Budapest, 2022. május 30. – „Financial Stability Conference: New Challenges and Focuses” címmel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Official Monetary Financial Institutions Forum (OMFIF) szervezésében valósult meg a pénzügyi stabilitási kérdésekkel foglalkozó, a világ négy kontinenséről számos szakértőt felvonultató konferencia. A kerekasztal beszélgetések egyrészt tárgyalták a pénzügyi rendszert a közelmúltban érintő kihívásokat, mint a koronavírus-válság vagy az orosz-ukrán háború okozta kockázatok, másrészt áttekintették a pénzügyi rendszer jövőjét érintő kérdéseket, mint a klímakockázatok kezelése vagy a pénzügyi közvetítés megannyi rétegét érintő digitalizáció.
Az MNB és az OMFIF közös szervezésében lezajlott kétnapos konferencia során 4 kontinens 29 előadója hibrid formában vitatta meg napjaink aktuális, pénzügyi rendszert érintő kérdéseit, a pénzügyi stabilitás rövid távú kihívásait és hosszabb távú jövőjét.
Virág Barnabás az MNB alelnöke nyitóbeszédében a hasonló tudásmegosztó események fontosságát emelte ki. Hozzátette, hogy az elmúlt időszakokban a pénzügyi rendszert érő sokkok és a 2020-as évtizedben várható további turbulenciák erősíteni fogják a nemzetközi szintű szakmai egyeztetések fontosságát.
David Marsh, az OMFIF elnöke kiemelte, hogy a globális gazdaságot érő pénzügyi és geopolitikai kihívásokkal szemben – Lámfalussy Sándor a gazdaságpolitikai tudáshoz évtizedekkel ezelőtt egy hasonlóan turbulens időszakban való szemléletformáló hozzájárulását újratanulva – manapság mindnyájan „nem konvencionálisan” járunk el. A konferencia széleskörű tematikájával összhangban hangsúlyozta, hogy a jegybanki szakértőknek az egyik legfontosabb feladata jelenleg a tudásuk korlátainak felismerése és a tanulás, amelynek segítségével az egyre bővülő feladatköröket képesek lehetnek ellátni.
Tobias Adrian, az IMF Monetáris és Tőkepiaci Osztályának igazgatója, vitaindító előadásában a pénzügyi ciklusok egy újszerű szemléletét mutatta be, amely a szabályozó hatóságok számára lehetővé teszi, hogy gyorsabban reagáljanak a pénzügyi turbulenciákra és jobb képpel bírjanak a pénzügyi rendszer esetenként gyorsan felépülő kockázatairól.
Az első panelbeszélgetésben az orosz-ukrán háború potenciális hatásait vitatták meg, kiemelve a kelet-közép-európai régiót. A résztvevők szerint az elmúlt hónapok válságtapasztalatai arra mutatnak rá, hogy a pénzügyi stabilitás jelenleg nincs közvetlen veszélyben, de hosszú távon is nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a geopolitikai kockázatoknak a rendkívüli válságesemények között. Felhívták továbbá a figyelmet arra, hogy az egyre égetőbb gazdaságpolitikai problémákkal szembesülve sem veszíthetnek prioritásukból a pénzügyi stabilitási feladatok.
A COVID járványhelyzet pénzügyi stabilitási hatásainak elemzésekor a szakértők rávilágítottak, hogy a 2008-as válság után felállított keretrendszer összességében jól vizsgázott, de ebben a súlyos sokkhelyzetben néhány javítandó pontot is azonosítani lehetett. A beszélgetés során kiderült, hogy az országok egyre aktívabban és kreatívabb módokon használják a makroprudenciális keretrendszert, a válságban tapasztaltak pedig tovább javíthatják annak hatékonyságát.
A digitális jegybankpénzt tárgyaló panelben a résztvevők a CBDC kialakításának számos még megoldásra váró kérdését megvitatták. Mindezekre szükséges választ adni egy versenyképes és inkluzív, a felhasználók és a pénzügyi infrastruktúra biztonságát garantáló, a technológiai innovációt támogató digitális jegybankpénz megvalósításához.
Az első nap utolsó szekciója a stressztesztek világába kalauzolt, a bankok mellett a pénzügyi rendszer egyéb szereplőit is bevonva az elemzési körbe. A beszélgetés során áttekintették a legújabb makroprudenciális stresszteszt módszereket, valamint az Európai Központi Bank pénzügyi rendszer egészét átfogó stressztesztelési törekvéseit is bemutatták az előadók.
Az esemény második napján az előadások és panelbeszélgetések központi témája a klímakockázati szcenáriók finomhangolása, és az elemzéshez szükséges, részletes adatok hiányának problémája volt. Utóbbi a pénzügyi, az állami és a jegybanki szektor részéről egyaránt aktív lépéseket igényel az adatok hozzáférhetőségének javítást illetően.
Ezt követően a pénzügyi rendszert érintő prudenciális keretrendszer legújabb kihívásairól beszélgettek a panel résztvevői, ahol kérdésként hangzott el, hogy az elmúlt években egyre komplexebbé váló szabályozás milyen mértékben szolgálja a pénzügyi stabilitás fenntartását. A szakértők megvitatták annak lehetőségét, hogy a – főként a hitelezési kockázat értékelésére használt – fejlettebb mesterséges intelligenciát is felhasználó elemzési módszerek milyen potenciális problémákat okozhatnak a piaci szereplők kockázatosságának felmérése és az ehhez kapcsolódó felügyeleti szabályozói döntések meghozatala során.
Az esemény utolsó panelje a digitalizáció nyomán átalakuló üzleti modellek és piacszerkezet kérdéseit állította fókuszba. A résztvevők rámutattak arra, hogy hosszabb távon az új, digitális piaci szereplők (fintech és bigtech cégek) a „hagyományos” pénzügyi intézményekkel szoros kooperációban szélesíthetik piaci jelenlétüket, azonban ez kérdéseket vethet fel számos területen, mint például a verseny, a hitelkockázatok kezelése és az adatbiztonság. A szakértők egyetértettek abban, hogy a jövő pénzügyi rendszerében az adat kiemelt szerepet fog játszani, és a kapcsolódó kockázatokra mind a pénzügyi intézményeknek, mind pedig a hatóságoknak fel kell készülniük.
A „Financial Stability Conference: New Challenges and Focuses” konferencián részt vevő előadókról több információ elérhető az esemény honlapján, az előadások és panelbeszélgetések pedig az MNB hivatalos Youtube csatornáján visszanézhetők:
Első nap: https://www.youtube.com/watch?v=vhYBWBLtpJs
Második nap: https://www.youtube.com/watch?v=IQxLKoWPh8I