Budapest, 2024. február 21. — A vállalatok bankokkal szemben fennálló hitelállománya 6 százalékkal, míg a háztartási hitelállomány 2,7 százalékkal bővült 2023-ban. Az új hitelkihelyezések volumene 2023 negyedik negyedévében a teljes vállalati szegmensben 9 százalékkal, míg a kkv-hitelek esetében 2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának szintjétől. A bankok háztartásokkal kötött hitelszerződéseinek értéke 10 százalékkal növekedett a negyedik negyedévben, ezen belül a lakáscélú hitelszerződések értéke 21 százalékkal bővült. A Hitelezési felmérés alapján a negyedik negyedév során a válaszadó intézmények a vállalati hitelek esetében érdemi keresletváltozást még nem tapasztaltak, míg a lakáscélú hitelek és a fogyasztási hitelek iránt a kereslet élénkülését érzékelték. 2024 első felében a bankok többsége tovább erősödő keresletre számít a lakossági hitelek terén és a beruházási hitelek piacán is élénkülésre számítanak.
A hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 2023 negyedik negyedévében 376 milliárd forinttal bővült. A vállalati hitelállomány éves növekedése ezzel 6 százalékot tett ki, ami az előző év végéhez képest a nemzetközi trendeknek megfelelő lassulást jelent. Előzetes adatok alapján az éves nagyvállalati hiteldinamika 9 százalékot, míg a kkv hiteldinamika 4 százalékot ért el 2023-ban. A hazai vállalati hitelállomány növekedési üteme európai uniós összehasonlításban a hetedik legmagasabb, és meghaladja a visegrádi régió országaiban megfigyelt átlagos növekedési ütemet (3,1 százalék).
Az új hitelkihelyezések volumene 2023 negyedik negyedévében a teljes vállalati szegmensben 9 százalékkal, míg a kkv-hitelek esetében 2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának szintjétől. 2023-ban összességében az új szerződéskötési volumen a teljes vállalati szegmensben 3, míg a kkv szegmensben 17 százalékkal maradt el az azt megelőző év aggregált szerződéskötéseitől. A támogatott vállalati hitelek aránya a negyedik negyedévben az előző negyedévtől érdemben nem különbözve 27 százalékot tett ki az újonnan kötött, nem folyószámla-jellegű szerződéseken belül, mely azonban jelentős csökkenés az év első felében látott 46 százalékhoz képest. A kkv szegmensben hasonló mérséklődés volt megfigyelhető. A negyedik negyedévben a támogatott hitelek aránya 41 százalékot tett ki, míg a 2023-as év első felében még 56 százalékot ért el. A piaci alapon kötött vállalati hitelszerződések átlagos kamatlába összességében lekövette a kamatkörnyezet csökkenését a negyedév során. Ezzel az újonnan szerződött, éven belül változó kamatozású, jelentős részben piaci alapon kötött vállalati forinthitelszerződések átlagos kamatszintje a kisösszegű hitelek esetében 13,6 százalékot, míg a nagyösszegű hitelek esetében 12,3 százalékot tett ki 2023 év végén.
A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok 2023 negyedik negyedévében összességében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, melyen 2024 első félévében sem szándékoznak változtatni. A negyedik negyedévben a bankok szűk köre, mintegy nettó 6 százaléka tapasztalta a kereslet csökkenését a vállalati hitelek iránt, ezen belül a hosszú lejáratú hitelek iránt 2 százalékuk tapasztalt keresletcsökkenést, ellenben a devizahitelek iránt 24 százalékuk erősödő hitelkeresletről számolt be. A következő fél évre előretekintve a válaszadók 23 százaléka összességében újra élénkülő hitelkeresletet vár a vállalati hitelek iránt, a hosszú lejáratú hitelek piacán a bankok nettó 44 százaléka vár keresletbővülést.
A hitelintézeti szektor háztartási hitelállománya 2023 negyedik negyedévében 96 milliárd forinttal bővült a folyósítások és törlesztések eredőjeként. A háztartási hitelállomány éves növekedése ezzel 2,7 százalékot tett ki, így folytatódott az éves növekedési ütem fokozatos lassulása. A 2023-ban megfigyelt lassulás mögött a bizonytalanná váló gazdasági kilátások, a csökkenő reálbérek, valamint az infláció letörését célzó, szigorú monetáris kondíciók eredményeképp visszaeső hitelkihelyezések állnak. A hazai hiteldinamika európai uniós összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el, és a visegrádi régió országaiban megfigyelt átlagos növekedési ütemmel összhangban alakult (2,6 százalék).
Az új hitelkihelyezések a 2022 negyedik negyedéves alacsony kibocsátáshoz képest összességében bővültek. A háztartási hitelkibocsátás 2023 negyedik negyedévében 10 százalékkal, ezen belül a személyi kölcsönöké 43 százalékkal, a lakáshiteleké pedig 21 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi volument. A korábban magas hitelkihelyezéssel jellemezhető babaváró hitelek volumene éves összehasonlításban ötödével esett vissza a 2022 végi erőteljes előrehozott kereslet bázishatása miatt. A szabad felhasználású jelzáloghitelek negyedik negyedévi kibocsátása a befektetési motivációk lecsengésével éves összevetésben 14 százalékkal csökkent.
2023 decemberében a bankok átlagosan 7,3 százalékos kamat (THM: 7,6 százalék) mellett nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket, az állami kamattámogatásokat is figyelembe véve pedig a teljes lakáshitelpiacon az ügyfelek által fizetendő átlagos kamat 6,5 százalékot tett ki az év végén. Az önkéntes THM plafon 2023. október 9-i bevezetését követő tapasztalatok alapján a bankok többsége csökkentette a kondíciós listákban szereplő kamatokat, ugyanakkor több intézmény esetében a korábban alkalmazott kedvezmények egy része is mérséklődött. 2023 negyedik negyedévében az államilag kamattámogatott hitelek aránya az újonnan szerződött lakáshiteleken belül 22 százalékot tett ki.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2023 negyedik negyedévében a hitelintézetek összességében nem változtattak a lakáscélú hitelek sztenderdjein, míg a fogyasztási hitelek feltételein a bankok 15 százaléka lazított. A negyedik negyedév során a válaszadó intézmények mind a lakáscélú hitelek-, mind a fogyasztási hitelek iránt a kereslet élénkülését tapasztalták, amelynek további erősödésére számítanak 2024 első félévében.