet és az EU-transzfer emelkedésére vezethető vissza. A nettó export növekedésében részben a nyersanyagárak csökkenése miatt javuló cserearány, részben pedig az importot továbbra is meghaladó exportnövekedés tükröződött. Az EU-transzferek felhasználásának négy negyedéves értéke meghaladta a 7 milliárd eurót, így a transzferegyenleg korábban nem látott mértékben támogatja a külső finanszírozási képességet. A jövedelemegyenleg hiánya enyhén mérséklődött, amiben szerepet játszott a csökkenő adósságráták miatt mérséklődő kamatkiadás is.
A gazdaság nettó megtakarítói pozíciója lehetővé tette, hogy a gazdasági szereplők tovább csökkentsék külső adósságukat, miközben a II. negyedévben – egyedi és szezonális okok miatt – az FDI-források is csökkentek. A mintegy 1,4 milliárd euróval csökkenő nettó külső adósság részben az államhoz köthető – a külföldiek jelentős állampapír-eladásának piaci hatását ellensúlyozhatta az MNB önfinanszírozási programja miatt emelkedő banki állampapír-vásárlás.
A II. negyedévben jelentősen, a GDP 31 százaléka közelébe csökkent az ország nettó külső adóssága, amiben a folytatódó adósságkiáramlás, az átértékelődési hatások és a GDP növekedése egyaránt szerepet játszottak. A hátralévő futamidő szerinti rövid külső adósság korábbi várakozásunkkal összhangban 23,8 milliárd euróra emelkedett – a növekedés ugyanis döntő részben egy 2016-ban lejáró állami hitel berövidüléséhez köthető. Emellett azonban a devizatartalék 35 milliárd euróhoz közeli szintje továbbra is számottevően meghaladja a befektetők által elvárt értéket.
A szektorok megtakarításait vizsgálva a külső finanszírozási képesség emelkedése az állam finanszírozási igényének folytatódó (a GDP 1 százalékára történő) csökkenésére vezethető vissza, ami a bérek és foglalkoztatás bővülése miatti, illetve a fehéredéssel összefüggő adóbevétel-növekedéshez, illetve a mérséklődő kamatkiadásokhoz köthető.