Budapest, 2017. június 29. – A Magyar Nemzeti Bank meghatározta az anticiklikus tőkepufferráta 2017. július 1-jétől alkalmazandó mértékét. A ciklikus rendszerkockázat szintje továbbra is alacsony, ezért a Pénzügyi Stabilitási Tanács - a hitelezés támogatása érdekében - a 0 százalékos ráta fenntartásáról döntött.
Az anticiklikus tőkepuffer célja a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló képességének növelése. Az anticiklikus tőkepuffer mértékét az MNB negyedévente vizsgálja felül.
Az előző negyedévhez képest a hitelpiacon megfigyelhető kedvező folyamatok ellenére a ciklikus rendszerkockázatok szintjében és dinamikájában érdemi változás nem látható. Bár a hitelezési fordulat mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben megvalósult, a nettó hitelkiáramlás összességében nem minősíthető túlzottnak. Az irányadó hitel/GDP rés tartósan és számottevően negatív értéke, valamint a kiegészítő túlfűtöttségi és sérülékenységi indikátorok aktuális szintje és dinamikája továbbra is a ciklikus rendszerkockázat alacsony szintjére utalnak. Ezek alapján az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a hazai kitettségekre alkalmazandó anticiklikus tőkepufferráta 0 százalékos szinten való fenntartásáról döntött. A rátában a következő 1 éves időhorizonton előreláthatóan nem várható változás, ami támogathatja a hitelintézetek hazai hitelezési aktivitását.
A hazai pénzügyi rendszer ciklikus kockázatainak alakulására hatással lehetnek azon harmadik országok pénzügyi folyamatai is, amelyekben a hazai székhelyű pénzügyi intézményeknek lényeges kitettségeik vannak. Ennek megfelelően a hazai bankrendszer szempontjából lényeges harmadik országok hitelezési folyamatait az MNB nyomon követi és szükség esetén a hazai hitelintézetek ottani kitettségeire anticiklikus tőkepuffer rátát ír elő. Az MNB a hazai bankrendszer szempontjából lényeges harmadik országok körét felülvizsgálta és 2018-ra vonatkozólag Montenegrót, Oroszországot, Ukrajnát, valamint új országként Szerbiát azonosította.
Magyar Nemzeti Bank