Budapest, 2018. szeptember 17. – A tervek szerint a Petőfi Irodalmi Múzeumba (PIM) kerül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár program keretében 32 millió forintért megvásárolt Orlai Petrich Soma, „Szép Ilonka” című nyolc darabból álló festményciklusa.
„A vadász ül hosszú, méla lesben…” - Vörösmarty Mihály „Szép Ilonka” című, 1833-ban született megindító költeményének első mondata közismert szállóigénk. A képsorozat – mely közel 150 évig az azt megrendelő Peterdi-család tulajdonában volt – a költemény illusztrációjaként 1858-1866 között készült el.
A mezőberényi Orlai Petrich Soma (Orlay Petrics Soma) (1822-1880) – Petőfi Sándor másodunokatestvére – szülei tanácsára előbb jogi diplomát szerzett, majd Pesten Marastoni Jakab festőiskolájában képezte magát, később Bécsben folytatta tanulmányait, ahol először az Akadémiát, majd Ferdinand Waldmüller iskoláját látogatta.
Az életkép műfaján belül is érvényesíthető mély gondolati tartalom kifejezésének lehetősége és követelménye Orlai ifjúkori bécsi mesterénél, Waldmüllernél vált szinte forradalmi újítássá. Orlai zsánerszerű historikus képei a történeti festészet emelkedett stílusát az életkép intimitásával ötvözték – a Szép Ilonka-sorozat darabjai – „A les”., „A meglepetés”., „Beköszöntés”., „Felköszöntés”., „Búcsú”., „Felismerés”., „Búsongás”., „Gyász” – e műfaji körbe illeszkednek.
A korszak hagyományos festményciklusai, a templomi stációképek örökségét követve Orlai is a keretet díszítő képszalagokkal magyarázza az éppen ábrázolt eseményt. A kollekció különlegességéhez az is hozzájárul, hogy ezek az aranyozott, feliratos szalagok eredeti állapotukban őrződtek meg.
Orlai Petrich Soma jó állapotú, restaurálást nem igénylő nyolc darabból álló képciklusa a magyar biedermeier festészet egyik egyedülálló remekműve. Számos kiváló alkotást ismerünk a korszakból, de ilyen nagyszabású, ennyire kifinomultan sokrétű jelentéssel megkomponált képsorozatról nem tudunk. Kimagasló kultúrtörténeti, művészettörténeti és muzeális értéke révén a képciklus közgyűjteménybe kerülése, valamint állandó és időszaki kiállításon történő bemutatása kiemelten fontos.
A kiállítás megnyitásának pontos idejéről – az eddigi gyakorlatnak megfelelően - az MNB tájékoztatni fogja a közvéleményt.
Értéktár program
A Magyar Nemzeti Bank 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási Értéktár programját, amelynek célja az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése. Az Értéktár programot dr. Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke vezeti, a program koordinálására, a műkincsek eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének és értékének meghatározására a hazai országos közgyűjtemények vezetőiből és más neves szakértőkből, valamint a jegybank alelnökéből álló Tanácsadó Testületet állítottak fel. Az Értéktár programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzi meg. Az Értéktár program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig.
Az MNB az Értéktár programmal a világ azon meghatározó jegybankjainak sorába emelkedett, amelyek műkincs-visszavásárlási programjukkal és gyűjteményükkel hozzájárulnak hazájuk kulturális örökségének védelméhez és gyarapításához.
Az MNB Értéktár programjának keretében eddig megvásárolt tárgyakról és gyűjteményekről részletes leírást a jegybank honlapján az Értéktár menüpont alatt találnak az érdeklődők.