Az infláció idén és jövőre is érdemben elmaradhat a középtávú céltól, melyet a rendkívül kedvező globális költség-környezet és a gazdaságban továbbra is jelenlévő szabadkapacitások magyaráznak. Az év végéhez közeledve már némileg emelkedhet az infláció, majd ezt követően a lakossági fogyasztás folytatódó élénkülésével, a nominális bérdinamika erősödésével már az évek óta stabilan alacsony inflációs alapfolyamatok is növekedhetnek. Az infláció emelkedése azonban elhúzódó folyamat lesz, amit a várhatóan tartósan fennmaradó, mérsékelt költségkörnyezet magyaráz. Az inflációs cél elérésének időpontja még inkább kitolódik és a fogyasztóiár-index csak 2017 második felében közelítheti meg a középtávú célját.
A következő negyedévekben folytatódhat a hazai gazdaság növekedése és idénre 3 százalékot meghaladó növekedés várható. A finanszírozási – főként EU – források szűkülésével valamint bázishatások miatt 2016-ban 2,5 százalékra mérséklődik a növekedés üteme. A növekedésben egyre markánsabb szerephez jut a belföldi kereslet élénkülése. Az alacsony infláció, illetve az szja kulcsának csökkentése emeli a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, mely támogatja a fogyasztás növekedését. A devizahitelek forintosítása csökkenti a háztartások árfolyam-érzékenységét, ami az óvatossági megfontolások oldódását segítheti elő. A beruházásokban szerkezeti átalakulás várható. A hangsúly egyre inkább a magánberuházások felé tolódik el. A vállalati beruházások bővülését a hitelezési aktivitás erősödése, illetve a javuló kilátások is segítik. A háztartások esetében a stabilabb hosszú távú jövedelemvárakozások, és a historikusan alacsonyan alakuló hozamkörnyezet is növelheti a beruházási kedvet. A jövő év második felétől a gazdasági növekedés ismét gyorsulhat a hitelezési aktivitás erősödésének, az EU-források újra növekvő lehívásának és a külső kereslet élénkülésének köszönhetően.
A foglalkoztatottság tovább erősödhet, melyet a közmunkaprogramok mellett a versenyszféra létszámbővülése is támogathat. A GDP növekedésével párhuzamosan a vállalatok munkakereslete is emelkedhet, és így a munkanélküliségi ráta tovább mérséklődhet. A feszesebb munkapiac, a nagyobb vállalati jövedelmezőség és a termelékenység javulása egyaránt a reálbérek emelkedését okozzák. A stabilan alakuló inflációs várakozások előretekintve elősegíthetik, hogy a bérezés és az árazás hosszabb távon is az inflációs céllal konzisztensen alakuljon.
A gazdaság külső finanszírozási képessége a következő években is stabilan magas maradhat, ami hozzájárul a nettó külső adósság folytatódó csökkenéséhez. A költségvetés hiánya a fegyelmezett költségvetési politika folytatódása mellett idén és jövőre is érdemben a 3 százalékos küszöbérték alatt alakulhat.
Magyar Nemzeti Bank