Budapest, 2021. szeptember 3. - A
Magyar Nemzeti Bank a Költségvetési Jelentés kiadványsorozaton keresztül
tájékoztatja a nyilvánosságot a Költségvetési Tanács működéséhez kapcsolódó
döntéselőkészítő munka főbb eredményeiről. A ma publikált kiadvány célja, hogy bemutassa
a 2020. évi államháztartási folyamatokat, a 2021. évi költségvetés várható
alakulását az első félévben rendelkezésre álló költségvetési adatok és az MNB
júniusi Inflációs jelentéséhez készült előrejelzése alapján, valamint
áttekintést adjon a 2021 júniusában elfogadott 2022. évi költségvetési törvényről.
Mindezek figyelembevételével értékeljük a költségvetési egyenlegre és az
államadósságra vonatkozó nemzeti és európai uniós szabályoknak történő 2020.
évi tényleges, valamint 2021. évi és 2022. évi várható megfelelést.
A koronavírus járvány elleni védekezés intézkedéseinek, valamint a mérséklődő adóbevételeknek a hatására 2020-ban a költségvetési hiány a GDP 8,1 százalékára emelkedett. A kormányzati tervek szerint 2021-ben 7,5 százalék, míg 2022-ben 5,9 százalék a költségvetési hiánycél, ami csak 2024-re érné el a 3 százalékos maastrichti kritériumot. A 2021. első félévi GDP adatok alapján a magyar gazdaság sikeresen újraindult, azaz a gazdaság teljesítménye már meghaladta a járvány előtti szintet. Ezzel összhangban az MNB júniusi Inflációs jelentésének előrejelzése szerint az idei év hátralévő részében és jövőre egyaránt nagyobb mértékben növekedhet a magyar gazdaság kibocsátása a költségvetéseket megalapozó várakozásokhoz képest. A kedvezőbb kilátások egyrészt az adóalapok növekedésén, másrészt pedig a magasabb várható kibocsátásból adódó nevezőhatáson keresztül is javítják a költségvetés egyenlegét, és mérséklik az adósságrátát. A költségvetésen felüli kiadási tervek alapján azonban feltételezhető, hogy a várakozásokat meghaladó növekedésből adódó mozgásteret a költségvetés kihasználja, a többletbevételek elköltésre kerülnek, így a hiánycéllal konzisztens hiánypályát prognosztizálunk.
A GDP-arányos bruttó államadósság a 2019. év végi 65,5 százalékról mintegy 15 százalékponttal 80,4 százalékra emelkedett 2020 végére. Előrejelzésünk szerint a GDP-arányos bruttó államadósság az átmeneti emelkedést követően, az idei és a jövő évben is 10 százalék feletti nominális GDP-növekedésnek köszönhetően 2021. év végére 76,8 százalékra csökken, 2022. év végére pedig tovább mérséklődik 75,2 százalékra.
A 2021-ben és 2022-ben várható költségvetési folyamatok a mentesítő záradékok alkalmazása mellett összhangban lesznek az államháztartás egyenlegére és az államadóságra vonatkozó előírásokkal. Az 5,9 százalékos GDP-arányos hazai költségvetési hiány azonban (holtversenyben) a harmadik legmagasabb lehet az Európai Unióban 2022-ben.