Budapest, 2021. május 21. — 2021 első negyedévében a vállalati hitelállomány 6 százalékkal bővült éves szinten, míg a kkv szegmensben előzetes adatok alapján 17 százalékos növekedési ütem valósult meg. A vállalatok hitelfelvételét az NHP Hajrá! szerződéskötései jelentős mértékben támogatták: a teljes vállalati hitelkibocsátás közel harmada, míg a kkv hitelkibocsátás több mint fele a program keretein belül valósult meg a negyedévben. A lakossági hitelállomány első negyedéves 213 milliárd forintos bővülése 13,7 százalékos éves hiteldinamikát eredményezett, melyhez a babaváró hitelek stabil kibocsátása érdemben hozzájárult. A negyedév során megkötött lakossági hitelszerződések volumene még elmarad a járvány előtti szintektől, márciusban azonban már tapasztalható volt az idén hatályba lépett új otthonteremtési támogatások hitelkeresletnövelő hatása. A bankok várakozásai szerint 2021 második és harmadik negyedévében mind a lakáscélú-, mint a fogyasztási hitelkereslet élénkülhet. A fizetési moratórium törlesztéseket mérséklő hatása továbbra is számottevő: fizetési moratóriumban 2021 februárjában a jogosult lakossági hitelállomány 50 százaléka, míg a vállalati hitelek 35 százaléka vett részt.
A koronavírus-járvány második és harmadik hullámának negatív gazdasági hatásai ellenére a vállalati hitelállomány 2021 első negyedévében tovább bővült, a tranzakciók eredőjeként mintegy 190 milliárd forinttal. A vállalatok banki hitelállománya így 6 százalékkal bővült 2020 és 2021 márciusa között. A 2020. márciusban bevezetett fizetési moratórium az esedékes tőketörlesztések csökkenésére, míg a koronavírus gazdasági hatásainak tompítása érdekében bevezetett jegybanki és állami hitel- és garanciaprogramok az új szerződéskötésekre gyakoroltak kedvező hatást. A vállalatok az első negyedév során mintegy 855 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket, amely 28 százalékkal haladta meg a 2020 azonos negyedévi kibocsátást. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelállománya 2020 és 2021 márciusa között előzetes adatok alapján 17 százalékkal nőtt. A kkv-hitelezést az NHP Hajrá! jelentősen támogatta az első negyedévben is, melynek keretében a kkv hitelek több mint felét kitevő, közel 280 milliárd forint értékű nem folyószámla-jellegű hitelszerződés jött létre.
A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok válaszai alapján az első negyedévben az üzleti célú ingatlanhiteleket érintő, szektorspecifikus okokra visszavezethető szigorítást leszámítva érdemben nem változtak a hitelezési feltételek a vállalati szegmensben, miközben mind a rövid-, mind a hosszú lejáratú hitelek iránt élénkülő kereslet mutatkozott. 2021 második és harmadik negyedévére előretekintve a bankok egyik vállalatméret-kategóriában sem terveznek további szigorítást a hitelezési feltételekben, és ezzel párhuzamosan a kereslet további élénkülését vetítik előre.
2021 első negyedévében a hitelintézeti szektor lakossági hitelállománya 213 milliárd forinttal bővült a tranzakciók eredőjeként, melynek 60 százaléka a babaváró hitelekhez volt köthető. A hitelállomány éves növekedési üteme 13,7 százalékot ért el márciusban, ami továbbra is a legmagasabb érték az Európai Unió tagországai között. A fizetési moratórium törlesztéseket visszafogó hatása 2021 elején is támogatta az állomány bővülését, ennek hatását kiszűrve becslésünk szerint nagyságrendileg 5 százalékra mérséklődik a növekedés üteme. Az első negyedév során megkötött új hitelszerződések volumene 16 százalékkal maradt el az előző év azonos negyedévi — a járvány negatív hatásaitól még jellemzően mentes időszak — kibocsátástól. A visszaesés valamennyi hitelterméket érintette, ugyanakkor az év első két hónapjára jellemző alacsonyabb szerződéskötési volument márciusban érdemi emelkedés követte, ami a januártól hatályba lépett új otthonteremtési támogatások iránti keresletnövekedésre utal: a márciusban megkötött lakáshitel-szerződések 21 százalékkal meghaladták az előző év azonos időszaki volument. Az állami támogatásokhoz kötődő hitelek szerepe a lakossági hitelezésben továbbra is jelentős, a negyedéves kibocsátás egyharmadát adták. Ebben érdemi szerepet játszanak a babaváró hitelek, melynek állománya márciusban 1192 milliárd forintot tett ki és ezzel már a lakossági hitelállomány 14 százalékáért felelt.
A Hitelezési felmérésre válaszadó intézmények a javuló gazdasági- és lakáspiaci folyamatokra hivatkozva lazítottak mind a lakáscélú-, mind a fogyasztási hitelfeltételeken a negyedév során, 2021 második és harmadik negyedévére előretekintve kisebb arányuk tervez további enyhítést. Mindkét termék esetében erősödő hitelkeresletre számítanak a bankok, mely feltehetően a januártól elérhető otthonfelújítási támogatás előfinanszírozását szolgáló hitelek népszerűségét vetíti előre.
A Banki konjunktúrafelmérés első negyedévi eredményei alapján a bankrendszer összességében a konjunktúra kis mértékű javulását tapasztalta a 2020 negyedik és 2021 első negyedéve által lefedett időszakban. Alapvetően a makrogazdasági környezet, a kockázatvállalás és a jövedelmezőség megítélése járult hozzá a banki konjunktúraérzet romlásához ebben a 6 hónapban, azonban a piaci verseny- és a kereslet fokozódásának, valamint a forrásokhoz való hozzáférés javulásának pozitív hatásai ezt részben ellensúlyozták. Előretekintve 2021 második és harmadik negyedévére ugyanakkor markáns javulást várnak a bankok, amit a pozitív gazdasági kilátásokkal indokolnak.
Az MNB a Hitelezési folyamatok című kiadványt legközelebb 2021 szeptemberében teszi közzé. A kiadvány célja, hogy részletes képet mutasson a hitelezés legfrissebb trendjeinek alakulásáról, valamint segítséget nyújtson e folyamatok megfelelő értelmezéséhez. Ennek érdekében részletesen bemutatja a hitelaggregátumok, a bankok által észlelt hitelkereslet, valamint a hitelezési feltételek alakulását a hitelezési felmérés eredményeit, illetve a bankrendszeri mérleg- és kamatstatisztikákat felhasználva. A hitelezési felmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető az alábbi linken:
A Banki konjunktúrafelmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető az alábbi linken: