Budapest, 2017. december 8. – A Magyar Nemzeti Bank magas szintű szakmai fórum keretében mutatta be „A magyar út – Célzott jegybanki politika” című könyvének angol nyelvű kiadását Párizsban, a Balassi Intézetben. A szakmai fórum keretében Virág Barnabás az MNB monetáris politikáért és közgazdasági elemzésekért felelős ügyvezető igazgatója ismertette a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának legfontosabb eredményeit.
Az eseményen tiszteletét tette Jean-Luc Quemard, a Francia Nemzeti Bank Nemzetközi Banki és Pénzügyi Intézetének vezetője. Több francia minisztérium szakértői, az OECD munkatársai, kutatók, egyetemi professzorok és think tank alkalmazottak is részt vettek az eseményen. Az üzleti szférát többek között a francia Crédit Agricole feltörekvő országokért, illetve országkockázati elemzésért felelős szakemberei, a KBC Bank NV francia leányvállalatának munkatársai, illetve a Paris Europlace pénzügyi tanácsadó szervezet elemzői képviselték.
Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója a rendezvényen ismertette a hazai jegybanki politika elmúlt években elért eredményeit. Előadásában hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa hagyományos és nem hagyományos lépéseket is tartalmazó monetáris politikájával érdemben járult hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez, az árstabilitás eléréséhez és a pénzügyi sérülékenység csökkentéséhez. A célzott jegybanki eszköztárnak nemzetközi összevetésben is egyedi karaktert adott, aminek köszönhetően a támogató monetáris politikai környezetet szűkülő jegybanki mérleg mellett sikerült elérni.
Emellett az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a 2010 óta folytatott stabilizációs gazdaságpolitika középpontjában a munkaerőpiaci reformok álltak. Ezek alapozták meg a növekedési és munka-erőpiaci fordulatot, segítették a költségvetési hiány fenntartható mérséklését, miközben a végre-hajtott reformok társadalmi elfogadottsága mindvégig magas maradt.
Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy előretekintve a cél a versenyképesség javítása kell, hogy legyen. A munkaerőpiacon egyre inkább fontossá válnak a minőségi tényezők, miközben a robot-technológia fejlődésével, a demográfiai trendek változásával, valamint a mobil európai munkaerő-piac kihívásaival is számolni kell. A versenyképesség növelését fokozatos bérfelzárkózás mellett kell végrehajtani.